Amit nem tudtál a 24 órás ultrafutó világbajnokságról

Október 26. délelőtt 10 órától 24 órán keresztül Albi volt az ultrafutás fővárosa, hiszen akkor rajtolt el a 24 órás ultrafutó világbajnokság, melynek az idei évben ez az alig ötvenezer lakosú dél-franciaországi kisváros adott otthont. 

24 órás Ultrafutó Világbajnokság története

A 24 órás ultrafutó világbajnokság hivatalosan először 2001-ben került megrendezésre, ahol Bérces Edit állhatott a női dobogó legfelső fokára. Majd 2003-tól évente szervezték, két alkalommal, 2011-ben és 2014-ben azonban elmaradt. 2015-től pedig - amikor szintén magyar siker született az amerikai színekben versenyző Nagy Katalin győzelme révén - kétévente versenyezhetnek a világ legjobb ultrafutói 24 órán keresztül, hivatalosan szervezett körülmények között.

Ebben a versenyszámban a világrekordot a legendás görög ultrafutó, Yiannis Kouros tartja még 1997-ből 303.506 kilométerrel, míg a női csúcs 2018. óta annak az amerikai Camille Herron nevéhez fűződik, aki többek közt bekerült a Guiness rekordok könyvébe azzal, hogy a leggyorsabban futotta le a maratoni távot jelmezben. A rekordot érő versenyt még 2012-ben tartották, és a futónő 2:48:51-es idővel ért célba az amerikai Tulzában megrendezett maratonon. A 37 éves futónő egyébként arról is híres, hogy versenyzés közben rendszeresen sörözik és tacot eszik.

A magyar csapatot hét versenyző képviselte a 2019. évi megmérettetésen

Bogárdi Szilvia

A női mezőny tagja voltak az ezévi sárvári 24 órás verseny, és a tavalyi Ultrabalaton győztese, Bogárdi Szilvia, aki az első világbajnokságán vett részt, és két Majors maratonnal hangolt a versenyre, mivel előbb Berlinben majd Chicagoban is rajthoz állt. Szilvi a világbajnokság előtt a női világranglista harmadik helyén állt, így az esélyesek között tartották számon, ám sajnálatos módon a bokasérülése megakadályozta az igazán eredményes szereplésben.

Máténé Varjú Edit

A válogatott tagja volt a háromszoros Spartathlon teljesítő Máténé Varjú Edit, aki a tavalyi Korinthoszon és a sárvári 24 órás versenyen is győzni tudott. Lőrincz Olivér tanítványa rutinos versenyzőnek számít, és a magyar válogatott mezét sem első ízben öltötte magára. Editet hátfájdalmak hátráltatták abban, hogy maximális elégedettséggel hagyja el Franciaországot a világbajnokság után.

Zétényi Szvetlana

A magyar női válogatott harmadik versenyzője az idei Spartathlon címvédőjének, Maráz Zsuzsannának tanítványa, Zétényi Szvetlana volt. Az idei Korinthosz és az Ultrabalaton ezüstérmese, a tavalyi Ultra-Tisza-Tó győztese, Bogárdi Szilvihez hasonlóan először kapott lehetőséget, hogy a magyar válogatott színeit képviselhesse.

Bódis Tamás

A férfi csapatot négy futó alkotta, és érdekesség, hogy az idei Spartathlonon és az Ultrabalatonon is diadalmaskodó Bódis Tamás csak tartalék futóként jutott ki a világbajnokságra. Tomi azonban hozta a tőle elvárt maximumot, és világbajnoki ezüstéremmel tért haza Albiból.

Csécsei Zoltán

Ott volt a mezőnyben azonban a Spartathlon második helyezettje, az Ultra-Tisza-Tó bajnoka, Csécsei Zoltán, akinek nem ez volt az első futása a magyar válogatott színeiben, hiszen épp itt Aliban, még 2016-ban Európa-bajnokságon futhatott a magyar zászló égisze alatt. Zoli is fantasztikusn eredménnyel, 9. helyen zárt, ezzel elősegítve a magyar csapat összetett második helyét.

Büki Tivadar

Büki Tivadar tavaly a temesvári 24 órás Európa-bajnokságra került be először a magyar válogatottba, és az idén nem is versenyzett sokat. A tavalyi Spartathlont teljesítő futó még áprilisban indult az ázsia Spartathlonnak is nevezett Sakura Michi Nature Run elnevezésű 250 kilométeres versenyen, azóta viszont csak a világbajnokságra készül a kamionsofőrként dolgozó futó. Sajnos azonban a végeredménnyel nem lehetett maradéktalanul elégedett a futó, mivel sérülése megakadályozta a teljesítésben, és hat óra futást követően kiszállt a versenyből.

Halama Levente

Halama Levente számára sem volt ismeretlen érzés a magyar válogatott színeit képviselve róni a köröket. A Péceli Párducok futója évek óta stabil tagja a legjobb magyar ultrafutók válogatottjának, idén azonban nem állt rajthoz sokszor. Még márciusban aratott győzelmet a hatórás magyar bajnokságon, Szekszárdon, azóta viszont ő is inkább a világbajnokságra történő felkészülésére fókuszált.

A futóknak négy méter szélességű, 1500 méter hosszúságú zömében aszfalt borítású, meglehetősen érdekes, és izgalmas vonalvezetésű,  mintegy 18 kanyarral tarkított, sík pályán kellett a lehető legtöbb kört megtenniük. A versenyzők negyvenöt különböző ország képviseletében érkeztek a helyszínre. A szabályok értelmében egy-egy ország maximum hat női és hat férfi futót indíthattak a versenyen, ahol az előzetes rajtlista szerint 363 futó versenyzett a legjobb eredményekért.