Ahol az ember alkotta táj és a természet összeér. A Megyer-hegyi tengerszem különlegessége a kontrasztokban rejlik: a néhai bánya falain ma már vasalt mászóutak kanyarognak, a mélyben pedig egy festői tó várja a látogatókat. Bár a „tengerszem” elnevezés inkább a látványos, sziklás környezetnek, semmint a tudományos meghatározásnak szól, a helyszín varázsa vitathatatlan. Ez a lenyűgöző katlan nem létezne az egykori bányászat nélkül. De pontosan mit kerestek itt az elődeink? A Malomkő tanösvény végigvezet az ipartörténeti emlékeken, miközben feltárja a környék geológiai múltját és a kőzetek keletkezésének évezredes történetét.

Egy darabig tanakodtam magamban, milyen címet adjak ennek a túrának, mert annyi érdekesség van útközben, hogy azt egy címbe képtelenség besűríteni. Végül a legszebb és a leglátványosabb pontra esett a választásom. De miközben ezt a mondatot leírtam, megint elfogott a bizonytalanság! Jöjjön a lényeg, és alkossa meg mindenki a saját szubjektív véleményét. Ami biztos az Háromhuta település, a túránk kiindulópontja, amelynek a nevéből is jól látszik, hogy az üveggyártás központja volt a környéken. A falu területén belül is számos emlékhely van, amely erről a rég elfeledett mesterségről szól. A völgyet körülvevő hegyeken pedig egymást érik az apró, szinte mesébe illő kis csodák. Nem összefüggően… Elámulsz valamin, tovább sétálsz egy kicsit és ismét meglepődsz, véletlenszerűen. Ha nem hiszed, járj utána!

Telkibányát nem csak a templomtorony aranyozott csúcsa miatt nevezték aranygombosnak. A középkorban gazdag nemesfém bánya és kereskedelmi központ volt. Telkibányától nem messze található az Aranyásók útja tanösvény, amely nem csak egy kellemes 10 km-es kör, hanem egy ipartörténeti és bányászati látnivaló, ahol megismerkedhetünk a Zempléni hegység keletkezésnek történetével, a vulkáni folyamatokkal, amelyek létrehozták, és a vulkáni működés nyomán keletkezett nemesfémek és ércek bányászatának és kereskedelmi történeti emlékeivel.

A Zempléni-hegység északi vonulatai között, a Dobogó-hegy sűrű erdővel borított oldalában rejtőzik a magyar középkor egyik legvonzóbb műemléke, a gönci pálos kolostorrom. Ez az épületegyüttes nem csupán az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok spirituális bástyája volt, hanem a gótikus építőművészet kiemelkedő vidéki emléke is. Elérhető Gönc felől is, de Telkibánya felől a Potácsház is útba esik, így erről járjuk be a környéket.

Bent a Zemplén vadonában, egy erdőkkel körülölelt sziklás ormon rejtőzik egy - ma már csak közelebbről látható - várrom, amelynek falmaradványait még most is szilárdan tartja össze a 700 éves habarcs! Olyan építőmesterek építették, akik igazán értették a mesterségüket! Kellett is, hiszen ez a vár királyok és várurak stratégiai és diplomáciai fellegvára volt Kassa árnyékában! Aba Amádé öröksége ma is büszkén tekint a völgyekre, és te bármikor meglátogathatod! Csak egy turista jelzést kell követned!