- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A sportolók számára egyre több táplálékkiegészítő elérhető és egyre többen használnak is valamilyen terméket azt remélve, hogy annak pozitív hatásait élvezhetik majd a versenyek során vagy akár a sima hétköznapokban is. Valamikor régen volt a fehérje por, az izó meg a multivitamin, ma azonban már igen nehéz kiigazodni a végtelen féle tablettán, sportitalon és csodaélelmiszeren, ember legyen a talpán, aki komoly utánajárás nélkül megmondaná egyes termékekről, hogy mégis mire valók. Régi új barátunk, az elektrolit sokszor jött szembe mostanában a különböző hirdetésekben, így úgy gondoltuk, hogy összefoglaljuk, hogy mi is az az elektrolit és mire is való pontosan.
Gyakorlatilag mindhárom megnevezés helytálló, ugyanis amikor a sportoláshoz szükséges elektrolitokról beszélünk, akkor az 4, a szervezetben legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyagról, a magnéziumról, a káliumról, a kálciumról, és a nátriumról van szó. Ezeket az elemeket (a klórral kiegészítve, mely legtöbbször a nátriumhoz, illetve káliumhoz kötődik kloridion formájában) makroelemeknek nevezzük, mivel 5‰-nél nagyobb mennyiségben fordulnak elő a szervezetben. Minden más ásványi anyag, amit a multivitaminok címkéjén találunk (pl. cink, jód stb.), mikroelem. Az ion elnevezés úgy jön a képbe, hogy ezen ásványi anyagok ionizált formája az, amelyet a szervezet a legjobban tud hasznosítani, így a (jó) sportitalok magnézium iont, kálium iont, nátrium iont és kalcium iont tartalmaznak. Az elemek ezen formáját nem szükséges emészteni, így a felszívódásuk is gyors és nem is terheljük vele az emésztőrendszert. Win-Win! Ennek okán mindig érdemes megnézni, hogy pontosan milyen kiegészítőt választunk, ugyanis az olcsó, nem kifejezetten sportoláshoz tervezett ásványi anyag komplexek tartalmazzák ugyan ezeket az anyagokat, azonban valószínűleg nem ionok formájában. Az oxid és a klorid végződésű hatóanyagok árulkodóak a címként, az ezeket tartalmazó termékeket egy sportolónak érdemesebb visszatennie a polcra.
Az említett ásványi anyagok (ionok) fontos részét képezik az emberi test egészéges működésének, elengedhetetlen, hogy mindig kellő mennyiség álljon rendelkezésre belőlük. Nézzük meg, hogy melyik pontosan mire is való
Fő szerepe a sejtek közötti és sejten belüli folyadékegyensúly fenntartása, továbbá elősegíti az izmok összehúzódását és az idegimpulzusok továbbítását is. Bevitelében normál esetben általában nincsen hiány, ugyanis a sima asztali só, vagyis a nátrium-klorid mindannyiunk étkezésében jelentős szerepet játszik, mi magyarok sokszor túlzásba is visszük a használatát.
A nátriummal karöltve fontos szerepet játszik ingerületátvitelben és segít szabályozni a szívverést, illetve a sejtek elektromos aktivitását is. Ez kihatással van az izom-idegkapcsolatokra, melyek nem meglepő módon a sportolás során kiemelten fontos folyamatok. Alacsony szintje izomgörcsökhöz vezethez, tartós hiánya pedig károsítja szívet, ugyanis a szívizomzatnak is nagy mennyiségre van szüksége belőle.
Nélkülözhetetlen az energiatermeléshez, az izomösszehúzódásokhoz és a csontok egészségéhez is, melyhez természetesen sok-sok kalciumra is szüksége van a szervezetnek. A káliumhoz hasonlóan hozzájárul a görcsök megelőzéséhez, azonban a tévhittel ellentétben önmagában nem képes sem megelőzni sem pedig megszüntetni azokat.
Részt vesz az izomösszehúzódásokban, a véralvadásban és ahogy már említettük (és talán a legtöbben alapból tudják is) a csontok erősségének fenntartásában.
Együttműködve a nátriummal segít a folyadékegyensúly fenntartásában és a gyomorsav (sósav) részeként segíti az emésztést is, amely a frissítések során nem elhanyagolható dolog. Nem mindegy, hogy a bevitt zseléket és energiaszeleteket milyen hatékonysággal és sebességgel tudjuk energiává alakítani.
Láthatjuk tehát, hogy mindegyik elektrolitnak nevezett anyag kő keményen részt vesz a sportolás során végbemenő élettani folyamatokban, melyből persze a legfontosabb dolog az izomösszehúzódás (és elernyedés). Az említett anyagok ionok formájában a testfolyadékban (a vérben és a nyirokban is) keringenek és jutnak el a felhasználási helyükre. Mivel az izzadáshoz a folyadékot ebből a folyadékból nyeri a szervezet, az izzadás során folyamatosan nagy mennyiséget veszítünk az elektrolitokból (főleg a nátriumból), ezért hosszú távú vagy nagyon intenzív sportolás közben és után ezek pótlásra szorulnak. Ellenkező esetben jönnek az említett görcsök, a lassú regeneráció és még sok más „finom” kis tünet. Szerencsére egy jól megválasztott sportital vagy egy jól összerakott házi turmix gyors és egyszerű megoldás a problémára, ajánljuk mindenkinek, hogy fogyassza őket az izzasztó edzések alatt és után. Fontos kiemelni, hogy nem minden sportitalban vannak elektrolitok, így vásárlásnál érdemes részletesen elolvasni az összetételt, hogy később ne egy sima cukros löttytől várjuk a csodát! Aki pedig nem sportol, de változatosan táplálkozik, az képes bevinni a hétköznapi táplálkozással a szükséges elektrolitokat, nem kell aggódnia, hogy valamiből hiányt szenved.
Banán (1 közepes)
Kálium | 422 mg | 9% |
Magnézium | 31.9 mg | 9% |
Nátrium | 1.18 mg | <1% |
Kalcium | 5.9 mg | 1% |
Foszfor | 26 mg | 4% |
Ananászlé (1 pohár)
Kálium | 325 mg | 9% |
Magnézium | 30 mg | 9% |
Nátrium | 5 mg | <1% |
Kalcium | 32.5 mg | 1% |
Foszfor | 23.5 mg | 4% |
Kókuszvíz (1pohár)
Kálium | 404 mg | 9% |
Magnézium | 14.7 mg | 9% |
Nátrium | 63.7 mg | <1% |
Kalcium | 17.2 mg | 1% |
Foszfor | 12.2 mg | 4% |