- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Az egyik megoldás, ha alámerülünk a kínálat tengerében, megnézünk és elolvasunk kismillió tesztet és véleményt, majd ezek alapján hozunk döntést. Ez nehéz, fárasztó és bár jelentősen növelhető vele a vásárlás tudatossága, még mindig ott van az a faktor, hogy nem sikerül a saját igényeinket a megfelelő órával összerakni (pláne, hogy a saját igényeinket sem biztos, hogy jól mértük fel).
A másik megoldás (amiről ebben a cikkben is szó lesz) az az, amikor személyesen keresünk fel egy olyan szaküzletet, ahol lehetőség szerint minél szélesebb körben foglalkoznak sportórákkal, használják, ismerik is azokat és kellő tapasztalattal rendelkeznek a vásárlói igényeket és a kütyük képességeit illetően is. Tőlük joggal várhatjuk el, hogy felismerjék azokat az igényeinket, amikről talán mi magunk sem tudtunk.
Zerge (vagyis Vinczeffy Zsolt) neve több évtizede elválaszthatatlanul kapcsolódik a sportórákhoz és egyéb sporteszközökhöz. A 90-es évek elejétől kezdve sportolóként, olimpikonként és hivatásaként is kapcsolódott a sportórákhoz, majd 2008-ban megnyitotta saját üzletét. Az általa forgalmazott termékek mindegyikét személyes tesztnek veti alá és bőven szerzett tapasztalatokat a vásárlói igényeket illetően is, akárcsak kollégái, Attila, Ádám, Tamás és Dóri is.
Kézenfekvőnek tűnt hát, hogy őket kérdezzük meg arról, hogyan is válaszunk magunknak sportórát/okosórát. Elsőnek rögtön a kérdésben felbukkanó bizonytalanságot szeretnénk feloldani, vagyis: van-e, illetve mi a különbség okosóra és sportóra között?
A két fogalom valóban mást jelent, nagyjából ugyanúgy viszonyulnak egymáshoz, mint az egészségmegőrzés a teljesítményfokozáshoz. Hasonló a kettő, de máshonnan közelítik meg a kérdést.
Egy okostelefon a külvilággal való kapcsolattartásra való, ami mindig ott lapul a zsebünkben, vagy valahol a közelünkben (jellemzően egyazon helyiségen belül). Az okosóra ezt a fajta kapcsolatot teszi át a csuklónkra, kiterjeszti az okostelefonunk funkcióit, persze ezeknek is vannak sportképességei és egészségfigyelésre is képesek. A külvilággal való folyamatos kapcsolat és az ezekkel járó vizuális megjelenítés viszont rendkívül energiaigényes, ezért ezek az órák rendszerint egy-két naponta lemerülnek, illetve ilyen sűrűn kell őket tölteni.
Elsődleges feladatuk, hogy minél több információt szolgáltassanak a saját testünkről, a fittségi és egészségi állapotunkról és üzemidejük legalább egy hét, de akár több hónap is lehet (bizonyos esetekben végtelen üzemidő is elérhető).
Egy okosóra gyártónak jellemzően nincs olyan edzői gárdája, mint egy sportóráénak, illetve a felhasználói szokásokat sem használják fel olyan szinten, hogy abból a sport- és egészségfunkciókat még tovább fejlesszék. Persze egy sportórán viszont nem fogjuk tudni megnézni az otthoni webkameránk képét és webshopos rendelést sem tudunk leadni.
Bár a sportórák is képesek összekapcsolódni és szorosan együttműködni az okostelefonunkkal, legtöbb funkciójuk mégis azt a célt szolgálják, hogy minél kevésbé legyünk rákényszerülve arra, hogy még sportolás közben is magunknál tartsuk azt.
Ha ezek alapján már legalább nagyjából sejtjük, hogy számunkra egy sportóra lenne az ideális, akkor nézzük, hogy miken tud elcsúszni a választás és miért érdemes felkeresni egy szaküzletet vásárlás előtt.
