- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ma már elképzelhetetlennek tartom, hogy egy bumszli talpú szörnyeteget cipeljek a lábamon feleslegesen. A Vibram Fivefingers és a New Balance Minimus után számomra a futócipő értelme az, hogy a talpamat megvédje a szúró, vágó kavicsoktól, gallyaktól, törmeléktől, szóval úgy általában az utca porától és mindezt tegye a lehető legkönnyebb kivitelben. Én abban hiszek (és a tapasztalataim is ezt támasztják alá), hogy ha már vannak gyárilag olyan izmaink a lábunkban, amik helyes futótechnika mellett képesek a talajra érkezés energiáit tompítani, akkor én inkább erősítem és használom azokat és megspórolok ezzel néhány száz grammot lépésenként.
A következő utcai futócipőmként tehát most már egy abszolút minimalista, felesleges csillapítás nélküli, szuperkönnyű cipőt szerettem volna. Az már körvonalazódott, hogy a mezítlábas futás egyik fő szószólójának, az inov-8-nak valamelyik modellje lesz a kiszemelt, ezért a multiNavigátorba mentem tájékozódni. A szerencsés nyertes az inov-8 Road Xtreme 138 lett (a 138 elvileg a súlyára utal, az enyém 44-es méretben, betét nélkül 141 gramm).
Ez a modell egyébként az egyik utolsó mohikán a futócipők között, mert (feltehetően) az elmúlt évtizedek bergöződései miatt kevesen mernek áttérni a minimalista futásra, ezért a zéró csillapítású lábbelik piaca nem érte el (egyelőre) azt a szintet, ami miatt megérné rá további energiákat áldozni és a minimalista piacra gyártók is kénytelenek követni a trendet.
A lábnyomaimat könnyen össze lehet téveszteni egy őshüllő ránk maradt emlékével, a kislábujjam akkora, mint a mellette lévő "gyűrűs"-lábujjam, így az egész lábfejem széles, mint egy T-rexnek. Ugyan az eladó szerint a Road Xtreme 138 nem kifejezetten széles lábfejhez való, a próbák alatt mégis kényelmesnek tűnt e tekintetben is. A felső rész kényelme az edzések során is tartotta magát, a könnyű szövetet határozottan és finoman tartják össze a piros merevítések. Triatlonosok (és lusták) számára hasznos lehet és nekem működik is az, hogy a cipőfűző kikötése nélkül levegyem a cipőt és utána vissza is vegyem, majd fussak benne. Eltalálva a megfelelő megszorítás mértékét, hosszú távon is stabil marad ilyen módszerrel. A cipő nyelve a felsőrészből van kihasítva, ezért csak az egyik oldalon töri meg a felsőrész ívét, így csökkenti a begyűrődés és kidörzsölés esélyét is.
A talpat vásárlásnál kivettem és el is felejtettem, hogy volt hozzá. Lehet, hogy a teszt miatt illett volna kipróbálnom, viszont egyszer sem éreztem úgy, hogy hiányozna a lábam alól valami; és ez tulajdonképpen elég beszédes.
Mivel másik mániám, hogy zokni nélkül szeretek futni, így amint alkalmas lett rá az időjárás, így is kipróbáltam a cipőt. Hiba volt viszont úgy kezdeni a zoknimentes szezont, hogy viszonylag új cipőben rögtön 20 km-t futok, a végére vérzésig strapáltam a lábam, ami vérzés a nagylábujjam tövéből serkent a felsőrész kidörzsölése miatt. Már-már le is sajnáltam volna a cipőt, de csak nem hagyott nyugodni a dolog és újrakezdtem a hozzászokást rövidebb távokon. Bő 300 km után (amiből mondjuk alig 50-100 km zoknimentes) olyan szinten összenőtt a lábam a cipővel, hogy most már hajlamos vagyok elfelejteni, hogy rajtam van. Sem a cipő száránál, sem a sarkamnál, sem pedig a lábujjaknál nem tör, nem dörzsöl. Valami ilyesmi érzés lehet betörni egy vadlovat is... de az is lehet, hogy teljesen más... mindegy.
Bár most már maximális pontot érne a cipő kényelme, a betöréssel járó kellemetlenségeket (ami javarészt saját hülyeségem) egy picit áthárítom a cipőre.
Osztályzat: 8
Április ejelétől október végéig a hétköznapokban már flip-flopban járok, ezért az mondjuk nem is volt meglepő, hogy téli havas környezetben sem fázott a lábam a Road Xtreme 138-ban. Ugyanakkor a hőséghez közelítő időjárásban sem okozott még gondot a lábizzadás, mert a felsőrészt nagyon kevés helyen fedi le csak a fentebb is említett merevítés, a nagy részén jól szellőző, vékony hálós anyagból áll.
A talpa teljesen zárt, így alulról nincs légmozgás, de így legalább esős időben sem ázik be alulról és mivel a talpa meglehetősen vékony, az oldalfalon könnyen tud távozni a frissítés, vagy a csapadék által bekerült nedvesség.
