Tízesével épülő futókörök - interjú Révész Máriusz kormánybiztossal

Baja, Kaposvár, Gödöllő, Kecskemét, Pápa, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, illetve a kőbányai Sportliget és az óbudai Békásmegyer kínál eggyel több kulturált lehetőséget arra, hogy a szabadban sportoljunk.

A programot Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos indította útjára, szakmailag a Szabadidősport-eseményszervezők Országos Szövetsége is felügyeli. Jó és rossz hazai tendenciákról, nagy- és kisvárosi szokásokról, lehetőségekről, hosszú távú tervekről, megtérülésről beszélgettünk többek között Révész Máriusszal, aki maga is aktívan használ egy már meglévő futókört. De ugyanazzal a problémával küzd, mint oly sokan: az idővel.

Kép forrása: Kőbányai Hírek

Interjú Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztossal

Milyen elvek alapján fogtak bele országszerte futókörök építésébe?

Aktív Magyarország kormánybiztosként az a feladatom, hogy tegyek azért, hogy az embereknek több kedvük legyen mozogni, ehhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Ez egy rendkívül fontos feladat, mozgásszegény az életmódunk, sok a plusz kiló, a várható élettartam, az egészségben eltöltött évek száma alacsony, ellentétben a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak magas számával. Nagyon fontos, hogy ezen változtassunk! Ha csak 1 évvel tudnánk növelni a várható élettartamunkat, az 10 millió évet jelentene Magyarország szintjén, ha többet mozognánk, többszázezer nappal töltenénk kevesebbet betegszabadságon. Éppen ezért a kormány nagyon komoly összeget fordít az Aktív Magyarország programra, amelynek keretében többek között 

A rendszerváltás óta soha nem költöttek erre ennyi pénzt.

A rekortán futópályák esetében konkrétan mennyit?

A kormány a mostani felhívásnál 350 millió forintot biztosított legalább 1 km hosszúságú futókörök megépítésére. De úgy hirdettük meg a programot, hogy a költségek ötven százalékát az önkormányzatok biztosítják, így összesen 700 millió forintért épülnek futókörök. Kisebbekből már van több, a hosszabbak ritkák. Ezeknek legismertebb példája a margitszigeti futókör, de nagyon szép a kőbányai Óhegy parkban lévő 1400 méteres pálya is, ami akkor épült, amikor önkormányzati képviselő voltam a kerületben. Ár-érték és kihasználtság tekintetében ez az egyik leghasznosabb beruházás volt a kerületben, rengetegen használják. A pozitív tapasztalatok alapján kezdeményeztem, hogy létesítsünk országszerte hasonlókat.

Az Óhegy parki pályát viszont keskenynek éreztük, ezért határoztuk meg a minimális szélesség százhúsz centiméterben. Tíz pályázatot támogatottunk az első kiírásban.

Kőbányának így viszont kettő lesz, hiszen a Sportliget is a nyertesek között szerepel… Nem lett volna nagyobb szüksége más városnak, városrésznek legalább egyre?

A pályázat kiírásába és lebonyolításába bevontam a Szabadidős Sport-eseményszervezők Országos Szövetségét, a SZEOSZ-t. Ők vizsgálták meg a jelentkezéseket, minden helyszínt megnéztek, és ők tettek javaslatot a támogatandó önkormányzatokra, amit én változtatás nélkül jóváhagytam. Állításuk szerint, két igazán jól előkészített anyagot kaptak, ebből az egyik épp a kőbányai volt. Az idei évben könnyű volt a helyzetünk, minden megfelelőnek minősített jelentkezőt tudtunk támogatni. Félek tőle, vagy bízom benne, hogy a program sikerének köszönhetően jövőre sokkal többen fognak jelentkezni és ezért jóval nehezebb lesz döntenünk.

Az első körben támogatott 10 futópálya 
Baja, Petőfi sziget (1000 m hosszú, 1,2 m széles)
Budapest X., Sportliget (1000 m hosszú, 1,3 m széles)
Gödöllő, Alsópark (1000 m hosszú, 1,2 m széles)
Hajdúböszörmény, Fürdőkerti futópálya (1000 m hosszú, 1,5 m széles)
Kaposvár, Cseri park (1000 m hosszú, 1,5 m széles)
Kecskemét, Benkó Zoltán Szabadidőközpont (1506 m hosszú, 1,2 m széles)
Óbuda-Békásmegyer, Táncsics Mihály park (1000 m hosszú, 1,2 m széles)
Pápa, Külső-Várkert (1030 m hosszú, 1,2 m széles)
Szeged, Vértó (1000 m hosszú, 1,5 széles)
Székesfehérvár, Halesz liget (1000 m hosszú, 1,5 m széles)
Szolnok, Tiszaliget (1200 m hosszú, 1,2 m széles)

Mi a garancia arra, hogy jó helyre kerülnek a körök? Hogyan jelölték ki a helyszíneket?

A SZEOSZ nagyon alaposan előkészítette a kiírást, a tartósság érdekében még a rétegrend is meghatározásra került. Ezt követően minden helyszínre elutaztak, megvizsgálták a helyszínt és a nyomvonalakat is. Volt olyan jelentkező, amelyet a hajtűkanyaros nyomvonala miatt nem támogattak a szakértők, más esetben autóutat keresztezett volna a pálya, amit viszont ki akartunk zárni.

A programot folytatni fogjuk, jövőre hasonló összeget biztosítunk erre a célra, és februárban meg fogjuk jelentetni az új felhívást. Bízom benne, hogy évente tíz-tizenkét újabb pálya megépítésével hozzá fogunk járulni, hogy mozgásgazdagabb, egészségesebb életet éljenek a fiatalok, a felnőttek és az idősebbek is Magyarországon. Délelőtt iskolák is használják a futóköröket, évi négy alkalommal pedig a nyertes településeknek valamilyen rendezvényt kell szervezniük rajtuk.