Egy szaküzletben az eladók felteszik azokat a kérdéseket, amiket a vásárlók talán még saját maguknak sem tettek fel soha, vagy amiről egyáltalán nem gondolták, hogy fontos lehet a sportóra kiválasztásához.
Az elmúlt bő egy évtizedben nagyot változott a vásárlóközönség, mert már nem csak sportolók szeretnének maguknak sportórát. Az egészségfunkciók mára olyannyira sokat fejlődtek (az egyszerű lépésszámlálóktól eljutottunk a pulzus-, stressz,- alvás, stb. méréséig), hogy azok is sportórát kezdenek el használni, akiknek alvásproblémáik vannak, vagy csak a hétköznapi rutinjukat szeretnék feltérképezni, hogy az segítsen megoldani a legkülönbözőbb egészségügyi problémáikat. Ezek a vásárlók talán soha nem fognak kirándulni az erdőben, pláne nem futnak még hetente sem Margitsziget-kört (sőt, még futócipőjük sincs). Egyszerűen csak az egészségi állapotukat szeretnék monitorozni.
Másik oldalról az is megtörténhet, hogy még annak sincs feltétlenül szükséges sportórára, aki valóban sportolni szeretne. A pulzusunk figyeléséhez, akár egyszerűbb edzések, medencés úszások monitorozásához elegendő lehet egy önálló pulzusmérő is, amit akár okostelefonunkkal, akár meglévő óránkkal is összekapcsolhatunk. Ez ráadásul akkor sem lesz felesleges kiadás, ha később mégis beruháznánk egy sportórába, mert ahhoz továbbra is érdemes lesz használni külső pulzusmérőt sportolás közben (ti. az órákba épített csuklós pulzusmérők sportolás közben nem olyan megbízhatók, mint egy mellkaspántos, vagy karpántos pulzusmérő). De annak a háziasszonynak, aki csak heti egy-két alkalommal szeretne kiszabadulni a hétköznapok monotonitásából, lehet éppen az lesz a legjobb, ha nem mér magán semmit és minél inkább elszakad a megszokott környezetéből.
Természetesen mindig felmerül az óra külalakja - ami az impulzusvásárlások gyakori indikátora - pedig egy sportóra esetében ez nem szabadna első helyen szerepeljen. Szerencsére azért nem ritka (és nem is a véletlen műve), hogy a külalak és a nyújtott szolgáltatások összhangban vannak a felhasználói igényekkel.
A magyar vásárlókra jellemző, hogy a specifikációk helyett az árszintet nézik, ráadásul nem úgy - ahogy sokan gondolnák -, hogy a minél olcsóbbat keresnék, hanem éppen fordítva. Nem szeretnének rosszul járni (illetve az óra státusszimbólum szerepe is fontos számukra), ezért inkább megveszik a felsőpolcos modelleket, amikről aztán később kiderülhet, hogy indokolatlanul többet tudnak, mint amire a felhasználónak valójában szüksége volna. Az órák testreszabhatósága miatt ez persze orvosolható is valamennyire, de nem egyszer fordult már elő, hogy egyszerűen olyan sok funkciót és adatot nyújtott egy óra, hogy a felhasználó elveszett a menü- és számrengetegben, így inkább egy egyszerűbb, ám számára optimálisabb modellre cserélte azt. Ugyanez előfordulhat fordítva is, amikor például az olyan sportolni kezdő rendszergazda (avagy mérnök, statisztikus, techguru, kocka, geek, stb.) keres magának órát, aki vígan lubickol a legösszetettebb adattengerben is. Neki jó eséllyel a komolyabb tudású óra lesz ideális.
Ebből a szempontból jellemző különbség a Polar és a Garmin sportórák között, hogy előbbi általában jóval részletesebb információkkal látja el a felhasználót, utóbbi viszont mindezt leegyszerűsítve, érthetőbben és jobban testre szabottan tudja prezentálni. Mindkettő megközelítésnek megvan a maga célközönsége.
