Fuss lebegve!

Kuttor Csaba

2013/10/14

Hirdetés

Egy sportoló életében kevés kellemetlenebb dolog van, mint a sérülés. Sosem jön jókor, de vannak időszakok, amikor megteheti az ember, hogy leáll, meggyógyul, rendbe jönnek az izmok-izületek, és szépen lassan visszaáll a munkába.

Természetesen a legtöbb sérülés nem ilyenkor következik be. Hogy miért? Egy részt erről biztosan tehet Murphy is, de van logikus oka is. Amikor nyélre hajtják magukat a sportolók versenyidőszakban, amikor nincs már végőréteg, és 5-ös zsírral szervezetünk totál ki van zsigerelve, mikor jönne máskor mindenféle sérülés, ha nem ilyenkor.

És akkor kezdődik a vakarászás: ujujj, van még egy EB, vagy VB, vagy bármi, amibe már töménytelen energiát öltünk bele, az anyagiakról nem is beszélve. Na mitévők legyünk? Korábban triatlon vonalon adódott a lehetőség, hogy az úszóedzések után (ami sérült lábbal is elég jól űzhető azért) a sportoló felcsatolt egy habszivacs derékövet, és futást imitálva fel-alá "rohangált" a medencében.
Valamennyire ez ébren tartotta a futóizmokat, illetve centrálisan komoly igénybevétel is volt a szervezetnek, de azért nem volt az igazi.

Egy éve azonban már lehetőség van Magyarországon a olyan futópadon regenerálódni, mellyel egyedülálló módon a futó súlya akár teljesen le is vehető a lábáról. Egy kiadós lábtörés kivételével majd minden kisebb lábsérüléssel (rándulások, bokaficam, csonthártya gyulladás) megszakítás nélkül folytatható a futómunka.

Hogyan képzeljük ezt el?

Van egy normál futószalag, annak minden lehetőségével, szög emelés, sebesség állítás, stb. Ez teljesen be van vonva egy fóliával, melyen az egyetlen lyuk, ahova a sportoló áll. Az felhúzza derékig, majd az egészben túlnyomást hoznak létre felfelé tolva derekánál fogva a futót. Ezáltal szépen azt is lehet állítani, hogy a saját testsúlyból hány kilogrammot vegyünk le.

Döbbenetes, de járni is alig tudó futók, testsúlyuk felével gyönyörűen futottak. Az izmok fittségének megörzésében ez egy óriási lépés! Ami egy plusz következménye a dolognak, hogy javítja a technikát. Az általában telitalppal, vagy sarokra lépő futók itt a szalagért gyakorlatilag le kell nyújlanak, azaz garantált az aktív talajfogás. Magyarul, aki esetleg saját súlyával egyszerűen képtelen (vádli vagy boka gyengesége miatt) huzamosabb ideig megvalósítani a tökéletes futótechnikát, itt képes lesz rá.

Aztán ahogy az alanyok gyógyulnak, az izmok megszokják a mozgást, a géppel szépen fokozatosan egyre több súly pakolható a lábra, felépítve így fokozatosan a visszaállást. Hihetetlen tapasztalat volt, hogy egy mindössze 5%-os emelést követően a sportolóm panaszkodott, hogy majd meg döglik saját súlyával kint... Ez egy másik kérdéskört feszeget már, nevezetesen azt, hogy futásnál a "dögsúly"-nak mekkora visszatartó ereje van. Itt 2,5kg-ról beszéltünk, és iszonyatosan érezhető volt.