- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Giorgi Tepnadze és Archil Badriashvili 2018 februárjában alpesi stílusban, télen elsőként, új úton értek fel Grúzia legmagasabb hegyére, az 5193 m magas Shkharára. Megpróbáltatásaikat elég jól érzékelteti az alábbi videó:
A Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatottnak ez az első közös expedíciója. Mivel a tíztagú csapat tagjai a hegymászás más-más szakágára specializálódtak, a Shkharára négyen indultak közülük: dr. Ágoston Viktor, dr. Szász László, Kocsis Dávid és Ruskó András. A csapattal tart továbbá szakreferensként Bácskai Gusztáv, valamint Pap Róbert, 2016-ban a kaukázusi Tetnuld (4858 m) első magyar megmászója.
Március 6-án indultak, azzal a céllal, hogy a magyarok közül elsőként másszák meg a Shkhara impozáns déli falát, amely nemzetközi szinten is figyelemreméltó téli mászás lenne, amennyiben sikerül. Az expedíciót három hét időtartamra tervezik. A lehetőségekről csak a helyszíni időjárási és hó- illetve terepiszonyok alapján kapnak valós képet (a helyszínen végül a Khergiani-út mellett döntöttek). A hóviszonyokról a lavis.at alkalmazás segítségével próbáltak előzetesen tájékozódni, ahová a felhasználók különböző adatokat, fotókat és videókat is feltöltenek. Ez alapján nagy hóra számítottak a hegyen.
A csapat Budapestről 24 óra alatt érte el Ushgulit, az utolsó települést a hegy előtt. Lejelentkeztek a hegyimentőknél. „Tudnak rólunk, tudják, hova készülünk. Segítséget nem nagyon tudunk hívni, mert a hegyen aligha lesz térerő. Rádió lesz nálunk, egymás között tudunk kommunikálni” – avatott be a részletekbe Viktor.
Kocsis Dávid indulás előtt elmondta, hogy különböző időjárási alkalmazásokon keresztül a mászást megelőző hónapban naponta rögzítette a kondíciókat, és ezek tükrében próbálta vizsgálni a tendenciákat, hogy egy esetleges kedvezőbb időjárási hullám hogyan viselkedik. Pont az indulás hetében volt végig ideális, száraz, napsütéses idő. Olyannyira, hogy a faluban korábban hullott több méteres hó szinte teljesen elolvadt, és a mászókat a falban is meleg, vizes körülmények fogadták:
Ez egészen a mászás harmadik napjáig kitartott, ma azonban enyhén havazni kezdett. Kocsis Dávid és Ruskó András elérte a 4300 méteres magasságot, míg dr. Szász László és dr. Ágoston Viktor 4000 méteren táborozott le. A külön párosban haladás taktikáját előre megbeszélték:
„A két csapatnak külön kell mozognia, magáért felel. Ha bármilyen gond van, az ezt persze felülírja. Az elöl menő csapatnak minden szempontból nehezebb. A hóban nekik kell nyomot taposni, a mászós részeken nekik kell megtalálni az utat a falban” – mesélte indulás előtt dr. Ágoston Viktor.
A srácok alpin stílusban másznak, tehát nincsenek előzetesen elhelyezett táborok vagy akár depók, egyetlen felmenettel igyekeznek eléri a csúcsot, minden nap egyre feljebb mászva.
„Az alaptáborban hagyjuk a nagy és kényelmes sátrakat, de viszünk fel minimál cuccot arra az esetre, hogy ha esetleg pár napra rossz idő miatt megrekednénk, de lenne reális esély a folytatásra, akkor azt ki tudjuk bekkelni” – folytatta Viktor. „Ideális esetben, ha jó az idő, 4-5 nap alatt érhetjük el a csúcsot. Az útkeresés, a lavinák mind lassíthatnak. A gerincre felérve még van egy hosszabb szakasz, amin még végig kell menni. Ha pedig bejön a rossz idő, az nyilván késleltető tényező. Nagyon sok minden függ a körülményektől, hóviszonyoktól. A falnak sok nyári megmászása van, de téli csak egy. Ennek minden bizonnyal megvan az oka, a hidegen túl is.”
A feladat grandiózus, a srácok eddig nagyon jól haladnak. Az időjárást az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa, Allaga Tamás segítségével folyamatosan figyeljük. A csapadékmentes időszaknak sajnos vége, de reméljük, hogy a körülmények lehetővé teszik a srácoknak a folytatást.
Következő cikkünkből megismerhetitek részletesen is a válogatott tagjait. Az expedíció haladásáról pedig természetesen beszámolunk a Hóhatárban!
Addig is következzék néhány csodás fotó az első napokról (katt a képre a galériáért!):