Fontos tehát, hogy szánjunk rá időt, hogy meghatározzuk a céljainkat, amiket a sportóra használattól várunk. Ezt az önismereti folyamatot nehezítik a hirtelen ránk rontó hirdetések, amik “soha vissza nem térő” lehetőségekkel kecsegtetnek és elvihetnek minket egy meggondolatlan döntés felé.
Felmerülhet a kérdés, hogy legyen-e egy a hétköznapokban is használt, a stílusunkhoz megfelelő óránk, plusz egy, amit sportolás közben viselünk. Ez akkor lehet kérdés, ha fontosak számunkra az egészségfigyelő funkciók, amihez egy csinos, de egyszerűbb óra is elegendő (esetleg alvás közben viselnénk egy kényelmesebb, filigránabb modellt), viszont sportolás közben szükségünk van a szofisztikált képességekre). A Garmin ökoszisztémája képes kezelni azt, ha egy felhasználónak több készüléke is van, ám a trend inkább abba az irányba mozdul el, hogy legyen egy olyan óra, ami minden igényt kielégít. Az egészségfunkciók megfelelő méréséhez valóban fontos az, hogy 0-24-ben viseljük az óránkat, hiszen így lesznek a kapott értékek valósak. Az egészségfigyelés fejlődése miatt már azoknak is érdemes foglalkozni vele, akik elsősorban az edzéseik monitorozását tűzték ki célul, hiszen az edzéseredmények kiértékelésében is számít az azt megelőző időszak alvásminősége és a napi stressz változása is.
Milyen fejlődéseken mentek át a sportórák az elmúlt évtizedben és mi várható a közeljövőben? Ugyan a sportképességek is sokat fejlődtek, pontosabb a helymeghatározás és részletes futótechnika elemzést is kaphatunk, ám az igazán nagy és jelentős változás az egészségfigyelés területén ment végbe. Az egyszerű lépésszámlálóktól eljutottunk oda, hogy ma már pulzust, véroxigén-szintet, stresszt, légzést és az alvásfázisainkat is képesek monitorozni a sportórák. Ezek az adatok pedig már nem csak azok számára jelentősek, akik életmódot szeretnének váltani, hanem a komoly sportcélokat dédelgetők számára is. Hiszen az egy-egy edzés alkalmával produkált teljesítményre kihatással van az azt megelőző egészségi állapotunk, terheltségünk és kipihentségünk, illetve az edzésterhelés is befolyásolja a későbbi egészségi állapotunkat. Minden mindennel összefügg és ezeket az összefüggéseket képesek ma már a sportórák, illetve a hozzájuk tartozó ökoszisztémák értelmezhető információkká gyúrni.
Míg az előbbi képességek a kutatás és fejlesztés irányából jutottak el a felhasználókhoz, addig a felhasználói igények generálják a sportórák megjelenésbeli változásait, nevezetesen az AMOLED kijelzők térnyerését. Kétségtelen, hogy ezek a kijelzők csinosabb megjelenést kölcsönöznek és a leolvashatóságuk is sok esetben jobb, ám energiaigényük is jelentős. Márpedig egy sportóránál elsődleges szempontok között szerepel a hosszú üzemidő. Ehhez kapcsolódik, hogy megjelent már a hangszóró és a mikrofon is egyes sportóráknál, így később a kijelző szerepe is hátrébb szorulhat, hiszen nem kell sportolás közben a képernyőt olvasnunk, mert az óra szóban közli velünk a szükséges infókat. Ehhez persze az kell, hogy ezeket a szóbeli tájékoztatókat részletesebben személyre lehessen szabni.
