- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A világbajnokság után kicsi, de lelkes csapatunk hazatért Vancouverből. Idén nekem már a nyolcadik rövid távú versenyem volt a VB, de úgy tűnik egy ilyen igénybevétel nem hasonlítható más versenyekéhez. Mindenkinek van valami kis nyavalyája, nekem a verseny alatt görcsölgető bal combom nem túl fitt még mindig, továbbá a többiekkel egyetemben a hátamban találhatók kőszerű képződmények. Utóbbi kialakulásában valószínűleg szerepet játszott a 11fokos víz, és az emiatt kialakult görcsös úszóstílus.
Hétfőn indultunk haza Kanadábó, amiből keddi érkezés lett, tehát a balatonfüredi ETU kupa előtt maradt három nap a regenerálódásra és a felkészülésre. Án úgy döntöttem, hogy ami nem megy, ne erőltessük Vállaltam egy úszóedzést, egy kerékpározást és két futást.
A három napon összesen
Most egyelőre azon mesterkedem, hogy a bioritmusomat a régi mederbe tereljem. Első nap még jól ment az alvás, de utána hajnali 3órakor nyugodtan összehozhattunk volna egy körtelefont a többi VB résztvevővel, így Nógrádi Nógi Tamással vagy Török Dusi Alfréddal. Tegnap hátba támadtam a szervezetem! Ájfél után feküdtem le sokat segített egy pókertorna - és mindjárt ment az alvás délig. Szerintem most már rendben lesznek a dolgok.
A szombati mezőny nem tűnik olyan bivalyerősnek, bér kétségtelen, hogy sokan vagyunk, ami azért okozhat majd meglepetést. Szerintem a top10ben több magyar is lesz, remélem velem együtt.
A következő hét is a no training jegyében fog eltelni számomra, de azért zsigerből megcsinálom a kötelezőket! Szerdán egyik kedvenc versenyem következik majd, a ljubljanai szupersprint, hétvégén pedig valószínűleg visszatérek Bardolinoba. Címvédésről így szó sem lehet, de egy kellemes helyszínen jót fogok versenyezni. Aztán elkezdem a felkészülést a tiszaújvárosi VK-ra, ami most egyik főversennyé lépett elő nálam.