Maximum pontot majd arra a lábbelire fogok adni, ami nem áll másból, csak egy jól rögzülő talpból, felsőrész nélkül.
Osztályzat 9
Erről már írtam a bevezetőben, de egyáltalán nem árt újra leírni: 44-es méretben, talpbetét nélkül 141 gramm, talppal együtt 160 gramm. A cipő nevében szereplő 138 elvileg szintén grammot jelöl, ami feltételezem egy-két számmal kisebb méret esetén érvényes. Ez az érték abszolút megfelelő arra, hogy ne érezd felesleges nehezítésnek a futócipődet.
Osztályzat: 10+
A talp, amennyire puritán, annyira nagyszerű is. Puritán, mert ez az a pontja a cipőnek, ami a leginkább fapados érzést nyújtja. Ha ezelőtt olyan cipőben futottál, aminek akár csak egy minimális csillapítása is volt (pl. én a minimusban), akkor úgy fogod érezni, mintha egy kemény falapon futnál. Csakhogy az a falap valójában az aszfalt és aminek az érzését semmilyen módon nem nyeli el a cipő. És ez az, amit mégis lehet szeretni, mert így életre keltheted a mesterségesen elsorvasztott izomzatodat is.
Repülőrajtoknál, sprint szakaszokon egyértelműen érezhető előny, hogy közvetlen visszacsatolást kapsz a talajról, mindenféle extra technológia közbeiktatása nélkül.
Osztályzat: értelmezhetetlen
Ha az ütéscsillapítás fejezetben leírtak alapján azt gondolnád, hogy a talppal nem foglalkoztak inovék, akkor rosszul gondolod. Amellett ugyanis, hogy egy abszolút vékony valamiről van szó, tökéletesen helyt áll abban, amire való: tökéletes tapadás száraz és nedves aszfalton is, akár felfelé, akár lefelé. Egyedül a vékony hóréteggel felszórt tükörjék fogott ki rajta a télen, de azt hiszem ezt nem lenne illő felróni neki. Ezt egyébként a Sticky Rubber néven jegyzett vegyülette érik el, amit a mászók cipőinél is alkalmaznak. Ezt a vegyületet kombinálták a Fusion szintetikus gumi és EVA talppal.
Összehasonlítva egyébként az előző cipőmmel, meglepő, hogy ugyanannyira hajlékony mindkettő, csupán viselés közben a csillapítás léte/hiánya bekavar az érzésbe. Az inov8 Road Xtreme 138 esetén a Meta-Flex fantázianevű talptechnológia gondoskodik arról. hogy gördülés közben a talp lekövesse a futó talpának görbületét.
A bő 300 km után egyelőre nem látszik rajta tartós nyúzottság, megtörés (kivéve, hogy a fehér felsőrészen gyorsan meglátszik az út pora).
Osztályzat: 10
Más cipőknél előfordult, a Road Xtreme viszont saroktájon elég alacsonyan marad ahhoz, hogy ne dörzsölje ki a lábamat, viszont kellően magas és erős ahhoz, hogy ott tartsa a sarkamat, ahol kell. Mint fentebb már említettem, a cipőfűzés kikötése nélkül is működik a ki- és bebújás a cipőbe, amiben a sarok lazasága és egyben jó tartása is szerepet játszik.
Osztályzat: 10
Erre ugyanazt tudom írni, mint eddig, ennél a kategóriánál erre nem igazán van szükség és nincs is. A stabil oldaltartás miatt egy enyhe talpvonal követő boltozati ív azért látszik a cipőben és a talpbetét is íveltnek tűnik, de ugye azt nem használtam. Ha extra kényelemre vágyik valaki, akkor nyugodtan használja a betétet is.
Osztályzat: 8
Nos, az inov8 Road Xtreme 138 egy betöretlen vadló, amivel eleinte óvatosan és keményen kell bánni, de cserébe kis idő eltelével egyszerűen egybeolvadsz vele. Nem ajánlom azoknak, akik eddig még nem próbálták a mezítlábas futást, saját tapasztalatom szerint érdemes beiktatni egy átmeneti, 4-6 milliméteres esésű cipőt is. Aki viszont nem retten meg lábizmainak aktiválásától és vágyik egy olyan cipőre, amivel nem kell felesleges extra súlyokkal terhelnie a lábát, az imádni fogja a pillekönnyű, versenyzésre kifejezetten ajánlott futócipőt. Megjelenése egyébként szintén elég merész, a fehér-piros-kék színkombót brit és amcsi haverjaink hazafias érzéssel fogadhatnák, számomra meg csak egyszerűen egy "gúdlúking" cipő.
Ára a cikkírás pillanatában 31.900 Ft a multiNavigátornál, ami a mai futócipő árakat tekintve bőven a vállalható kategóriába esik (persze mint mindig megjegyzem, ez igencsak szubjektív).