Olimpia No 3. Hír

Kuttor Csaba
Kuttor Csaba
2008/08/10
Hirdetés

Rég volt olyan, hogy a telefonom délig lemerüljön, tegnap ez is megtörtént.

Ennek első‘sorban az volt az oka, hogy elterjedt az a félhivatalos információ, hogy újabb visszalépés miatt mehetek az Olimpiára.

Az igazság az volt benne, hogy a dél-afrikai Hendrik de Villiers kórházban fekszik, és elvileg én következem a váró listán.

Nem kevésszer kellett elmondanom, hogy lövésem sincs mi a baja de Villiersnek “ mert ugye nem ugyanaz, ha náthás, vagy ha baleset érte - nem tudom, miért nem az ukrán Glushenkot hívták, és nem tudom, mikor utazhatok, ső‘t még azt sem, hogy utazhatok-e egyáltalán.

Ehhez első‘sorban az kellett, hogy a dél-afrikai olimpiai bizottság hivatalosan is lemondja Hendrik helyét. Ezt ma reggel 6 órakor megtették!

Kiderült, hogy de Villiersnek komoly betegsége van, tehát hála Istennek nem baleset miatt van kórházban. Most a MOB gépezetén van a sor. Akkreditálni kell engem első‘sorban, aztán jól jönne egy repülő‘jegy is, lehető‘leg maximum csütörtökre

Aztán némi válogatott szerkó sem baj, ha van a sportolónál, meg egy darab vízum na, az is jó lenne

Nekem meg rendbe tenni a bringámat, mert eléggé viseltes szegény, plusz beszerezni mindent hétfő‘n, ami kellhet egy Olimpiára.

Pörgő‘s napok várnak rám, nem vitás, de azt hiszem ezt most csöppet sem bánom.

Némi keserű szájízt okozott volna bennem karrierem lezártával, “ legalábbis a rövid távos részét tekintve “ ha az athéni žott vagyok, de nem indulok élmény lett volna az utolsó olimpiai szereplésem.

Most küzdhetek azért, hogy az olimpiai közvetítés alatt kiírják: Hungary

Többre most ne nagyon számítsunk tő‘lem, bár remélem, hogy bő‘ven a középmező‘nyben be tudok érkezni. Ehhez most első‘sorban gyorsulnom kell egy kicsit, mert az utóbbi idő‘szakban már nem az Olimpia határozta meg a felkészülésem.

Gyönyörű szakmai kihívás, hogy négy nap alatt olimpiai formába hozzam magam.

 

Kevesen vagyunk, és egyre fogyunk

Szoktam volt mondani, amikor felmerül a kérdés, hogy kinek sikerülhet egy adott, nem túl könnyű feladat. Na, most itt egy ilyen újra.

Az elmúlt versenyeken úszásban bombaformát mutattam, tehát ettő‘l félek a legkevésbé.

Bringán fogom megleckéztetni magam a leginkább a következő‘ pár napban, míg futáson első‘sorban métert rakok be a zsákba. Utóbbiban nem a sebesség fog úgysem számítani. Egy olyan melós pályán, mint a pekingi, a futáson Gomez kivételével inkább a küzdelem fog dominálni, kicsit lassabb futóidő‘kkel, tehát masszívnak kell lennem!

A küzdelmet tudom garantálni, abban nagy vagyok.

Futás közbeni arcommal kisgyerekeket lehet majd ijesztgetni

Hirdetés