Ha az AMOLED kijelzőről lemondva energiát tudunk spórolni, akkor azt érdemesebb mondjuk az elemlámpa funkciónak fenntartani. Az órákba épített elemlámpa az egyik olyan őrült képesség, aminek sikerére nem sokan fogadtunk volna, mielőtt kipróbáltuk volna azt… pedig, ha mertünk volna, akkor nagyon sokat nyertünk volna azon a képzeletbeli fogadáson. Fényerejük és állandó kéznél lévőségük miatt akár sporttevékenység, akár hétköznapi életben is rendkívül nagy segítséget jelentenek. Egy éjszakai sátorállításnál a kanapé mögé pottyant apró fülbevaló keresésénél is rendkívül hasznos, nem beszélve arról, hogy kültéri edzésen a láthatóságunkat is javítja, ráadásul futás közben arra is képesek egyes modellek, hogy amikor előre lendítjük a karunkat, akkor fehér, majd hátra lendítésnél piros színben világítson.
Érdekes módon a kiegészítők kevésbé keresettek a sportórákkal kapcsolatban, inkább az integrált megoldásokat keresik a vásárlók.
Az NFC képesség egyelőre kimerül az érintéses fizetésben, ami amúgy karon hordható órák esetén rendben is van, ám felmerül a kérdés, hogy mit keres például egy kerékpáros komputernél. Ezen a területen is lehetnek olyan megoldások, amikre most még alig gondol bárki is, például, hogy az NFC azonosítást a szervizek is használhatják hűségprogramokhoz, vagy a kerékpár és komputer kapcsolatát is kényelmesebbé teheti a beállítások személyre szabásával (például elektromos váltó működése, vagy Wahoo edzőbringa beállításai).
Az LTE, vagyis a SIM-kártya (akár fizikai, akár virtuális) képesség talán azért sem gyűrűzött már eddig sem be a sportórák világába, mert borzasztó energiaigényes, illetve mert jellemzően pont olyan helyen lenne létjogosultsága ahol meg amúgy sincs térerő. Ez talán akkor lesz érdekesebb, amikor a műholdas kommunikáció is szóba jöhet, mert az valódi lépéselőnyt jelentene az okostelefonokkal szemben.
Kezdjük azzal, hogy határozzuk meg a fő sportágunkat/sportágainkat. Ha a fő tevékenységünk a kerékpározás és mellette alig-alig tervezünk mást csinálni, akkor egy kerékpáros komputert jobban ki fogunk tudni használni a nagyobb képernyője miatt.
Ha főleg futásra keresünk, akkor gondoljuk végig, hogy mi a célunk a futással és milyen terepen fogunk jellemzően futni. Ha nagy valószínűséggel a margitszigeti futókörön (vagy ehhez hasonlón) tervezzük a futópályafutásunkat a következő néhány évben, akkor máris kiesik a navigáció, mint fontos képesség, mert csak kerülgetni fogjuk a menüpontokat. Viszont, ha erdei terepen, lakott területtől távol tervezünk majd futni és ha egy hirtelen ránk szakadó zuhé esetén minél gyorsabban szeretnénk visszajutni a kiindulási helyünkhöz, akkor legalább egy alap szintű, térkép nélküli navigációnak nagy hasznát fogjuk venni. Ha ennél is többre vágyunk, akkor a részletes offline térképpel rendelkező órákkal növelhetjük a navigáció pontosságát, viszont ez jellemzően csak a magasabb kategóriás órákban érhetők el. A Garmin esetében az is lehet szempont, hogy az Explore appal kompatibilis eszközt válasszunk. Ez a megoldás azért jó, mert a telefonunkra letöltött offline (vagy akár online) térképen nagyobb kijelzőn, kényelmesebben tudjuk meghatározni a helyzetünket és az útvonalunkat, illetve ha nem akarjuk folyamatosan a térképet nézegetni, akkor energiát spórolunk az órán és a telefonban is.
Ha olyan helyen szeretnék futni, ahol nincs meg a kellő helyismeret, akkor bizonyos Garmin modellek a felhasználói trendek figyelembe vételével tudnak nekünk megadott hosszúságú útvonalat tervezni, míg a Polar futóórák a pályán futók számára ideálisak az automata körszámláló képességükkel.
