Nagy japán emberkísérlet

Mert teljesen érthetetlen, hogy miért július 24 – augusztus 9. között rendezik meg az Olimpiát, ha ebben a periódusban kibírhatatlan a meleg.

A hőségtől, és ami talán még annál is borzalmasabb, a 90%-os páratartalomtól minden szabadtéren versenyző sportoló szenvedni fog. A versenyek túlélő show-vá válnak, és nagyon sok esetben nem az fog dönteni, hogy ki a felkészültebb, hanem hogy ki az, aki genetikai okokból, vagy az életkörülményei okán jobban megszokta a hőséget. Valamilyen szinten persze fel lehet erre készülni, jó sok pénzből, jó sok meleg-égövi (inkább egyenlítő égövi) táborral. De egyszerűen ez nem az a dolog, amire mindenki fel tud készülni.

Hogy egy 5-6 órás kerékpárversenyt hogy oldanak meg, az egy jó kérdés máris. Talán a Dohában rendezendő atlétikai VB lesz a minta, ahol - mint hallani lehet - az 50 km-es gyaloglást 23:30-kor tervezik indítani, a maratoni futást pedig éjfélkor! Más kérdés, hogy lehetetlen azt elvárni, hogy egy sportoló csúcsteljesítményt adjon le éjfél, és hajnali 3 óra között. A futóversenyeknél mindazonáltal legalább Tokióban is kínálkozik majd a lehetőség, hogy éjjel versenyezzenek. Nos, triatlonban a tök sötétben úszás, vagy az élfélkor kerékpározás fel sem merülhet.

És akkor térjünk rá a triatlon verseny körülményeire

A verseny maga egy Tokióhoz képest kiváló infrastruktúrával rendelkező szigeten lesz megrendezve a Tokio Bay területén. Az olimpiai falu nagyon közel lesz, azaz az Olimpiákon szokásos közlekedési mizériákat a triatlonosok megússzák. A sziget egy kicsit kint van a városból, azaz rendezésileg is könnyebb dolga van a szervezőknek, illetve egy kicsit a környék is „steril”, nem igazán kell a város adottságaihoz igazodni.

Úszás a szennyezett vízben

Az öböl maga sajnos nem túl tiszta, hiszen fél Tokió szemete tud belefolyni, amennyiben esősebb időszak van. Ennek „megfelelően” a vízben sokszor iszonyatosan magas az E-coli baktérium. Itt jómagam máris megint azon értetlenkedtem, hogy ha a gyakorlatilag Tokióval összenőtt Yokohamában egy jól bevált pályán már több WTS futamot is rendeztek, akkor miért nem ott rendezik meg az olimpiai triatlon? Óriási blama lenne, ha a triatlon verseny éppen az Olimpián duatlon lenne a víz szennyezettsége okán. Már az is sokaknál kiverte a biztosítékot, hogy az olimpiai kvalifikáció során megannyi duatlon verseny volt, ahol igen komoly pontokat szerezhettek olyan triatlonosok, akiknek úszással közük nincs az élvonalhoz. Az olimpiai kvalifikációt komoly mértékben befolyásolták ezek a duatlonok, ami nagyjából olyan, mintha mondjuk biatlonból párszor elhagynánk a lövészetet, és ugyanúgy adnánk rá kvalifikációs pontokat. Más kávéház...

A szennyezett vizet azzal fogják megoldani a rendezők, hogy gyakorlatilag a teljes öblöt le fogják választani egy függönnyel, ami lefelé lógva állítólag megakadályozza a víz keveredését, a belső részt pedig megtisztítják. Az Olimpiára egy 3 rétegű függöny lesz, az elő-Olimpiára egy 1-rétegűt tettek be. Ez számomra eleve felfoghatatlan. Ha valamit tesztelni szeretnék, akkor úgy tudom letesztelni, hogy működik-e, ha valóban kipróbálom. A 3-rétegű lezárást ezek szerint élőben az Olimpián fogják először alkalmazni. Most az 1-rétegűvel is az volt a tapasztalat, hogy belül, a vízrétegek keveredésének megakadályozása miatt 1-2 fokkal melegebb a víz. Az egyébként is igen meleg 29 fokos öböl vize az úszópályán így már 30-31 fokos lett. Úszásra legkevésbé sem ideális. A szűrési képességével kapcsolatban pedig minden komment nélkül a tények: a 15-16-ikán rendezett egyéni versenyek során állítólag kristály tiszta vízben versenyeztek, aztán 17-én 4x-es E.Coli értéket mértek. Emiatt a para versenyzők triatlon helyett duatlonban tesztelték a pályát (ez is elég nagy blama...) De a meglepetés ezután következett: az úszópálya 1 nap alatt újra megtisztult. Jó, oké.

Akkor biztosan egész véletlen, hogy többen panaszkodtak rá, hogy fáj a gyomruk. Bragmayer Zsanett a versenyt követően 3-4 nappal is bármikor el tudta magát hányni. A versenyen csak kóválygott a futópályán. Én úgy gondolom, hogy már az úszópálya kipróbálásánál nyelhetett egyet, amivel egy elég komoly gyomorfertőzést hozott össze. Ezt az itthon elvégzett orvosi vizsgálatok is megerősítették egyébként!

