Nyáry Tamás

Ha Pécsről utazunk Orfű felé, át kell kelni a Mecsek gerincén és utunk a a 611 méter magas Tubes, és a 532 méter magas Rózsa-hegy között vezet a két hegy nyergében. Akár autóval, akár kerékpárral, akár tömeg közlekedve tesszük meg ezt az utat, fent a nyeregben azonnal feltűnik a Remete-rét óriási parkos, turista padokkal, esőházzal és útjelzőtáblákkal teli csomópontja, amely azonnal megállásra készteti az embert, ha éppen teheti. Bizony tényleg egy óriási csomópont, rengeteg turistajelzés fut itt össze, és így nagyon sok felé el lehet indulni. Már le is írtam, milyen sokféleképpen lehet ide eljutni, így erre már nem kell több szót fordítani, a lényeg a programokon van.

Az Orfűi-tó és a Pécsi-tó kiépített, városias környezetét sétányokkal, strandokkal, büfékkel sokan ismerik. Viszont van még két tó a rendszerben, ezek a Herman Ottó-tó és a Kovácsszénája-tó, amelyek megmaradtak természetes környezetükben, és szinte vadonban találhatjuk magunkat, ha ezen a vidéken cserkelünk. Egészen meglepő a különbség. Ha erdei hangulatot keresel, itt a helyed.

Mit lehet tenni Orfűn, ha becsuk a Fishing, és már a hőmérséklet sem az a strandolós, fagyizós? Ha a napfényt felváltja a köd, és tele lesz falevéllel a part menti sétány? Hát természetesen túrázni kell, ez nem kérdés! Húzzunk hát bakancsot, és irány a természet. Azért nem kell túlzásba vinni a hirtelen átmenetet, a bakancs helyett megteszi egy kényelmes, sportos félcipő is, mert ezt a túrát egy könnyed, laza terepen fogjuk lejárni, ahová csak nedvesebb, nyálkásabb időben van szükség vízálló cipőre, vagy bakancsra. Ez nem csak az őszre, vagy a télre vonatkozik, tavasszal és nyáron is lehet olyan időjárás, ami inkább alkalmas egy jó sétára, mint strandolásra.

Ha a Mecsekben barangolsz, több helyen is találkozhatsz a mecseki láthatatlanokról szóló történetekkel és mondákkal. A mecseki láthatatlanok az 1956-os forradalom leverése után is fegyveres ellenállást tanúsító csoport volt a Mecsek hegységben. A forradalom leverése után sokan nem adták fel a harcot, és a hegyekben rejtőzve folytatták az ellenállást a szovjet megszállók ellen. A "láthatatlanok" elnevezés arra utal, hogy a csoport tagjai könnyedén elrejtőztek a hatóságok elől, és hosszú ideig sikerült fenntartaniuk az ellenállást. A szovjet és magyar hatóságok nagy erőkkel keresték őket, de a hegyekben nehéz volt nyomukra bukkanni. Egyik legfőbb rejtekhelyük a Mecsekrákos és Mánfa között az erdőben megbújó Vágotpuszta volt. A napjainkban üdülőfaluként üzemelő apró település a nyugalom szigete a szelíden hullámzó erdőségek közepén. Könnyen elképzelhető, miért volt jó búvóhely a partizánok számára. Ugyanakkor alig hihető, micsoda véres események helyszíne volt ez a környék.

Pécs hegyvidéki része szinte összeforrt a Mecsek legimpozánsabb hegyvonulatával. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a hely a kilátók és kilátások országa. Mivel a város északi része magasra felnyúlik a hegyoldalon, ezért megközelíteni sem nehéz, a tömegközlekedés részét képező buszok ide is szállítják az utasokat. Csak ki kell választanunk a nekünk legszimpatikusabb állomást. Gépjárművel pedig még könnyebb. Az itt található turista ösvény hálózatnak sem kell már nagy szinteket leküzdenie, számos sétányt találunk itt, amelyeknek alig van szintemelkedése. Ebből is következhet, hogy legalább 3 szívbarát tanösvény is felfedezhető a csúcsok körül. Ezekről azt kell tudni, hogy szív- és érrendszeri betegségekből gyógyuló emberek rehabilitációját segítik elő. Nézzünk hát egy útvonalat, amely a legtöbb látványosságot fűzi fel egy körre.

