- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Érdekes cikkre bukkantam az Outside-ban, ami az élsportolók körében terjedő asztma okait vizsgálja. Persze egyből arra gondolhatunk - a cikk írója is megemlíti -, hogy a köztudatban él az összeesküvés elmélet, hogy kisebb teljesítményfokozás céljából egyes atléták eladják magukat asztmásnak, hogy amúgy tiltott gyógyszereket kaphassanak. Az igazság, mint általában, nem ennyire egyszerű. Egyrészt az inhalátorok nem tiltottak, maximum a dózis a kérdéses, ráadásul, ha valaki egészségesen használ ilyen szereket, akkor ad a sz@rnak egy pofont, mert valószínűbb, hogy a mellékhatások miatt előbb fog kidőlni. - magyarázta Svéd Amelita, Magyar Honvédség egészségfejlesztési osztályának sportorvosa. Igazából ennél mélyebbre nem mentem a témában, mert egyrészt nem értettem, másrészt nem is erre akartam most kilyukadni. A célunk, hogy kiderítsük, - légúti szempontból - hogyan érdemes hidegben sportolni.
A 90-es évek elején figyeltek fel tudósok arra, hogy az élsportolóknak mintha több légúti nyavalyáik lennének, mint kellene. A 98-as téli olimpia utáni vizsgálatok kimutatták, hogy a sportolók negyedénél, a sífutók felénél, kimutatható légúti szűkület intenzív edzés hatására. Aż asztmaszerű betegség neve angolul EIB, exercise -induced bronchoconstriction, magyarul terhelésindukált asztma és manapság az élsportolók ötödénél kimutatható. A Koppenhágai Egyetem 2023-as tanulmányai, melyet több tudományos folyóiratban, így a Scandinavian Jounal of Medicine-ben és a Science in Sports-ban is publikáltak, az intenzív edzés mellett összefüggést találtak a környezeti tényezők, mint például az irritáló anyagok, szennyező anyagok és allergének illetve a hideg száraz levegő és a betegség magas száma között. A tanulmány szerint úszóknál és téli sportot űző sportolóknál jóval nagyobb számban fordultak elő betegek, mint más sportágat űző társaiknál A 2004 és 2009 között végzett felmérésben pl. úszók között 9x nagyobb számban jelentkeztek a tünetek, mint boxolóknál. (Cserébe a fejsérülés esély kisebb :) a szerk. )
Ezt senki sem mondta. A jó hír, hogy a tünetek kifejzetten intenzív edzés hatására jelentkeznek, de nekünk átlagos sportolóknak, hobbistáknak igenis sok tanulnivalónk van a témában. Megkérdeztem Amelitát, hogy akkor van-e olyan általános szabály, amit illik betartani, és mennyire féljünk az EIB-től átlagemberként. Amelita elmondta, hogy a betegség igen szűk szegmenst érint, pl. az általa ismert hazai elit triatlonisták között nem gyakori, így egy átlag sportoló nem kell, hogy tartson tőle.
Ökölszabályként viszont kiemelte, hogy hidegben, 0 C fok alatt semmiképpen se végezzünk intenzív edzést. Ez az időszak nem erre való. A doktornő azt is kiemelte, hogy véleménye szerint a hidegben való kültéri sportolást ilyen szempontból célszerű kb. 1 órában maximálni.
Gyakorlati tippek és tapasztalatokról megkérdeztem még Kuttor Csabát - 3x olimpikont és triatlon mesteredzőt- is. Csaba kitért a bemelegítés fontosságára, amit egyébként a kutatás is kiemelt. Az Outside cikkében konkrétan 20-30 perc bemelegítést javasolnak 6-8 db 30 mp-es sprintekkel. Csaba is alátámasztotta, hogy a sportolói legalább ennyi ideig melegítenek egy téli edzés előtt, sőt kiemelte a fokozatosság és tudatosság szerepét is. Értsd: a lassú tempó, az tényleg lassú. A bemelegítés alatt nem kell versenyezni. (további tippek egy igazi hidegbenfutó profitól)
Ha valaki nagyon óvni akarja a tüdejét, ha bírja, akkor vegyen az orrán levegőt. Kellően lassú tempó mellett ez kivitelezhető. Ha az orrodon veszed a levegőt, akkor a levegő kellően felmelegszik, sőt még a levegőben esetleg megtalálható baktériumokat, vírusokat is kiszűri és nedvesíti is az esetleg száraz levegőt.
Kifejezetten gyakori hiba még tapasztalt sportolóknál is, - hát még az amatőröknél-, hogy az ajtóból kilépve 3 perces ezerrel szakítanak a téli sötétségben csak, hogy jó átlagtempót mutasson a sportórájuk, amit aztán persze ki lehet posztolni.
A szakértők elmondásai alapján nem kel tartani a hidegtől, de a saját hülyeségeinktől, hibáinktól igen. Idén télen melegíts be rendesen, alaposan, ne csak az izmodat, hanem a légutaidat is, hogy a hangulatos téli futásod után ne köpd ki a tüdődet. A leleményesek - köztük e sorok írója is - kellemetlenül alacsony hőmérséklet mellett alkalmazhatják a csősált is, amit a szájunk elé helyezhetünk, hogy melegítse ill. párásítsa a beszívott száraz, hideg levegőt. Az ilyen megoldások (pl. maszk) előnyeit még kutatják, de Amelita doktornő óva intett minket attól, hogy a csősálunk , ilyen alkalmazásának előnyeit túlértékeljük. Szerinte a megfelelő melegítés és a tanácsok betartása mellett, otthon is hagyhatjuk vagy legjobb, ha ott hordjuk ahova való, a nyakunkon.
Kár, pedig remekül nézek ki benne.
