A törökországi hegyifutó Európa Bajnokságra való felkészülés utolsó állomásaként az elmúlt hét végén megmérettem magam a Zirbitzkogel hegyifutó versenyen . Első hallásra semmi különös nem volt a Stájerország szívében, idén 15. alkalommal megrendezett erőpróbában, a 10 km-es táv alatt megmászandó 1100 méter szintemelkedés egy normál hegyifutás paramétereinek felel meg. Ami viszont számomra mégis különlegessé tette a Zirbitzkogel Berglauf -ot az a tény, hogy a St. Anna/Lavantegg -ben felállított rajthely közel 1300 méteren helyezkedik el, innen kell feljutni a 2400 méteres csúcsra. A táv utolsó harmadát 2000 méter felett teszik meg a versenyzők, egy kicsit tartottam is ettől, hiszen nem szoktam ilyen magasan, oxigénben szegényebb környezetben futni.
81672-DSC01827.JPG
A rajtnál jó kis mezőny gyűlt össze, a Run2gether csapat lelke Thomas Krejci (aki maga is remek hegyifutó hírében áll) egy kisbusznyi kiváló kenyai futót hozott ezúttal is magával. A legnagyobb név közülük kétségtelenül az előző két évben győzedelmeskedő Isaac Toroitich Kosgei volt, aki pályafutása során számos nagy hegyifutást megnyert és többek között legyőzte a hatszoros világbajnok Jonathan Wyatt -et. A harmincéves sztár mellett az eddig kevésbé ismert Samson Mungai Kagia és a mindössze 19 éves Daniel Kinyua Wanjiru tette teljessé az afrikai férfi csapatot. Az osztrákok egyik erőssége, Peter Pripfl két héttel korábban vívta ki magának a bursai EB-n való indulást, Wolf Spatt pedig a Katrinberglauf ezüstérmese .
A hölgyeknél a két osztrák válogatott kerettag Karin Freitag és Margit Egelseder mérte össze tudását a Run2gether két fiatal kenyai felfedezettjével.
Ebben a mezőnyben - a rajtnál szolidan meghúzódva – az első tízbe kerülést tűztem ki célul , egy nagy kérdőjellel, hisz nem tudhattam, hogyan is muzsikálok majd 2000 méter felett. Ezúttal sikerült elcsalni a versenyre csapattársamat, Szabó Kornélt , de rajta kívül más magyarok is voltak még a mezőnyben.
81672-Kosgei.jpg
A startot követően nagyon nyugodtan kezdtem meg a kaptatót (ezt tanácsoltam Kornélnak is), ekkor még előttem futott három női versenyző is. Az első kilométer után lassan megkezdtem az előzgetéseket, előbb Karin Freitagot, majd a két kenyai lányt hagytam magam mögött. A pálya ezen szakasza nem tűnt túl nehéznek, egy szép fenyőerdőben futva a krosszfutások hangulata jutott eszembe. Arra gondoltam, hogy ha az eleje ilyen lankás, akkor a vége lehet majd nagyon nehéz , úgyhogy próbáltam könnyedén futni. A harmadik kilométerig még 5-6 futón hámoztam át magam, utoljára Thomas Krejci következett. Ekkorra a három kenyai már teljesen meglépett a mezőnytől és Peter Pripfl is eltűnt a látómezőből. A kellemes terepen Wolf Spatt és Josef Karner mögött már a hetedik helyen futottam és Thomassal a hátam mögött egyáltalán nem erőltettem a felzárkózást.
