- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A zsűri minden évben változik. Idén Gerlinde Kaltenbrunner, Kazuaki Amano, Nyikita Balabanov, Victor Saunders, Hélias Millerioux, Enrico Rosso, Ales Cesen és Raphael Slawinski vállalta a feladatot, hogy kiválassza az Arany Jégcsákány chartában megfogalmazott kritériumok szerinti legjobb mászásokat. A bizottság tagjai mindannyian neves mászók, többségük maga is korábbi Arany Jégcsákány-díjazott. Akad köztük olyan is, aki többször is elnyerte a hegymászás Oscar-díját. Ezúttal négy nagyon nehéz és bevállalós mászást díjaztak.
Az északnyugati fal első megmászása, a hegy teljes traverzével, 2000 m, WI5, M6; május 17-23.
Marek Holecek 2001 óta dédelgetett álmát váltotta valóra. A nepáli hegy északnyugati fala fél tucat sikertelen próbálkozást jegyzett, amikor 2019-ben Holecek és Hák a fal lábánál felütötte alaptáborát. Alpin stílusban mászva, komoly objektív veszélyeket vállalva az ötödik napon érték el a csúcsot. Az ereszkedés a japán első megmászók által nyitott déli gerincen jóval nehezebbnek bizonyult a tervezettnél. Két extra bivakra kényszerültek, melyek során már egy falat élelmük sem volt.
A névválasztással Reinhold Messner és Doug Scott mászásának adóztak, akik 1981-ben a Ang Dorje és Pasang serpák társaságában először mászták meg a Chamlang-masszívumot az északi oldalról, az egyik középső csúcsot elérve. A déli napsütésben egy különleges érzéki csalódást láttak: egy dobozszerű tárgy lebegett a fejük felett. Mint egy ufó.
A párosnak ez a második Arany Jégcsákánya. Az elsőt 2018-as mászásukért kapták, a Gasherbrum I délnyugati falán nyitott új útjukért.
„Release the Kraken”, 1600 m, WI5, M5+, október 13-17, a hegy második megmászása
Az amerikai mászópáros, Tino Villanueva és Alan Rousseau harmadik nekifutásra befejezte nyolc éve megkezdett projektjét: új utat nyitottak a 6938 m magas Tengi Ragi Tau nyugati falán, alpin stílusban.
Thame faluból háromnapos gyaloglással érték el a hegy alaptáborát. A mászás öt napig tartott, négy bivakkal. A csúcsot október 16-án, reggel 9:30-kor érték el. Az 1600 méteres falon vezető út nehézségét WI5 M5+ -ra saccolják.
A Rolwalingban található csúcsot 2002-ben tették szabaddá a nepáli hatóságok. Egy japán csapat Koichi Ezaki vezetésével azon nyomban meg is mászta, expedíciós stílusban, a dél-délkeleti falon át. Ez máig a hegy egyetlen dokumentált megmászása. Rousseau és Villanueva először 2012-ben próbálkozott rajta, minden előzetes ismeret nélkül, majd 2014-ben a csúcstól 400 méterre fordultak vissza. Mindvégig a nyugati fal volt a céljuk, melyen most elsőként sikerült átmászniuk.
Délkeleti fal, 2300 m, WI4, M6+, 90°, július 31-augusztus 8.
Steve Swenson harmadszor futott neki a hegynek, először 2001-ben próbálkozott. Később éveken át nem kapott engedélyt, mivel a hegy a Pakaisztán és India között vitatottnak számító Kasmír területén fekszik, ahol gyakoriak a fegyveres összecsapások. 2017-ben Chris Wright és Graham Zimmermann társaságában már a csúcsra vezető lehetséges nyomvonalat is sikerült megtalálni. Egy évvel később csatlakozott hozzájuk Mark Richey.
Hatnapos mászással sikerült elérniük a csúcsot. Közben 36 órát rostokoltak egy vihar miatt, a csúcsmászás napján pedig sérülés nélkül megúszták az elölmászó lavina miatt bekövetkezett 35 méteres zuhanását. Az ereszkedés a felmeneti úton két napig tartott. Sikerükhöz nagyban hozzájárult kitartásuk, és négyük összesen 126 évnyi kombinált mászótapasztalata.
