1. "A súlyzós edzésektől a hölgyek túl nagy darabok, túl erősek lesznek, nekik csak kardiózni szabad." Hamis. Ugyanis az emberi szervezet izomtömegét legfőképp meghatározó hormon -a tesztoszteron- a női szervezetben elenyésző mértékben van jelen, ezért egy nő akár milyen nagy súlyokkal edzhet és akár meddig csinálhatja, soha nem lehet közel sem olyan izmos mint egy férfi. (Lásd bizonyos női versenysportokban használt doppingszerek jelentőségét.) A "maximum" amit egy nő elérhet a súlyzós edzéssel az egy arányos, nőies alak, formás combok, kerek fenék, szép vállak, alacsony zsírszázalék. Vagyis pont mint amire a csajok többsége vágyik. De nagydarab és "túl erős" sosem lesz ! Megoldás: az edzés. De most csak olvass tovább ! 2. "Ha már konditermi edzés, akkor a fogyni vágyók csak kis súlyokkal és magas ismétlésszámokkal dolgozhatnak." Hamis. Először is tisztázzuk honnan eredhet ez a tévhit és rögtön megértjük létjogosultságát. A testépítés versenysportban a sportolók edzését az év nagy részében az úgynevezett tömegnövelés teszi ki, ilyenkor törekednek a minél nagyobb izomtömeg fölszedésére, ekkor embertelen nagy súlyokkal edzenek, hatalmas mennyiségű ételt visznek be (nem annyira megválogatva mint pl.versenyidőszakban) és bár erejük maximumon van, sajnos az izomtömeg mellé jön föl némi zsír is. A versenyidőszakban ami jóval rövidebb -pár hónapos időszakról beszélhetünk-, nagymértékben csökkentik a kalóriabevitelüket, szinte koplalnak, a szénhidrát és zsírmegvonás hatására pedig érthető módon az erejük is csökken, így kénytelenek kisebb súlyokkal edzeni, ezért növelnek az ismétlésszámokon, hogy elérjék a kívánatos bedurranást, erezettséget, definíciót. Ebben az időszakban már az izmok részleteinek finomítása, a zsír ledolgozása és a víz kihajtása a cél, nem a növekedés. Tehát a szemlélő laikus fiatal sportoló máris levonta a helyes, de könnyen félreértelmezhető következtetést: ha hízni szeretne akkor a nagy súly/kis ismétlésszám dívik, a fogyáshoz pedig az ellenkezője, vagyis kis súly/nagy ismétlésszám párosul. Ok és okozat, nem mindegy. "Mátrixosok" ti tudjátok! ;-) A tárgyalt tévhit onnan ered tehát, hogy időközben az okozatból lett az ok. Mégegyszer, röviden összefoglalva: Nem azért kell kis súlyokkal edzeni mert szálkásítasz, hanem azért dolgozol kis súlyokkal mert a fogyasztás időszakában a diéta miatt csökken az erőd és kénytelen vagy csökkenteni a használt súlyokon is. Megoldás és magyarázat: Úgy kell a szervezetet a taglalt témában elképzelni, mint egy mérleget, nevezzük energiamérlegnek. A mérleg egyik tálcáján a napi bevitt tápanyagok a másik oldalon pedig a napi foglalatosságunk során -beleértve természetesen az edzésünket is- leadott energia. A kalóriák megvonásáról most ne beszéljünk, az külön cikket érdemelne, de tételezzük föl, hogy rendszeresen, kiegyensúlyozottan, egészségesen táplálkozunk, naponta több, kis adagban elfogyasztott, fehérjékben gazdag tápanyagot viszünk be. Visszatérve hát a mérlegünkre, könnyű belátni, hogy ha nem ennénk egyáltalán akkor lefogynánk, de azt is jól tudjuk, hogy ez a fogyás egyrészt egészségtelen lenne (a hiányos tápanyagbevitel miatt) másrészt nem maradandó, mert az éhenhalás előtt kicsivel újra elkezdünk enni és rögtön vissza is hízzuk a leadott kilókat (a jo-jo effektust mindenki ismeri). Szóval a mérleg ezen beviteli- vagy tápanyag oldalát hagyjuk most és együnk rendszeresen a fent említett módon. A mérleg másik oldalára minél több "súlyzót pakolunk" (értsd ez alatt a súlyzós edzéseket) annál többet fog a latba nyomni vagyis elkezdünk fogyni, szemben a fent részletezett kis intenzitású kardiózással aminek csekély energiaértéke mit sem változtat az energiamérlegünk mutatóján. Röviden tehát a tipp: Minél több súlyt mozgatunk meg napról napra -az elvégzett munka számít-, annál több kalóriát égetünk el, ergo elkezdünk szálkásodni. A cikk írója Janzsó Lukács testépítő edző, lektorálta Dr.Osváth Péter adjunktus, sportorvos.
