- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
2019 október 12-én Eliud Kipchoge megdöntött egy megdönthetetlennek vélt rekordot - a 2 órán belüli maraton, 1:59:40-es idejével beírta magát a történelemkönyvekbe - ám ez nem számít hivatalos világcsúcsnak. Hogy miért nem? Mert ez az INEOS 1:59 nevezetű projektje volt, ahol számos előkészület kellett ehhez az elképesztő eredményhez, pl. végig iramfutók futottak Kipchoge előtt, akik előtt egy autó haladt, ami lézerrel jelezte a megfelelő tempót. De a legnagyobb szenzáció talán a Nike Vaporly 4% volt, amit erre a projektre fejlesztettek és csak utána bocsátották piacra. Ez volt a Nike első szuper cipője, ami elindította azt a hullámot, aminek eredményeképp ma mindegyik futó márkának már megvan a saját szuper cipője.
Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy:
• Mi az a karbon cipő?
• Gyorsabban lehet futni benne?
• Minden karbon cipő ugyanolyan?
• Mi történik futás közben?
• Pro és Contra
Mielőtt eldönthetnénk, hogy van-e szükségünk karbon cipőre először tisztázzuk, hogy ez mit is jelent.
Míg egy sima futócipőnek a talpa a legtöbb esetben különböző habokból készül, addig egy karboncipőnél ezt a habot megerősítik egy karbon lemezzel. Ez a lemez együtt dolgozik a habbal, ezáltal hatékonyabbá teszi a cipőt. A karbon lemez megjelenésével együtt elterjedté vált az is, hogy egyre vastagabb talpú versenycipőket láthatunk. Míg a régebbi időkben egy versenycipő arról volt felismerhető, hogy szinte mezítláb futottak benne a versenyzők, addig manapság nem ritka a 38 mm-es sarok magasság sem. Ez azért lehetséges, mert a technológia fejlődésével a gyártók olyan habokat fejlesztettek, amik sokkal könnyebbek elődieknél, így hiába két-háromszor olyan vastag egy versenycipő talpa, mint 10 évvel ezelőtt, mégis könnyebb.
A karboncipőkkel kapcsolatos tévhitek egyike az, hogy úgy viselkedik, mint egy rugó, ami azt az üzenet közvetíti, hogy nem is kell edzeni ahhoz, hogy gyorsan tudjunk futni benne.
A technológia titka, hogy energiahatékonyabbá teszi a futást. Leérkezésnél a hab minimalizálja az energiavesztést, elrugaszkodásnál pedig a karbon lemez maximalizálja az energia visszaadást. Mindezt úgy, hogy a kevésbé terheli a vázizom rendszerünket, ezáltal kevésbé fáradnak el az izmaink és több ideig tudunk fenntartani egy magas tempót (Hunter et al., 2019). Tehát egy karboncipő akkor segít nekünk sokat, ha már amúgy is gyorsan futunk! Ha számokban akarjuk kifejezni, ez azt jelenti, hogy 2-4%-kal tudunk gyorsabban futni, mint karbon nélkül. Ez természetesen függ a sebességtől, futó stílustól stb. (Guinness et al., 2020) Első ránézésre ez nem tűnik soknak, de vizsgáljunk meg egy 3 órás maratont. Ez az idő már elég gyorsnak számít, ám még nagyon sok amatőr/fél amatőr futó meg tudja futni.
| Eredeti idő | 2%-os javulás | Karbon idő |
| 3:00:00 | 00:03:36 | 2:56:24 |
| Eredeti idő | 4%-os javulás | Karbon idő |
| 3:00:00 | 00:07:12 | 2:52:48 |
(Ez nem azt jelenti, hogy aki tud 3 órás maratont és felvesz egy karboncipőt az rögtön ilyen időket tud futni! Mint már említettem függ a sebességtől, futóstílustól, a vázizom rendszerünktől és még sorolhatnám.)
Ez a fejlődés a profi sportra is hatással volt. Amióta 2019-ben elterjedtek a karbonos versenycipők, azóta 5 km-től kezdve a maratonig minden férfi és női világcsúcsot megdöntöttek! Ez persze nem csak a cipőknek köszönhető, hiszen az 5 km és 10 km pályaverseny, és 2020 januárjától a nemzetközi atlétika szövetség (IAAF) speciális szabályokat hozott és kitiltotta a pályaversenyekről a karbon versenycipőket. De láthatóan elindult egy fejlődés. (Muniz-Pardos et al., 2021)
Erre a kérdésre gyors választ lehet adni. Nem.