Míg a futók abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy számukra készült dedikált futóóra, addig egy bázisugró, vagy kajak-kenus már kénytelen lesz olyan csúcsképességű modellek közül választani, amiben az ejtőernyős funkciók, vagy a csapásszám-figyelési képességek is megvannak.
Látható tehát, hogy számos olyan funkció és működési elv található az egyes órákban, amik talán még a használati utasítás apróbetűs részeinél sem találhatók meg, ezért nagyon fontos, hogy a vásárló tisztában legyen a saját igényeivel és az eladók tudják, hogy azokra melyik funkciók jelentik a legjobb megoldást.
Az itthon elérhető márkák között ugyan egyértelműen fel lehetne állítani egy népszerűségi sorrendet, ugyanakkor nem biztos, hogy mindenki számára ennek a “versenynek” a győztese lesz a megfelelő.
Habár a karon viselhető órák tekintetében a Garmin erős versenyző, addig a kerékpáros komputerek között már nem ennyire szilárd a szerepe. A képernyő olvashatósága az iGPSport és Bryton komputereknél kiemelkedő, tehát, ha valakinek csak annyi a lényeg, hogy szép nagy számokat olvashasson és ráadásul nem is szeretne sokat költeni olyan funkciókra, amiket nem fog úgysem kihasználni, az jobban jár ezek megfelelő modelljeivel. A Garmin főként a közép és magas kategóriára fókuszál, temérdek funkcióval, ám ennek megfelelő árcédulával. A Wahoo komputerek arra az ideológiára épülnek, hogy a bringás foglalkozzon csak a kerékpározással és ne a kijelzőt nézegesse, ezért az ő eszközeik sokkal lényegretörőbbek. Jellemző trend, hogy sok kerékpárosnak van karon viselhető sportórája és azt használja még kerékpározás közben is, ám emellett felszerel a kerékpárjára egy egyszerűbb komputert és menet közben annak a kijelzőjét nézegeti a kis számlapos karóra helyett. Ennek a megoldásnak az is az előnye, hogyha egy esés alkalmával sérül a komputer, akkor az anyagi kár is kisebb lesz.
Ellenben, ha kétoldali wattmérővel is fel vagy vértezve és a minél szebb és átláthatóbb információs panel a szempont, akkor a Garmin Edge-ek között kell keresgélnünk.
A karon viselhető sportórák piacán itthon nagyrészt a Polar és a Garmin osztozik. A napi aktivitás figyelése és az edzéstervezés a Polar ökoszisztémájában sokkal részletesebb és személyre szabhatóbb, ugyanakkor a Garmin sokkal közérthetőbb, átláthatóbb. A Polar is gyönyörű adatokat szolgáltat, viszont a Garmin odáig egyszerűsíti mindezek megértését, hogy a pulzus, alvás, stressz és légzés adatokból gyúr egyetlen egy számot, az pedig a body battery érték. Ez pedig az akkutöltöttség szintjelzők bűvöletében élő felhasználók számára egy rendkívül gyorsan és könnyen érthető információt jelent.
A Polar órák részletesebb elemezhetőség mellett a felhasznált anyagok minőségében is jobban teljesít, ami néhány év használat után mutatkozik meg igazán.
A fentiek után remélem nem várja senki, hogy a cikk végén leírjuk azt a pontos modellt, ami a cikket éppen olvasó számára a legmegfelelőbb lett, viszont azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy nincs egyetemleges jobb/rosszabb reláció sem az egyes márkák, sem a modellek között sem, hiszen ezt a felhasználói igények határozzák meg. Elsődleges, hogy ne kapkodjuk el a választást, szánjunk időt saját motivációink feltérképezésére és ha ez önmagunktól nem megy és a neten elérhető tesztek sokasága sem ad kielégítő választ, keressünk fel bátran egy tapasztalat szakértőkkel rendelkező üzletet, ahol segítenek a választásban.
A cikk megírásához Zerge nyújtott segítséget. Jó szívvel ajánljuk őket, ha sportóra vásárlás előtt állsz.