Anno: 2003 Mallorca Edzőtábor Hír

No, akkor a Pányó által hiányolt sztori

Az egész az én hibám!

Nem néztem meg időben az útlevelem, hogy érvényes-e, így a három hetes edzőtábor első hetét itthon töltöttem egyedül. Addig Fülöp Tibi vezetésével, Polonyi "Ica" Balázs szúrós tekintetével övezve végezte szorgalmasan edzéseit kicsi, de lelkes csapatunk. Kint volt Szilágyi Egon, Kis Gyuszi, öccse Kis Pista és Rendes Csabi. Én addig átfoglaltam a repjegyem, beszereztem egy zsírúj útlevelet, és vakartam a tarkóm, hogy tökegyedül akkor hogyan menjek ki Münchenbe, ahonnan a charter gép indult.

Ica akkor még német volt, és Podersdorfból egyedül oldotta meg a dolgot.

A két Kis csatasorba állított egy nagyon durva Tata márkájú platós gépet. Arra pakoltuk az összes kerót bedobozolva, míg a terv szerint Fülöp Tibi Astrájával mentünk volna négyen.

A kifelé úton így legalább nem hallgattam meg Tibi összes kazettáját, ami konkrétan kettő darab volt. Egy Ossián best of, meg egy Edda. Elég pusztító volt végighallgatni mind a kettőt háromszor Szegény Egonék Persze visszafelé én is megkaptam, de azért kétszer mégiscsak durvább! Szegény mi!

Tehát akkor kijutás. Ica felnyitotta a szemem, hogy létezik egy olyan cég hogy Kenguru. Itt beírhatod, hogy merre utazol, és a cég szerez neked fizető utasokat.

Juhéjj, gondoltam, ezen még keresek is! J

Megfűztem igen tapasztalt Pányó mestert, hogy segítsen a kocsi visszajuttatásában, ő ezt temérdek szabadidejét felmérve vállalta is. Felraktam hát a netre a kocsit, indulás este 10kor, érkezés Münchenbe reggel 8kor, nekem 10kor indul a gépem, utána visszafelé indul a Toyota azonnal Magyarországra. Vártam a jelentkezőket.

Egy hét után két jelentkező volt: Pányó és én.

Remek, ez sem lesz pluszos, halál a Kengurura! - gondoltam.

Aztán indulás napján elkezdett égni a telefonom. Este 8kor (!) még hívott egy ipse, hogy beszállna Nooormááális? Addigra megvolt a két utas a hátsó ülésre. Tele volt a buksza.

Visszaútra senki, de utólag ezt már csöppet sem bántuk

Szóval Kárai Kazi (akkori futóedzőm) segítségével éppen akkor vásárolt Toyota Corolla típusú gépjárművet telepakoltuk a Nyugatinál, majd tekintve, hogy már február vége volt, magától értetődően nyári gumival, elindultunk a hosszú útnak.

Ugyan már! München hosszú? Hat óra alatt simááán! - mondtuk mi.

Pányóért megálltam a Délinél.

Leírom a öltözékét: melcsóalsó, galléros ing, gallér az égnek, laza felső, haj belőve, tetején Oakley szemüveg, sportcipő. Láthatóan megyek-jövökre volt berendezkedve

Kifelé semmi gond, attól eltekintve, hogy nyári gumival elég körülményes Ausztriában a hegyekben, tökig érő hóban autózni. J A Toyotában volt fedélzeti kompjúter, így árgus szemekkel figyeltük a fogyasztást. Valahogy nem akart 8alatt enni, ami elég gyenge egy zsír Toyotától. Pányónál mint kiderült pénz egy szál sem, mondtam nem gond, majd megtankoljuk a végállomáson, és azzal visszajön. Reptérre ha pöccre is, pont ott voltam. Pányónak csak annyi dolga volt, hogy kidobja az utasokat München Downtownban, és jöhet is vissza.

A Toyota a reptér után másfél kilométerrel viszont egészen másként gondolta. Se kép se hang megállt. Az utasok annyira nem örültek ennek, hát még Pányó. Az utasok talpraesettek voltak, megoldották egyikük rokonának segítségével. Pányó ottmaradt a vassal az út szélén.

Továbbra sem volt nyugodt. A kocsiban talált egy fullextrás garancia kártyát, azon egy teloszámot, azt kezdte hívogatni ezerrel. Sikerült is intézni egy trélert, aki bevontatta a legközelebbi szervizig. Egy gond volt, vasárnap lévén ott senki sem volt. A Toyota tréleresét ez nem hatotta meg, letette Pányót a szerviz előtt. No, Pányó ekkor még nyugtalanabb lett, így kétségbeesetten hívogatott fűt-fát, bogarat. Egyrészt tapasztalt utazóként, másrészt hátrányos helyzetű magyar sportolóként nulla pénze volt, illetve egy kártya lapult a zsebében, rajta kerek összeggel:0

A nála lévő pár euroból bekopogott egy motelbe, hogy másnapig valahogy elüsse az időt Aztán másnap reggel szerelés, kiderült, hogy egy egér megrágta a vízcsövet, és a hűtővíz elfolyt A motor meg túlmelegedett. A Toyotásoknak is kellett valamit fizetni, pedig ott volt a garancia Lényeg a lényeg, a benyapénznek annyi lett

Pányó elindult hazafelé félig tankkal, és imádkozott, hogy eljusson Bécsig valahogy, ahol reményei szerint bátyja barátjától kapott volna némi eurót. A fogyasztásmérőt Uri Gellerként bűvölte végig. Valószínűleg a nyári gumi miatt 7,5 alá nem bírta vinni az átlagot, de végül az utolsó euro aprókat is felhasználva valahogy elérte Bécset. Járulékos költségként felmerült kb. 40ezer telefonálás, amibő‘l ha jól emlékszem vagy 20at ismert el a Toyota, a többi nekem fájt. Nagy kasza tehát nem lett az útból, Sok tanulsággal járt viszont a dolog.

Ezek legfontosabbika, hogy mindig legyen nálunk egy vastag bankkártya, akkor nagy baj nem lehet. J

Maga a tábor is megér egy írást. Rekorddöntögető esőzések Mallorcán, szél és hideg, aminek hatására Kis Gyuszi a második héttől kezdve minden reggel könnyes szemekkel 150decibellel üvöltötte bele a felkelő ködbe: Miéééért??? J

Mi pedig mindig erre az üvöltésre keltünk J