Miután a Nike 2019-ben kihozta az első Alphafly-t az összes nagyobb márka előrukkolt a saját szupercipőjével. 2021-ben az Austini egyetem végzett is egy kutatást, amiben összehasonlította a legnépszerűbb márkák karbonos futócipőit, hogy megvizsgálja mik az eltérések. A teszt eredménye szerint A Nike Alphafly Next % és az ASICS Metaspeed Sky emelkedett ki a többi márka közül. Ám ami ennél sokkal érdekesebb az ennek az oka. A Nike és ASICS jobban teljesített, mint a többi a márka, mert az a hab, amit ők fejlesztettek és használnak jobban működik a karbon lemezzel. Hiába használ mindenki karbont, ha ez nem megfelelően illeszkedik a cipő kialakításába és nem dolgozik össze a habbal, akkor nem hatékony. Még az is előfordulhat, hogy egy jó minőségű nem karbonos cipő hatékonyabb, mint egy rossz minőségű, de karbonos. Tehát nem elég, ha csak szimplán bele teszünk egy karbon lemezt a cipőbe. Ugyanúgy szükség van arra a szakmai tudásra amit az olyan nagy cégek képviselnek mint az ASICS és a Nike (Joubert and Jones, 2022)
A cipők különbözőségét két pályateszt segítségével egyébként Kuttor Csaba és Bragmayer Zsanett, a Mozgásvilágnak rengeteg cipőt tesztelő páros a maga módján igazolta. Csaba egy pályateszt alkalmával 4 különböző márka karbon, vagy kompozit lemezt tartalmazó cipőjében futott mindenféle iramban, és a lépésszámokat, valamint a talajérintési időket hasonlította össze Garmin futódinamikát mérő óra segítségével. A négy cipő 3:20 és 4:20-as tempó között gyakorlatilag mindig más tulajdonságokkal rendelkezett, és tempótól függően különböző dinamikával lehetett futni bennük. A 4 közül akkor a Brooks Hyperion volt az, amely szignifikánsan, 5%-kal csökkent talajérintési időket produkált, azaz kényszerítette a használóját a gazdaságosabb futómozgásra. A szubjektív vélemény, és az idők is megerősítették akkor azt, hogy ez a modell egyszerűen gyorsabb, aktívabb. A két piacvezető márkát, azaz a Nike-t, és az ASICS-et egy nagyon érdekes módon tesztelte Bragmayer Zsanett, olimpiai 12-ik helyezett triatlonista. A teszt célja pontosan az volt, hogy valamiféle egzakt támpontot adjon a tokiói cipőválasztáshoz. Zsanett 16x400-at futott úgy, hogy minden 2-ik 400 után cipőt váltott, és a 400-ak mindegyike azonos sebességgel voltak teljesítve. 3 db különböző karbonos Nike modellt (4%, Vaporfly és az Alphy Fly), és az ASICS akkor megjelent Metaspeed Sky modelljét hasonlította össze. A futások alkalmával szintén egyértelműen lehetett látni azt, hogy a 3 Nike modell egymáshoz közeli talajérintéseket produkált, és nagyjából hasonló átlagpulzusokkal futotta Zsanett a meghatározott időt. Az ASICS viszont egy aktívabb, kisebb talajérintéssel járó futást tett lehetővé, és az átlagpulzusban is szignifikáns különbség mutatkozott. Ugyanazt a tempót több ütéssel alacsonyabb pulzussal tudta produkálni. Ez a teszt megerősítette a futások alkalmával is látható, tapasztalható tényt, miszerint a Nike cipők kicsit puhábbak, pihentetőbbek, talán a hosszabb távokhoz, így maratonhoz jobban passzoló cipők, viszont az ASICS lényegesen aktívabb. A 10 km-es távhoz így végül Zsanett az ASICS-t választotta. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a Brooks, avagy az ASICS jobb cipő a többi márkához képest, hanem inkább azt, hogy Csaba, avagy Zsanett technikájához, súlyához, és a választott távhoz ezek voltak számukra az optimális választások.
Ahány futó annyi különböző futóstílus, ez a függ a testalkatunktól, erőnktől, súlyunktól. Minden futóstílusnak különböző a hatékonysága. Hatékonyság alatt azt értjük, hogy amikor futunk, akkor a mi futómozgásunkkal mennyi energiát használunk el egy lépéshez. Több kutatás is megerősítette már, hogy ha karboncipőben futunk akkor megváltozik a futómechanikánk, mint pl. a lépéshossz, vagy a földön töltött idő (Hunter et al., 2019). Futás közben az izmaink folyamatosan összehúzódnak és megnyúlnak a leérkezés és elrugaszkodás miatt. Ehhez az izmok a vér oxigént használnak fel. Minél gyorsabban futunk annál gyakrabban húzódnak össze az izmok és annál több oxigénre van szükségük. Amikor az izmok nem kapnak elég oxigént olyankor kezd a szervezet laktátot termelni és kezdődik a savasodás. Ezt láthatjuk akkor amikor az olimpián a 400 m síkfutás döntőjében az utolsó 100 m-en szinte alig tudnak már mozogni a versenyzők (Greiner, 1998). Azáltal, hogy a karboncipő megváltoztatja a futómechanikát így kevesebb oxigént használnak az izmaink és tovább tudjuk fenn tartani a futó tempót, mert az izmaink kevésbé fáradnak.
