Portugáliai élmények Hír

Nos, akkor az első‘ benyomások Rio Maiorból.

A hely egyszerűen tökéletes edző‘táborhelyszín. Nem csodálkozom, hogy Vanessa Fernandes sokszor megfordul itt. A város kábé Tiszaújváros méretű, de az embernek olyan érzése van, mintha 20 éven belül a semmibő‘l építették volna. Minden a helyén van. Pofás kis belváros, macskakő‘vel, meg mindennel, ami kell, a város többi része viszont zsírúj. Az egyetem, az uszoda, a stadion mind csillog-villog. Az embert sehonnan sem zavarják ki, örülnek, ha sportolsz. Gyakorlatilag semmi mást nem csináltak, mint tökéletes lehető‘séget arra, hogy egészségesen élj, és mindezt ingyen vagy jelképes összegért (uszodáért 1,5 eurot fizetünk)

Az emberek pedig errefelé élnek a lehető‘séggel, és mindenki mozog is rendesen, de minimum kint van a szabad levegő‘n. Gyanítom az egészségügyi helyzet is némileg jobb, mint nálunk

Triatlon szempontból nézve a száraz tények: ingyen rekortán, szuper uszoda bagóért, folyamatos napsütés 20fokkal, és legalább 10irányban lehet kitekerni a városból penge utakon minimális forgalom mellett. Mi kell még?

A szállásunk is tűrhető‘, de jövő‘re megpróbálok majd egy olyan apartmant keresni, ahol nem kell osztozni ukránnal, spanyollal, meg kit tudja még kivel a konyhán. Néha nagy a forgalom a sütő‘ mellett J

A harmadik napon vagyunk túl, a hangulat remek, bár egy kicsit már macskásak a combokJ A legtöbb cica a Nagy Geri és az én combomban található, mert amikor első‘ nap megérkeztünk, este 19:10-kor, már nem volt lehető‘ség busszal eljutni Rio Maiorba (19:00-kor ment el az utolsó busz), ezért béreltem egy kisbuszt jutányos áron. Egy gond volt csupán. Másnap szintén a reptéren kellett leadni Szóval Gerivel egy 85kilis etappal nyitottunk, ami nem annyira esett jól, de szép lassan teljesítettük, és most már köszönjük, jól vagyunk. J

Az elő‘rejelzés szerint továbbra is nulla széllel napsütés várható, úgyhogy a kedvünk várhatóan továbbra is remek lesz és mosolyogva fogjuk rommá edzeni magunkat.

További jó hógolyózást mindenkinek!