- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Erdőjáróként akárhogy is figyelünk, sokszor nem látjuk meg azt, amire egy erdész azonnal felfigyel. Tudja mi, miért és mikor történik. A „Fuss az erdész szemével!” kihívás sorozatot azért jött életre, hogy kitágítsa a természetben sportolók látóterét és olyan összefüggéseket és érdekességeket mutasson be, ami mellett amúgy jó eséllyel elfutunk. A program részleteit itt találod...
Kiskovácsi-puszta autóbuszállomás mellett található parkolótól indul az útvonal. Ideiglenesen kihelyezett táblák mutatják a helyes irányt, de a letölthető track segítségével könnyen követhető. A környezet csodálatos és ámulatba ejtő, ám helyenként vízfolyásokon, nagyobb sziklákon és meredek lejtőket átszelő, vékony ösvényeken keresztül vezet az út, ezért fokozott figyelmet igényel.
A piros kereszt jelzés mentén követjük a Domini-patakot és körülbelül másfél kilométer után elérkezünk a Holdvilág-árok létrájához, ami egy kis magasba mászással növeli az útvonal izgalmát. Az árok bejárata előtt balra letérhetünk egy kevésbé pulzusemelő kerülőre, így a létrázást ki lehet iktatni az útvonalból.
Tovább követjük a piros kereszt jelzést és a 3. kilométer környékén jobbra letérünk a piros négyzet jelölésre, amint a Lajos-forráshoz jutunk.
A Lajos-forrástól a zöld háromszög jelzésen, a Bölcső-hegyen folytatjuk utunkat, majd az 5. kilométer előtt újra a piros kereszt jelzésen találjuk magunkat. Ezen jobbra indulunk tovább, nyugati irányban.
Bő 6,5 kilométer után beleütközünk a piros sáv jelzésbe, amin balra kanyarodunk és a Salabasina-kút, meg a Farkas-gödör érintésével visszatérünk az útvonal elejéhez. Innen már csak 500 méter nagyjából az útvonal vége.
A Holdvilág-árokhoz közeledve jégbezárt csend fogad minket. A meztelen tél zöld ruháját hóbundára cserélte, és a ködlepel alatt a kopasz ágak mind a tavaszt várják.
Erdész: Tényleg olyan, mintha megállt volna az élet, de az életfolyamatok nem szűnnek meg teljesen, csak minimálisra csökkennek. Köztudott, hogy a növényeknek többek között napfényre, vízre és melegre van szükségük ahhoz, hogy életbe maradjanak. Télen mindezek korlátozottan állnak a rendelkezésükre, így az evolúció során megtanulták, hogy hogyan alkalmazkodjanak. .
Erdész: Az első, ami nagyon szembetűnő, az a lombhullatás. Mivel télen a talaj is megfagy, ezért a lombhullató fák már nem tudnak elegendő vizet felszívni, és az ősz beköszöntével megválnak a leveleiktől, ezzel is minimalizálva a nedvkeringést. A fiatal hajtások befásodnak, a termő- és hajtásrügyeket pikkelylevelek védik egészen tavaszig. Érdekes, hogy a gyökérnövekedés nem áll le télen sem teljesen, csak minimálisra csökken.
A beszélgetés folytatását