Megint csak fontos megjegyezni, hogy csak mert karbo cipő van rajtunk ettől még nem tudunk gyorsabban futni! Ugyanúgy sokat kell edzenünk, hogy elérjük a kívánt tempót, de a karbon cipők segítségével kevesebb energia befektetéssel tudjuk fenntartani ez a tempót. Ami szintén fontos, hogy az előbb említett magyarázat természetesen csak magas futó tempónál működik.
Összegezve tehát nem minden karboncipő ugyanolyan effektív és még az is lehet, hogy egy hozzánk jobban illő nem karbonos versenycipővel többre megyünk, mint egy másik karbonossal. Meg kell válogatni melyik cipő illik a mi futómozgásunkhoz pl. sarkos vagy lábujjhegyes futók vagyunk-e? Karbonos cipőben futva energiát takarítunk meg és hatékonyabbak vagyunk futás közben, ezáltal pedig több ideig tudjuk fenntartani a magas tempót és gyorsabban tudunk futni benne. Ám azt nem szabad elfelejteni, hogy ezek a pozitív tulajdonságok csak magas futótempónál jelentkeznek. Ezeket a cipőket gyakran profiknak készítik így a lábujjhegyes futásra vannak tervezve, például a Brooks hyperion elite 2 is ilyen.
Gyakori hiba az amatőr futóknál, hogy gyenge bokával vagy esetleg rossz technikával erőltetik a karboncipők használatát. Itt nem, hogy segít, de egyenesen rontja a mozgást, akár sérüléshez is vezetve. Tehát ,ha csak hobbi futók vagyunk és azért szeretnénk lefutni a maratont, hogy megtegyük a távot és nem egy álom idő lebeg a szemünk előtt, akkor érdemes átgondolni a karboncipő vásárlást. Hiszen elég drága modellek vannak a piacon és ezek gyorsan is kopnak, valamint nem egyformán hatékonyak.
• Altman, A.R. and Davis, I.S., 2012 A kinematic method for footstrike pattern detection in barefoot and shod runners. Gait & Posture, 35(2), pp.298–300.
• Beck, O.N., Golyski, P.R. and Sawicki, G.S., 2020 Adding carbon fiber to shoe soles may not improve running economy: a muscle-level explanation. Scientific Reports, 10(1), p.17154.
• Guinness, J. et al., 2020 An Observational Study of the Effect of Nike Vaporfly Shoes on Marathon Performance. Available at: https://arxiv.org/abs/2002.06105 (Accessed 1 April 2023).
• Hata, K. et al., 2022 Leg stiffness during running in highly cushioned shoes with a carbon-fiber plate and traditional shoes. Gait & Posture, 95, pp.9–14. • Hoogkamer, W., Kipp, S. and Kram, R., 2019 The Biomechanics of Competitive Male Runners in Three Marathon Racing Shoes: A Randomized Crossover Study. Sports Medicine, 49(1), pp.133–143.
• Hunter, I. et al., 2019 Running economy, mechanics, and marathon racing shoes. Journal of Sports Sciences, 37(20), pp.2367–2373. • Joubert, D.P. and Jones, G.P., 2022 A Comparison Of Running Economy Across Seven Carbon-Plated Racing Shoes: 2083. Medicine & Science in Sports & Exercise, 54(9S), pp.610–611.
• Joyner, M.J. and Casey, D.P., 2015 Regulation of Increased Blood Flow (Hyperemia) to Muscles During Exercise: A Hierarchy of Competing Physiological Needs. Physiological Reviews, 95(2), pp.549–601.
• Kalin, M. et al., 2008 Analyses of the Long-Term Performance and Tribological Behavior of an Axial Piston Pump Using Diamondlike-Carbon-Coated Piston Shoes and Biodegradable Oil. Journal of Tribology, 130(1), p.011013.
• Kiesewetter, P. et al., 2022 Do Carbon-Plated Running Shoes with Different Characteristics Influence Physiological and Biomechanical Variables during a 10 km Treadmill Run? Applied Sciences, 12(15), p.7949.
• McAndrew, F., 2022, Carbon plate running shoes: Are they for me? Available at: https://www.run4it.com/blogs/journal/carbon-plate-running-shoes-are-they-for-me (Accessed 31 March 2023). • Muniz-Pardos, B. et al., 2021 Recent Improvements in Marathon Run Times Are Likely Technological, Not Physiological. Sports Medicine, 51(3), pp.371–378.
• Whiting, C.S., Hoogkamer, W. and Kram, R., 2022 Metabolic cost of level, uphill, and downhill running in highly cushioned shoes with carbon-fiber plates. Journal of Sport and Health Science, 11(3), pp.303–308.