Tettye neve elég furcsán cseng, amikor helységnevekről beszélünk és ez nem is véletlen. Valójában Pécs egyik hegyvidéki városrészéről beszélünk, és amikor áskálódni kezdünk a neten, hamar kiderül, hogy a török hódoltság idején a törökök derviskolostornak vagyis Tekke-nek haználták, így ragadt rá ez a név. De ha már törökök és középkor, akkor az is hamar kiderül, hogy a területen rengeteg középkori látványosság van és ha még csak az lenne! A hegyoldal laza szerkezetű mésztufa kőzetében a Tettye-patak egy mésztufa barlangot mosott ki, amely a hely geológiai néznivalóit színesíti. Lehet még fokozni? Lehet! A pataknak a sebes sodrásából adódóan ipari felhasználására is sor került, és olyan céhes emlékek maradtak itt fenn, amelyekhez sok víz kellett, úgy mint molnárság, tímárság, még papírmalom is üzemelt itt. Azt hiszem, nem is kell tovább ragoznom, hogy bebizonyosodjon, mennyire érdemes itt egy könnyed, rövid körtúrát tenni, és bejárni a környéket egy félig urbánus, kulturális, félig pedig természeti érdekességeket felvonultató sétával.

A Réka-völgy szépségében könnyedén felveszi a versenyt a Kelet-Mecsek többi völgyével, mit például az Óbányai-, vagy a Váraljai-völgy. Nincsenek ugyan olyan zúgók és vízesések, mint a híres Ferde-vízesés, de az erdő megkapó, csodás nyugalma feledteti velünk eme hiányosságát. Ráadásul össze is tudjuk kapcsolni más számos látnivalóval, így semmiképpen nem szabad kihagyni, ha éppen erre felé támad kedvünk túrázni.

Ehhez a kalandhoz Magyaregregyre kell ellátogatnod. Tégy egy könnyed de izgalmas túrát a környéken, és közben fedezd fel Máré-várát, amelyet nem csak a várkapitány őriz, hanem egy barátságos, karcsú és rugalmas, cseppet sem gonosz 3 fejű sárkány is. A túrát kiegészítjük a Vörösfenyő kulcsosház meglátogatásával is a Kecske-hátnak nevezett nyeregben, így lesz teljes a Vár-völgy és a Hordácsi-patak völgyének bejárása.

Ez a hely egy kakukktojás, mert a Balaton-felvidéktől északra, a Bakonytól meg délre van, így nehéz behatárolni, hova tartozik. Mivel viszont kelet-nyugati tájolásban a Kab-hegyi földtani tanösvények szomszédságában van, így végül a Bakonyhoz soroltam. Érdekessége, hogy kis gyaloglás ráfordítással a népszerű és felkapott Gánti bauxitbányák marsi felszínéhez hasonló helyet fedezhetünk fel. A Marsi vörös táj itt is átélhető, és nem kell túrázók tömegeinek felbukkanásától tartani.

A Tapolcától északra található Zalahaláp település felett találjuk a néhai Haláp-hegyet, amely ugyanolyan bazaltsapkás tanúhegy volt, mint délebbre magasodó társai (Badacsony, Szent-György-hegy, Csobánc). Ennek a hegynek a tetejét viszont teljesen elbányászták. A több évtizeden át tartó bazalt kitermelés közben olyan látványos geológiai csodák kerültek felszínre, ami miatt a bányát üzemeltető cég a terület védetté nyilvánítását kezdeményezte 2018-ban. – Meglepő fordulat! – A korábbi növényi vegetáció is teljesen átalakult, és a felhagyott fejtőben új élőhelyek jöttek létre egy teljesen másfajta ökoszisztémát létrehozva a korábbihoz képest. A hegy eltűnt, de valami teljesen mást nyertünk vele. Lássuk a részleteket!

Ez a túra azért érdekes földrajzilag, mert egy viszonylag kényelmesen teljesíthető körtúra, ugyanakkor két hegységet is érint, amelyet sokan egy hegységként emlegetnek. Járd be a leírás alapján a határt jelentő szurdokot, és a Pilisszántói mészkő sziklákat. Geológiai szépségekben nem lesz hiány.

A Köves-hegy igazi kőzet kuriózum! Hírneve úgy terjedt el, hogy oldalában nagy kiterjedésű külszíni kőbányászatot folytattak, és ennek nyomán került napvilágra egy olyan vulkáni kristály, amely csak itt található Magyarországon. Ez a csengőkő, vagy tudományosabb nevén a fonolit. Ha szeretnél többet megtudni róla, mindenképp olvass tovább, már csak azért is, mert nem ez az egyetlen bányászat nyomán kialakult látványosság a környéken. A leírásban körbejárunk két bányatavat is. A Medve-tó és a 25-ös tó két szépséges erdei víztükör, amelyek természetes hangulatukkal feledtetik velünk keletkezésük történetét.

Eplénybe mindenki síelni jár! A hóágyúk teszik a dolgukat, és csalogató havat varázsolnak a csúszkálni vágyóknak a 3-4 erdővágásban. Viszont ha egy kicsit elfordítjuk a fejünket, akkor a sífelvonók már tél végi, szinte kora tavaszi hangulatban lengedeznek az avarral borított ösvények fölött. Milyen ösvényekről van itt szó? Az eplényi tanösvények nyomvonalai várják, hogy bejárd őket. Ha ezt a leírást épp a nyár közepén olvasod, nézd el nekem, hogy én február elején látogattam meg.