Tiszaújváros VK Hír

Azt hiszem, erre mondják, hogy tisztes helytállás :D

Fadd után úgy gondoltam, hogy a forma rendben, odateszem magam Tiszaújvárosban majd megnézem mi megy Londonban, a WCS versenyen. Nos, az utóbbit most gyorsan elfelejtem, és elmegyek nyaralni, mert ez már minden csak nem forma.

Kezdő‘dött azzal, hogy a mocsok oroszok és a szlovák Varga gyerek összeesküvést sző‘ttek az egész mező‘ny ellen, ennek az lett a végeredménye, hogy 20éves pályafutásom egyik legnagyobb úszása körvonalazódott. Csak támpontként említsük meg, hogy a nő‘i első‘ Vanek Margitnál két és fél perccel úszott jobbat a férfi mező‘ny, ami azért abnormális

Szóval elég hátul értem partot, és egyáltalán nem alibiztem. A depóban egész gyors voltam, bár meglehet meg kellett volna várnom a Kiskirályt, aki mint megtudtam a lábvizemen úszott és mindössze 3mp-el utánam szállt keróra. Egyrészt óriási brávó, mert azért a medencés tudást nézve bő‘ven felülmúlta önmagát, másrészt viszont azt a 3mp-et fel kell tudni rúgni! Ezen majd dolgozunk a VB-ig. Na elég az hozzá, hogy szegény nézte a hátamat 30 méterrő‘l. Aztán nekem is kapkodnom kellett magam, mert volt egy kis hendikepem a második sortól is, és nem nagyon volt partner az üldözéshez. Bevállaltam egyedül, és talán a féltávozásnak köszönhető‘en fel is értem a Bajai-Vanek párost tartalmazó 15-20fő‘s sorra. Nem esett jól

Egy ideig kerestem a levegő‘t meg önmagam, aztán a harmadik körben már nagyon untam a folyamatos 30mp hátrányt a vezető‘ žorosz sortól ezért elhatároztam, hogy harakiri odateszem magam. Szerénytelenség lenne azt állítani, hogy ennek köszönhető‘en, de két kör alatt befogtuk a szökevényeket, és innentő‘l készülő‘dhettünk a futásra. A második részhajrára még gondoltam rámegyek, de az oroszok már eldöntötték, hogy közülük lesz valakié.

Á‰s így is lett

A depózásban megint nem jeleskedtem, de végül ezen nem múlt semmi, mert az új-zélandi Van Barnevelddel remekül lehetett tempót futni, és vele együtt hagytuk el a depót. A srác baromi egyenletes volt, és nem mellékesen jó nagy darab, tehát fogta a szelet. Egy gond volt, az edző‘je folyamatosan beszólogatott neki, hogy žmake a srike!, azaz rúgja már fel az 50 méterrel ellő‘ttünk futó Vanek csapatra. Kétszer “ hál Istennek - nem hallgatott a coach-ra, aztán harmadszorra elindult. Pechemreinnentő‘l magányos harcosként pakolgattam hótfáradt virgácsaimat. A vége 33:06-os szaladás lett, ami nem olyan rossz, de pont egy perc kellett volna ahhoz, hogy mint a Pocska, nagyot dobjak. Az ő‘ hetedik helye nagyon rendben van, már csak egyenletesebben kellene ezt a teljesítményt hoznia. A Vani szerintem kicsit kivérzett a sok kemény versenyben, de a 18.-ik hely a masszívitását mutatja, és nemzetközi versenyeket ez jól fog kamatozni neki. Á‰n 22.-ik lettem, ami annyiból dühítő‘, hogy 20 állhat fel a pódiumra A végére elfogytam nagyon. No sebaj.

A Kiskirállyal hagyományosan ugyanolyat futunk. 33:09-e igen szép egy juniortól! Utólag bánhatja nagyon azt a fránya 3 mp-et, de első‘re nem jöhet össze minden. A bolyomból szerintem húztuk volna egymást annyira, hogy bent maradunk a húszban. Az meg nagy dobás lett volna. Most nekem pihi, neki pihi, aztán készülünk a VB-re. Most már tudjuk min kell kicsit köszörülni, és meg is tesszük!

Külön köszönet mindenkinek, aki lejött szurkolni nekünk! Apa-anya, Nő‘vérke, unakohúgok, Kiskirály szülő‘k, Zita, Pányó, Suma, Ági, Ica, Ameli, Kiskristóf, Zsófika, Kisbartos, Borsó,  és a többiek sok erő‘t adtak. Köszönet azoknak az edző‘knek is, akik, mint például Vanek papa, még akkor is szurkoltak, amikor az Áki éppen elő‘ttem futott.

Azok az edző‘k pedig, “ mert sajnos volt ilyen “ akik egy magyar VK-n egy fél jó szót nem bírnak mondani a mellette elfutó magyar versenyző‘nek, ha az nem a sajátjuk, szégyelljék magukat...!