A csapatból Swenson a legtapasztaltabb, könyvet is írt a Karakorumról. Ő és Richey 2012-ben Arany Jégcsákány-díjat kapott az indiai Saser Kangri II (7518 m) megmászásáért.
A fotón a D-vel jelzett csúcs a Link Sar.
4000 m, június 27 – július 03.
Eredetileg a Tirich Mirre szerettek volna menni, de túl sokáig húzódott az engedély igénylése, így kénytelenek voltak B-tervet találni. Hiraide elég jól ismeri a Hunza-völgyet, mivel nagy álma, hogy az összes ottani csúcsot megmássza. Így kötöttek ki a Rakaposhinál, melynek déli falán korábban többen is próbálkoztak, de nem találtak rajta utat.
Június közepén egy akklimatizációs mászás során 6100 méterig jutottak, majd visszavonultak az alaptáborba, ahol egy hetet dekkoltak zuhogó esőben és hóban.
A közepesen biztató előrejelzés birtokában június 27-én indultak felfelé, hét napra elegendő élelemmel. Az első táborukat 5200 méteren ütötték fel, 1500 m szintet mászva. A második tábort 6200 méteren állították fel. Küzdelmes volt ennek az 1000 méter szintnek a legyőzése, mivel nyomot kellett taposni a friss hóban.
Június 29-én végre kiértek a délkeleti gerincre, ahol 6800 méteren felállították a 3-as táborukat. Itt beásták magukat két napra az előre jelzett havazás végét várva.
Július 2-án, hajnali 4-kor indultak a csúcstámadásra, megpróbálva kihasználni a parányi időablakot. A csúcsot délben érték el. Az éjszakát a 3-as táborban töltötték, majd másnap az alaptáborig ereszkedtek.
Technikailag nem érezték nehéznek az utat, de több mint 4000 méter szint volt az alaptáborból, ami azért nem éppen a könnyű kategória ilyen terepen, ilyen instabil időjárás mellett. Az Arany Jégcsákány zsűrije sem a technikai nehézségek, hanem az út bevállalós jellege, hossza és a mászásuk stílusa miatt tartotta a díjra méltónak a mászást, melyet egy nagyon ritkán mászott csúcson teljesítettek.
A páros tavaly megkapta az Arany Jégcsákány-díjat a Shisparén nyitott új útjáért. Bármilyen hihetetlen, nem profi mászók. Hiraidének ugyan van egy japán outdoor üzlet szponzora, de mindketten dolgoznak. Ezért járnak többnyire Pakisztánba, mert elmondásuk szerint számukra az olcsó.
Hiraidének ez a harmadik Arany Jégcsákánya (2009, Kamet 7756 m délnyugati fal Kei Taniguchival, valamint a Shispare 2018-ban, Nakajimával). Nakajimának a második kitüntetése ez, a már említett 2018-as Shispare után. A páros 2014 óta mászik együtt.
Minden évben odaítélik az Arany Jégcsákány Életmű-díjat. Ezt idén először kapja női mászó, mégpedig a francia Catherine Destivelle. Mászásai nemcsak a hölgyek között tették kiemelkedővé, szólóban teljesítette a legnehezebb alpesi utakat, majd letette a névjegyét a Himalájában is. Jelenleg saját könyvkiadó vállalatát vezeti. Néhány mozzanat az életművéből, a teljesség igénye nélkül:
Krzysztof Wielicki (2019)
Andrej Štremfelj (2018)
Jeff Lowe (2017)
Wojciech Kurtyka (2016)
Chris Bonington (2015)
John Roskelley (2014)
Kurt Diemberger (2013)
Robert Paragot (2012)
Doug Scott (2011)
Reinhold Messner (2010)
Walter Bonatti (2009)
A trófeákat idén is a Ladeki Hegyi Fesztiválon adják át szeptember végén.