- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Mióta ultrafutsz?
Az első maratoninál hosszabb versenyem 2011-ben futottam. Ez két Velencei tó kört jelentett.
Miért, hogyan kezdted el?
2011 január 1. Ekkor kezdtem rendszeresen futni. Bár előtte is voltak az életemben olyan periódusok amikor cipőt húztam, de ezek teljesen véletlenszerű alkalmak voltak, és nem is tartottak tovább néhány napnál. A miért kérdés kicsit bonyolultabb. Nem fejtegetném sokáig, de annyit elmondhatok, hogy egy lezáratlan párkapcsolati probléma miatt súlyos, mély depressziós állapotba kerültem. Az egész hátam megmerevedett, gyógytornászhoz kellett járnom. Nagyon mélyen jártam, és nagyon sötéten láttam a világot. Éreztem, tennem kell valamit. Valamit, ami kimozdít, átmozgat, kiszellőztet. Ha akkor valaki azt mondja, hogy alig 2 és fél év múlva ez lesz a vége, bizony jót nevettem volna rajta.
Mennyit edzel hetente? Mennyit, miket futsz?
A heti edzésadagom 100-130 km. Ezt nagyjából úgy építem fel, hogy hét közben futok amennyit tudok, vagy amennyire van kedvem, hétvégére pedig általában beiktatok egy hosszabb futást ami mondjuk 30-60 km jelent. Egy héten legalább 5 alkalommal kimegyek, de volt már rá példa hogy mind a 7 napon edzettem.
Hogyan van rá időd? Milyen a beosztásod?
Az elmúlt fél évem erről a versenyről szólt. Minden más dolog előtt elsőbbséget élvezett a futás. Ehhez igazítottam minden programomat. Csongrádon dolgozom, sokszor előfordult hogy munkába is futva jártam Szentesről. Egy családias hangulatú vállalkozásban dolgozom, mi gyártjuk Losonczi Áron találmányát a fényáteresztő betont. Köszönettel tartozom neki is, hogy lehetővé tette a zökkenőmentes felkészülésemet a versenyre.
Szerinted bárki körbe tudja futni a Balatont? Mi kell hozzá szerinted?
Úgy gondolom, ha nekem sikerült, bármelyik egészséges embertársam meg tudná csinálni. Nem tartom magam különös képességekkel rendelkező embernek, egyszerűen csak szeretek futni. Hogy mi kell hozzá? Hogy másnak mi kell, azt nehéz lenne megmondani. Engem legjobban az eddig elért sikereim táplálnak. Nincsenek dobogós helyezéseim, nincsenek nagy futó csúcsaim, még kvarc órám sincsen, de minden versenyt teljesítettem amin eddig elindultam. Ezek az élmények hajtanak előre versenyről versenyre. És fantasztikus érzés járni ezt az utat. A futás számomra egy spirituális élmény. Ez a dolog nem önmagam legyőzéséről szól, sokkal inkább az álmom megvalósításáról, amit mosolyogva viszek véghez. És ha célba érek, az maga a kozmikus orgazmus!
Jövőbeni terveid?
A jövőbeli terveim között első helyen a nyelvvizsga szerepel amit már húzok egy ideje. Megígértem a családomnak hogy addig nem nevezek újabb versenyre amíg ezzel meg nem vagyok. A futás mellett énekelek egy zenekarban, és van egy gyönyörű Pumi kutyám is akit tanítgatok erre-arra, ezekkel a dolgokkal is szeretnék most többet foglalkozni. Futó tervek között szerepel néhány terep verseny, talán a Bécs-Budapest szupermaraton, amit szeretnék megfutni egyszer. Egy dolog viszont biztos! A Szörnyeteg Sc jövőre is ott lesz az UB-n!
Mesélj az élményeidről! Jót és rosszat egyaránt.
