- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Lassan megérkezik a tavasz és a napsütés, ezzel együtt megkezdődik az újévi „idéntől egészségesebben élek” és „idén lefogyok” fogadalmak megvalósítása is. A sportáruházak polcain megcsappan a futócipők és egyéb futófelszerelések mennyisége és ezrek állnak tanácstalanul új csukájukban, hogy na, de akkor mennyit is?
Természetesen a fogyást, illetve az egészséges életmódhoz szükséges kalóriaegyensúly témáját sok oldalról meg lehet közelíteni. Mi most a kalóriaégetéssel kapcsolatos alapokat szedtük össze nektek, hogy hogyan is jut energiához a szervezet, mihez mennyi energiára van szükség, illetve hogyan lehet ezt kiszámolni, mérni.
Az elején le kell szögeznünk, hogy gyakorlatilag majdnem mindegy, hogy milyen aktív tevékenységet végzünk, mindegyikkel lehet növelni az elégetett kalóriák számát. Az az új kor marketingje, hogy "ezzel vagy azzal a mozgással nem lehet fogyni", vagy "csak és kizárólag izmot lehet vele építeni". A valóság ezzel szemben az, hogy mindegy mit csinálunk, az elégetett kalóriák száma nő és ez által kalóriadeficit érhető el. Hogy ezt a deficitet miként hasznosítjuk, az csak tőlünk függ.
Az emberi szervezetet nagyon leegyszerűsítve egy vegyes tüzelésű kályhának kell elképzelni, mely többféle energiaforrásból képes dolgozni és az, hogy éppen melyik forráshoz nyúl, az csak attól függ, hogy mennyire csavarjuk fel a fűtést. A három fő makrotápanyagról (szénhidrát, fehérje, zsír) és azok bevitelének arányairól, időzítéséről már írtunk több értekezést, ha mélyebben érdekel a téma, kezdd ezekkel az olvasást: étkezési tippek futás előtt és futás után, valamint a fogyás futással cikkünket ajánljuk. Az előző példa tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindegy mit tüzelsz el, a folyamat legvége az a bizonyos kalória.
Fontos megjegyezni, hogy bár a köznyelvben kalóriákról beszélünk és tévesen még a kalória mennyiségnél is simán kalóriát mondunk (a reklámokban pl. előszeretettel el szokták rontani), az élelmiszereken feltüntetett számokat kcal (vagyis kilokalória) mértékegységben tüntetik fel, ami ugye ezerszerese a sima kalóriának.
Alapvető kérdés a sportban, hogy egy bizonyos mozgás mennyi kalóriát éget el. Fontos kiemelni, hogy ez rengeteg mindentől függ! Csak hogy a legalapvetőbb dolgokat említsük: nem, életkor, súly.
Jó hír azonban, hogy ezt a mennyiséget viszonylag egyszerű kiszámolni. Persze az eredmény csak hozzávetőleges lesz, ugyanis szervezetünk hormonháztartását és egyéb más értékeit a fent említett alap adatoknál sokkal nehezebb mérni, nélkülük pedig nem lesz teljes a kép. Ez a hozzávetőleges eredmény azonban a legtöbb embernek bőven elegendő ahhoz, hogy tudatosan végezze az adott tevékenységet.
Ha nem csak egy adott futásra, hanem általában az egész napos energiaháztartásunkra vonatkozó számolásokat szeretnénk végezni, akkor először ki kell számolnunk a szervezetünk alap kalóriaigényét is. Ha csak az érdekel, hogy konkrétan a futás alatt mennyi kalória megy a levesbe, akkor ugord át a következő részt.
A kalóriaszámolás alapja, hogy először meghatározzuk a szervezetünk alap funkcióihoz szükséges energia (kalória) mennyiségét, vagyis az alap anyagcserét. Ez az az energia, amely az egész napos fekvéshez, emésztéshez és egyéb alap életfunkciók fenntartásához, vagyis a vegetáláshoz szükséges. Ezt az úgynevezett Harris-Benedict formulával számoljuk ki (a súly mértékegysége kg, a magasságé cm):
Férfiak: (10 × testsúly) + (6.25 × testmagasság) - (5 × kor) + 5
Nők: (10 × testsúly) + (6.25 × testmagasság) - (5 × kor) - 161
A formulát 1918-ban publikálták először és azóta kétszer, 1984-ben és 1990-ben módosítottak rajta, vagyis mondhatjuk, hogy elég pontos adatokat szolgáltat!