Mennyi idő kell ahhoz, hogy ezek a beruházások nemzetgazdaságilag is megtérüljenek, és az egészségügyben kevesebb pénzt kelljen fordítani mondjuk a szívbetegségekre?

Nehéz ezt kiszámolni, de mivel nem túl magas a bekerülési költség, okkal feltételezhetjük, hogy gyorsan megtérülnek az ilyen programok. Példának itt van az Egyesült Államok, ahol egy kutatás szerint két évvel magasabb a várható élettartama azoknak, akik kerékpárral járnak munkába. Hollandiában a rendszeresen kerékpározók tíz-tizenöt százalékkal kevesebb napot vannak betegszabadságon, mint a passzív életet élők. Mindezek alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy akik rendszeresen mozognak, tovább élnek, biztos, hogy a közérzetük is jobb, ha lakóhelyük közelében tudnak sportolni, ráadásul az egészségügyi költségeik alacsonyabbak lesznek. Arra a kérdésre, hogy „miért mászta meg azt a hegyet?” a hegymászók gyakran válaszolják azt a szállóigévé vált mondatot, hogy azért, mert ott van.

A már meglévő újbudai Bikás-park a benne lévő futókörrel jó példa, hiszen lakótelep veszi körül, sok embernek kínálja magát. Sűrűn lakott területeket céloznak meg?

Ha könnyen elérhetők ezek a pályák, ha munka előtt és munka után le tudnak menni az emberek futni, és utána otthon zuhanyozhatnak, akkor biztos sokan élnek majd a lehetőséggel. Saját tapasztalatból mondhatom, hogy ha reggel elmegyek futni, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb vagyok, éppen ezért hatékonyabban tudok dolgozni. 

Ennek a megfelelő színvonalú feltételeit azonban meg kell teremteni. Ha tíz év alatt sikerülne 100-150 futókört felépíteni az országban, az már érzékelhető hatású lenne. Különösen fontos célcsoportot jelentenek a gyerekek, hiszen nagyszerű mobiltelefonos játékaik vannak, és csak jó minőségű futó-, gördeszka- és BMX-pályákkal tudunk versenyképes alternatívát nyújtani számukra.

Minden város kapna egyet?

Idén a húszezernél nagyobb lakosságú települések jelentkezését vártuk, amit néhány kisebb város kifogásolt. Jövőre újragondoljuk a létszámhatárt.

Kép forrása: Kőbányai Hírek

Ha már említette, akkor rákérdezek: mennyit sportol aktív Magyarországért felelős kormánybiztosként?

A lakásunktól 300 méterre található egy futókör, ezt szoktam hol sűrűbben, hol ritkábban használni. Négy és hét kilométer közötti távokat szoktam futni, és néha, mikor félmaratonra készülök, akár tizennégy kilométert is. Ha benevezek egy hosszabb futásra, előtte nagyobb a motivációm a futásra, más esetben a kelleténél többször győz a kényelem és az ágy vonzereje.

Mi a tapasztalatuk, Budapesten vagy vidéken aktívabbak az emberek?

A fővárosban és a nagyvárosokban többen mozognak az egészségük érdekében, a kis településeken viszont gyakran munkába menet, vagy munka közben mozognak többet. Sajnos, nemzetközi összehasonlításban nálunk nagyon kevés a mozgásra szánt idő.

Belvárosok levegője viszont nem feltétlenül alkalmas mindenhol a futásra...

A Kiskörút mellé nem célszerű futópályát építeni, de akár nagyváros közepén is lehet alkalmas helyszínt találni, hiszen a Margitsziget ilyen. Minden városnak mások a lehetőségei, és mi nyilván nem ismerjük az összes várost, az önkormányzatoknak kell végiggondolniuk, hogy hova kerüljön a pálya.

Ami a földrajzi megoszlást illeti, a gazdaságilag fejlettebb régiókban könnyebb lehet mozgásra bírni az embereket. Nyugat ilyen értelemben is előnyben van kelettel szemben?

Szegeden például mindennapos jelenség, hogy az emberek kerékpároznak, de az az egész Alföldre jellemző, hogy a lakosság több mint harminc százaléka biciklivel közlekedik, míg Budapesten mindössze két-három százalék. Abban bízunk, ahogy a családok életszínvonala növekszik, egyre nagyobb igény lesz a mozgásra, sportolásra, és az egészségre fordított idő is nő. Ennek a jelei már látszanak: évente több mint 150 félmaratont rendeznek Magyarországon, a Balaton körbefutására egy-két óra alatt elkel a tizenkétezer hely, a nagy BSI rendezvényeken folyamatosan új részvételi csúcsok születnek, 22 ezren ötpróbáznak. Ezért is bíztattam a szabadidősport-eseményeket rendező szervezeteket, hogy hozzanak létre egy érdekvédelmi szervezetet, a SZEOSZ-t, ami segíteni tudja a magasabb színvonalú versenyszervezést is.

Terveznek más beruházásokat a futópályák mellé?

A mostani kiírásban előnyt élveztek azok a helyszínek, ahol ivókút, öltöző is található a futókör közelében. Kőbányán például street workout edzőpálya található a futókör mellett, és sok ember összeköti a futást a saját testsúlyos edzésekkel. A futókör mágnesként vonzhatja a környékbeli a lakosságot, ami a helyi önkormányzatot is további beruházásra ösztönözheti.