Az Ultrabalaton számomra a legkedvesebb verseny egész évben. Imádok itt futni! A környezet, a tó a szervezés egyszerűen zseniális. Mindig is jobban feküdtek azok a versenyek ahol A-ból B-be kell elfutni, és nem egy körpályán kell teljesíteni. Ez a 2 nap csupa jó élmény. Elsősorban hogy ott lehetsz annyi edzés után, hogy végre eljött a nagy nap. És aztán a verseny. Szóval nem győzöm hangsúlyozni, ez nekem piros betűs hétvége! Idén különösen jól esett hogy a szerelmem kísért kerékpáron, (egyébként zongorán szokott) ami nagy lelki erőt adott végig. Jó volt hogy mellettem volt. Bíztatott, sörrel itatott, mesélt vagy csak megsimogatott kicsit amikor nehezebben mentek a dolgok. Érte is futottam ezen a versenyen. De nem szeretnék, megfeledkezi volt csoporttársamról, Bók Robiról sem, aki az éjjeli műszakot vállalta a kerékpáron.
Sörrel itatott, ezt mégis hogy? Jó az futáshoz? Nem csapott meg?
Az Északi parton jártunk már, és valahol Tihany után a kedvesem felpattintott egy doboz sört. Addigra volt már pár km a lábamban, és kicsit szomjas is voltam a sok szendvicstől. Egy darabig nézegettem ahogy itta, és borzasztóan megkívántam. Úgy értem a sört is... Én a felkészülés alatt sem vontam meg magamtól semmit, ami persze nem azt jelenti hogy nyakló nélkül ettem-ittam, de ha úgy alakult bizony szívesen bedobtam egy-egy korival a pacalra. Elkértem hát tőle a dobozt egy rövid időre. Nyilván nem ittam meg az egészet, de pár korty igen jótékony hatást gyakorolt a szellememre. Egyébként annyira nem ajánlatos szeszes italt fogyasztani futás közben, már amennyire tudom.
Mesélj egy kicsit a logisztika részéről? Mit kellett összeszervezni, mi volt a legnehezebb? Mennyit ettél, ittál? Hány cipőt használtál el?
A verseny logisztikai részében nagy segítségre voltak édesanyámék, akik autóval kísérték végig az ámokfutásomat. Nagy köszönettel tartozom nekik is, nélkülük sokkal nehezebb lett volna a verseny. Ők hozták a ruháimat, a frissítésemet, megkönnyítve a bringás és a futó útját is. A frissítés egy ilyen versenyen legalább annyira fontos, mint az előzetesen elvégzett edzésmunka. Nagyon kell figyelni mit, hogyan eszel. Az eléhezés, vagy egy kiadós hasmenés könnyen feladásra kényszeríthet. Engem Vajda Anita barátom látott el tanácsokkal, Ő segített összeállítani a megfelelő táplálék utánpótlási stratégiát. Ilyen távú versenyeken előfordulhat, hogy a gyomor képtelen megemészteni szilárd táplálékot ezért a futók gyakran használnak magas szénhidrát tartalmú energia géleket. Fontos a fehérjebevitel is, hogy ne a saját izmaidat bontsd le, valamint magnézium illetve a só és elektrolit háztartás megfelelő szinten tartása. Nekem szerencsére nem volt baj a gyomrommal, így a gélek mellé vidáman elharapdáltam jó néhány kolbászos szendvicset is a 26 és fél óra alatt. Az időjárással az idén nem volt bajom. A tavalyi 40-45 °C –hoz képest, ideális körülmények várták a futókat. Cipőt, ruhát csak egyszer kellett cserélnem, amikor az Északi parton kaptunk egy jó másfél órás felhőszakadást.
Holtpont? Hol volt?
Szinte hihetetlen módon, csupán egy hosszabb holt pontom volt a versenyen. Ez 120-tól 140 km-ig tartó szakaszon ért utol, de szerencsére fel tudtam állni. Csak annyira voltam magam alatt hogy egyszerűen nem ismertem fel a páromat, aki szembe biciklizett velem, és alig egy méterre volt tőlem. Ott egy kicsit megijedtem. Ezt leszámítva kutya bajom nem volt.
Egyéni trükkök, tippek?
Nincsenek trükkjeim. Szívvel-lélekkel teszem amit teszek. Ha új feladatot kapok megfelelő alázattal állok hozzá. Tisztelem magamat, és tisztelem a távot. Szeretnék még sokáig futni. A tippem? Csak lazán gyerekek!!!
A Szörnyeteg SC tagjai: Bók Róbert, Héjja Péter, Poszler Kata