Izzadás kerékpáron

Az úszás 1500 métere után tehát a versenyzők már eleve felhevült testtel kezdik meg a 40 kilométeres kerékpározást, olyan időjárási körülmények között, amikor napon állva is felmegy az ember pulzusa. Az alap probléma az, hogy a versenyzők azonnal a vörös zónában találják magukat, hiszem már úszáson felfőtt az agyvizük, majd a kerékpárt 100%-on kezdik meg általában. Iszonyú magas pulzus, és hihetetlen mértékű izzadás. Itt egy könnyebb nyomvonalú 40 kilométert is kihívás teljesíteni, de ezt a szervezők azzal fejelték meg, hogy egy igen hektikus, és veszélyes nyomvonalú pályát alakítottak ki. A törekvés egyértelmű. Lehetőleg ne legyen nagy boly, izgalmas legyen a verseny, és az erős kerósoknak legyen lehetőségük elmenni a többiektől, ha már emelkedő nem igazán van, hát akkor a tömérdek visszafordító alkalmával.  Ez „normál” körülmények között egy teljesen elfogadható felállás, itt a meleggel és a párával együtt kivégzés. Arról nem beszélve, hogy ha esik az eső, akkor garantált a rengeteg esés. Eső pedig simán lehet. Ugyanígy az is benne van a pakliban, hogy ezerrel fog sütni a nap. No, akkor meg igen kevesen fognak végigérni a versenyen. Egyszerűen a kerékpározás végére olyan felhevült testtel kezdik meg a 10 km futást a versenyzők, hogy legtöbbjük csak a célba érkezésre törekszik. Én úgy gondolom, hogy ha a szervezők ragaszkodnak ehhez a helyszínhez, és ehhez a kezdési időponthoz (ami már így is reggel fél8!), akkor nyugodtan előre ki lehetne hirdetni, hogy ezúttal sprint táv lesz az Olimpián. Szerintem ebben az esetben lehetne igazi versenyről beszélni. Az teljesíthetőnek tűnik mind a pálya ismeretében, mint az időjárást látva.

Futópálya szerencsével

A futópálya „semmi extra”. Talán még némi árnyék is van rajta. Bár ebben a helyzetben az már a halottnak a csók kategória. Az idei verseny jóformán ideális körülmények között zajlott. Felhős ég, de éppen semmi eső. A meleg miatt – helyesen – mégis lerövidítették a futás 10-ről 5km-re. A célterület így is tele volt fetrengő versenyzőkkel. A francia Cassandre Beaugrand előbb Zsanettel szemben megkapta a maga infúzióját, majd ennek ellenére is végül a kórházban kötött ki. El sem tudom képzelni, hogy egy napsütötte 10 km után hogy néztek volna ki a lányok… Férfiaknál egy 3-4 fokos lehűlés jött, ráadásul elég nagy széllel, ami a hűtést jól megoldotta kerékpározás végéig, így ők a teljes távot teljesítették, komolyabb problémák nélkül. Nyugodtan kijelenthetjük, ritka nagy szerencséjük volt.

Egy fontos tényezőről még írni kell. Ez a versenyzők biztonsága a kerékpározás során. Egyre többször tapasztalható, hogy az ITU a lehető legkacskaringósabb pályákat jelöli ki. Itt fontos tudni azt, hogy a triatlonba mindenféle előélettel érkeznek a versenyzők. Sok-sok ex-úszó, ex-futó, satöbbi. A kerékpáros képzettsége a mezőnynek egyszerűen közelében nincs a kerékpárosokéhoz. Persze, lehet mondani, hogy készüljenek erre fel, illetve az is látható, hogy egy komoly kerékpáros tudás egyre inkább aranyat ér (lásd Duffy vagy Spirig). Ettől még jó tisztában lenni vele, hogy mi várható el a mezőnytől. Mondjuk az semmiképpen sem, hogy egy Olimpián majd nem fog kockáztatni, vagy nem fog belemenni a kanyarokba a lehető legnagyobb sebességgel. Ilyenkor aztán elég egy széllökés, egy apró kavics, vagy bármi és garantált a bukás. Nos, a triatlonosokon még kerékpáros nadrág sincs, vagy egy vállat védő mez. Az utóbbi időben bántón sok a komoly sérüléssel járó bukás. Ennek okai az agyonvariált kerékpáros pályák mellett az, hogy a védelemre egyáltalán nem figyelnek. Nem hogy szalmabála, de nyamvadt szivacsos lefedés nincs a kordonokon, miközben nem egyszer 50 km/h-ás sebességgel találkoznak vele a versenyzők bármiféle testet védő ruházat nélkül! A sportágnak egyáltalán nem jó reklám szerintem, hogy a legnagyobb sztárjai képtelen teljesíteni a kerékpáros számot. Abu Dhabiban tavaly sorban estek a legnagyobbak, Hamburgban éppen Bicsák Bence szenvedett önhibáján kívül horror sérülést. Itt Tokióban az orrom előtt akadt bele a kordonba a német Lührs és a norvég Blummenfeldt. Mindketten igen komoly sérülésekkel, mentővel hagyták el a helyszínt. Egyszerűen ki kell jelenteni, hogy a mezőny ereje, sebessége, kiegyenlítettsége kinőtte a pár méter széles macskaköves sikánokat, és az agyament ügyességi pályára hasonlító kacskaringókat.

Én úgy gondolom, hogy a tokiói körülmények jelenleg alkalmatlanok arra, hogy a versenyzők valóban versenyezzenek. 4 év munkája van benne abban a teljesítményben, hogy valaki egyáltalán a rajtvonalhoz állhat majd jövőre. És a sikere, vagy egyáltalán csak az, hogy teljesítőképességének 100%-át le tudja adni, nem azon fog múlni, hogy mennyire felkészült, hanem azon, hogy túléli-e a kerékpározást, nem csúszik-e valahol el, ha leszakad az ég, megmarad-e benne a bevitt folyadék, vagy esetleg némi e-coli elfogyasztása miatt mondjuk, mindent kihány. De csak szimplán képes-e elviselni a meleget, amire mondjuk, anyagi vagy életkörülményei okán nem tud ilyen szinten felkészülni.

Az olimpiai eszme egyik vezérfonala a FAIR GAME. Hát, ez jelenleg minden, csak nem fair...