A verseny számomra az 5. kilométertől kezdődött , itt egy hegyi vendégház parkolóján átfutva kezdődött az igazi hegy. Pörgős léptekkel haladva leszakítottam a „kenyai” vezért és az 5-6. helyezett tempójában kapaszkodtam felfelé. Túlságosan nem illetődtem meg, amikor hét kilométer körül utolértem az előttem haladót és már Wolfganghoz is közelítettem. Egészen jól ment a futás, de közben nem felejtettem, hogy innen lesz igazából kemény a verseny. Egy fennsíkra érve, hírtelen erős szembeszél és szemerkélő eső kíséretében lehűlt a levegő, 8 km környékén már nehezemre esett tartani Josef Karner tempóját. Az oxigénben szegényebb levegőben szúrt az oldalam (nagyon régen történt ilyen velem), nemsokára a biztos hetedik hely reményében fel is hagytam az üldözésével. Jól tettem, a terep az utolsó kilométeren vált igazán keménnyé, a 20 % feletti emelkedésű meredély az erős szélben és esőben már egyáltalán nem esett jól. Josef térdre rakott kéz üzemmódban, „törpejárásban” lépkedett felfelé, én pedig presztizsből is a futómozgást erőltettem , mondván utol már úgysem érem, de legalább edzésként később még jól jöhet, hogy így fizikai teljesítőképességem határán is tudok még futva haladni.
81672-DSC00314.JPG
Thomas Krejci ekkor már lőtávon kívül volt, tőle már nem kellett tartanom, hogy utolér. Végül az erős mezőnyben a hetedik helyen értem célba, 40 év feletti kategóriámat pedig 18 perc előnnyel nyertem . Mindenképpen bíztató, hogy a 2000 méter felett kapott szeles pofonig az egy hónappal ezelőtt még klasszisokkal jobban futó Wolf Spatt tempójában tudtam futni.
Szabó Kornél barátom erejét jól beosztva, élete első komoly hegyifutásán a 21. helyen ért célba, megelőzve több helyi specialistát.
Az élen nagy meglepetésre a fiatal Samson Mungai Kagia pályacsúccsal nyerte a versenyt, egy perccel megelőzte ismertebb honfitársát, Kosgeit, aki mögött a fiatal Daniel Kinyua Wanjiru ért célba a harmadik helyen. Meggyőződésem, hogy a jövőben még róla is hallani fogunk. A legjobb osztrák Peter Pripfl a negyedik lett. A hölgyek mezőnyében Karin Freitag legyőzte a két kenyai lányt, akiket Margit Egelseder szorongatott hátulról. A „nagy” hegyifutást követően – sokkal könnyebb terepen - több távon a legkisebbeknek is rendeztek futóverseny (gyermekeim révén ebben is érdekelt volt a család), amelynek díjait az abszolút sztárként kezelt, nagyon szimpatikus, közvetlen Isaac Toroitich Kosgei adta át.
Eredmények: Férfiak: 1. Samson Mungai Kagia KEN Run2gether 56:41 2. Isaac Toroitich Kosgei KEN Run2gether 57:45(1981) 3. Daniel Kinyua Wanjiru KEN Run2gether 59:00 (1992) 4. Peter Pripfl AUT Kolland Topsport Asics 1:02:30 5. Wolf Spatt AUT Mountain Matrix 1:05:01 6. Josef Karner AUT Atus Knittelfeld 1:06:06 7. Gerlei Tamás HUN Lőrinc 2000 SE 1:06:50 (M40 1. hely) 8. Thomas Krejci AUT Run2gether 1:07:44 9. Christian Bruggraber AUT Alpin X 1:10:09 10. Franz Reith AUT Kolland Topsport Asics 1:10:25 …. 21. Szabó Kornél HUN Lőrinc 2000 SE 1:18:40 (M35 7. hely) … 53. Nagyváthy János HUN Futóbolondok 1:29:42 (M45 10.) …. 74. Szabó Pál HUN 2:27:10 (M65 3.)
Nők: 1. Karin Freitag AUT Kolland Topsport Asics 1:12:48 2. Ruth Waithira Karanja KEN Run2gether 1:14:50 3. Janet Japkosgei Kimugung KEN Run2gether 1:15:17 4. Margit Egelseder AUT LG Kirchdorf 1:15:47