Második lépésben be kell lőnünk az átlagos napi aktivitási szintünket és az alap anyagcserénket meg kell szoroznunk a szinthez társított szorzóval, így hozzávetőlegesen megkapjuk a napi kalóriaszükségletünket.
Inaktív (szinte semmi mozgás egész nap) Szorzó: 1,2
Alacsony aktivitás (heti 1-3 laza edzés, 150 percnél kevesebb) Szorzó: 1,375
Közepes aktivitás (heti 3-5 edzés, 150-300 perc) Szorzó: 1,55
Magas aktivitás (heti 6-7 edzés, 300-420 perc) Szorzó: 1,725
Extra aktivitás (az előzőnél is több, keményebb edzés, fizikai munka) Szorzó: 1,9
Amennyiben csak egy adott aktivitás, pl. futás alatt elégetett kalóriák számát szeretnénk kiszámolni, MET (Metabiloc Equivalent for Task) szorzókat kell használnunk. E módszer a fenti alapanyagcserét egy kicsit másképp számolja. 1 MET-nyi energiának tekinti azt az értéket, melyet egy átlagember nyugalmi pozícióban (pl. ülés közben), egy óra alatt eléget. Tehát a napi alapanyagcsere 24 MET. A MET így nem egy állandó érték, mivel ez az energiamennyiség mindenkinél változó. Saját MET értékedet a következőképpen számolhatod ki:
1 MET= 1 kilokalória/testsúlykilogram/óra
A MET értékek a testsúlyon kívül nem vesznek figyelembe mást, tehát a fenti példát folytatva egy 70kg-os ember egy óra ülés alatt 70 kilokalóriát fog elégetni, napi alapanyagcseréje 1680 kilokalória lesz. A különböző mozgásformákhoz különböző MET értékek (szorzók) tartoznak, melyeket az alábbi weboldalon találunk meg (mi rögtön a futás részhez irányítunk).
Ha egy mozgásnak pl. 9-es szorzója van, akkor az azt jelenti, hogy a nyugalomban elégetett kalória 9 szeresére van szükség a műveléséhez.
Ez az energia kb. 8 db kis sportszeletnek felel meg (1 szelet 104 kilokalória).
Láthatjuk tehát, hogy még egy nagyon messzi boltba való sétáláshoz is csak épp 2 sportszeletnyi energiára van szükség és valljuk be, amikor elcsábulunk, ennél bizony többet szoktunk nassolni! Irány kocogni!
A futás közbeni kalóriák számolása így leegyszerűsítve nem is tűnik bonyolultnak, de persze már tovább komplikálódik a helyzet, ha nem egész órákat futottunk és nem végig egyenletes tempóban, pláne nem sík terepen.
Szerencsénkre az interneten már rengeteg kalkulátor elérhető mind az alapanyagcsere, mind pedig a sportolás közben elégetett kalóriák kiszámolására, mitöbb, az okosórák szinte mindegyike tudja ugyanezt. Jó pont az órák és a kalkulátorok mellett továbbá, hogy algoritmusuknak köszönhetően képesek a fix tempóhoz meghatározott MET értékeket pontosan az elvégzett mozgáshoz igazítani, így még pontosabb értéket adnak!
Amire azonban érdemes figyelni, az az, hogy bizonyos kalkulátorok, eszközök nem feltétlenül ugyanazt az eredményt adják ugyanazon értékek esetén. Ez azért van, mert több számolási formula létezik (nem csak a feljebb említett), melyek minimálisan, de különböznek egymástól. Ha tehát két edzést szeretnénk összehasonlítani, célszerű mindkettőt ugyanazzal az eszközzel mérni, vagy „papíron” ugyanazzal a formulával számolni.
