Kuttor Csaba kedvelt futóterepei: Hármashatár-hegy

A 65ös busz fordulója és innen kb. 500m-en keresztül felfelé telis-tele autókkal, melyeknek a gazdái valószínűleg az erdőt járják futva vagy gyalogolva.

Reggel kilenctől-délig egy önszerveződő futóegyletté alakul a hegy, és kajakosok, evezősök, triatlonosok, futók, és még ki tudja hány sportág képviselői róják a kilométereket csapatokban. A legtöbben a „szintút”, avagy „panoráma” kör felé veszik az irányt, de persze megtalálható itt mindenféle terep, ezért kezdőtől-profikig bárki megtalálja a neki való pályát.

Nézzük a leginkább ajánlott útvonalakat a HHH környékén:

Szpeszáti-kör:

kezdés a műúton. Ez egy meredek emelkedő a hármashatár-hegyi torony felé. Ajánlott bemelegítésként felfogni. Meredek, de megvan az az előnye, hogy utána, mintegy egy kilométer után, miután lefordultunk jobbra a Guckler Károly sétányra, a szintúton repülni fogunk. Ez gyakorlatilag a zöld jelzés északi irányba. Ez a jó minőségű, majdnem teljesen sík út 3-3,5km-en át halad egészen a Virágos-nyeregig, ahol balra fordulunk a pesthidegkúti reptér felé, és a hármashatár-hegy másik oldalán, szintén egy alig hullámos úton, a sárga jelzésen futunk déli irányba. Erről a futók letérnek egy km után egy ösvényre, amely a sárkányrepülők hangárja mögött fut végig, és a határ-nyeregig tart. Itt választhatunk, hogy a Glück Frigyes sétányon vagy a rövidebb sárga jelzésen futunk vissza a végállomáshoz.

A legrövidebb úton 9km lesz az össztáv, míg a Glück Frigyesen, melyet a közeli oroszlán-szikla miatt neveznek „oroszlános-kör”-nek is, nagyjából 10km-el számolhatunk. Emelkedés szempontjából az utóbbi humánusabb, kellemesen emelkedik végig. Az egész körről elmondható, hogy jól futható, a „sárkányház” mögötti rész kicsit szűk, de nem bokagyilkos a terep. A pulzust is egész jól kordában lehet tartani.

Rózsika-forrás:

elsősorban haladóknak, vagy hosszabb távot keresőknek ajánlott. A kezdés ugyanaz, mint az előző esetben. A szintút egyébként egy picit olyan, mint a Margit-szigeten: közmegegyezéssel abba az irányba van egyirányúsítva. Természetesen jönnek szembe is futók, elsősorban, akik oda-visszát futnak, de majd' mindenki erre kezdi a köröket.

A virágos-nyeregnél a szpesszóval ellentétben tovább haladunk a Guckler Károlyon. Még úgy másfél kilométert tart a szintút, majd a zöld jelzésen jobbra kell fordulni, meredeken lefelé. Itt vigyázzunk a bokára, mert sziklás a terep! 500m zúgató után egy kellemesen hullámos út következik kb. 4km-en át, amely a végén egy gyönyörű katlanban halad, patakot kerülgetve. Ezután a Rózsika-forrást elhagyva, mielőtt felmennénk a solymári főútra, egy jelöletlen ösvényt fogunk megpillantani balra felfelé. Nos, azon kell szlalomozni 500métert, majd egy földúton kilyukadunk Ófalura, itt balra fel kell futni a Kálvária-hegy tövében haladó földúthoz. Gyakorlatilag egy szintútra érkezünk mely a nyaralók között fut. Ez egészen a Virágos-nyeregig tart. Itt választhatjuk a szintútat, de folytathatjuk a reptér felé is. A kör mindkét variáció esetén 20km körül lesz. Erősebb idegzetűek futhatnak a solymári főút mellett visszafelé pár kilométeren át, majd a tüzép-telepnél balra, a reptéren keresztül lefaragható 18km-re a kör.

Árpád-kilátó:

A buszvégállomástól délre indulva is egy kaptatóval kezdődik az út, de ez nem annyira hosszú. Elég hamar fent van az ember a kék jelzésen az Árpád-kilátónál, ahonnan egy kőboltív alatt vezet a meredek lefelé egészen a 11-es busz végállomásáig. Itt jobbra futhatunk az erdőben, de választhatjuk a beton utat is. Az erdei játszótér után egyenesen tovább a határ-nyeregre jutunk, ahonnan gyakorlatilag a szpeszáti-kört futjuk fordítva, és a szintúton befejezve egy könnyed lefelével fejezzük be. Összesen 11-12km a kör.

A fentiektől eltérően még rengeteg variációt lehet kitalálni a Hármashatár-hegyen, edzettségtől, edzés-céloktól függően. Aki megismeri az ösvényeket, többé nem tud eltévedni, és mindig egy picit csavarni fog a megszokott útvonalakon. Ez teszi izgalmassá az itteni edzéseket.