- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Aki olvasott valaha a Mount Everest megmászásáról szóló történetet, minden bizonnyal találkozott a nepáli oldal normál útján, közvetlenül a csúcs alatt található sziklaképződményről, amely hatvan éven át tette próbára a csúcsot délről ostromló mászók tudását.
Nevét a hegy első megmászójáról, az új-zélandi Sir Edmund Hillaryról kapta, aki elsőként mászta ki a 12 méter magas, közel függőleges felszökést, amely közvetlenül az Everest csúcsa alatt, 8790 m magasságban csalt hideg verítéket a hegymászók hátára.
A kereskedelmi expedíciók érkezésével bevett gyakorlattá vált, hogy fix kötelek rögzítésével könnyítik a fal leküzdését. A mászók számának drasztikus növekedésével azonban komoly problémát jelentett a Hillary-lépcső, mert az áteresztőképessége továbbra is korlátozott maradt: egyszerre csak egy ember tudott mozogni rajta. Ez rendszeres sorban álláshoz vezetett a csúcstámadáskor, mind felfelé, mind pedig lefelé. Ez akár egy órával is megnövelhette a csúcsmászás idejét, márpedig az Everest csúcsrégiójában minden feleslegesen eltöltött perc csökkenti a túlélés esélyét.
A probléma megoldására már felmerült olyan elképzelés, hogy egy létrát helyeznének el, amelynek segítségével gyorsíthatnák az áthaladást. Hasonló megoldásra az északi oldal normál útján, a Második Lépcsőn van példa, ahol a kínaiak 1975-ben helyeztek el egy létrát, amit a mai napig használnak.
Úgy tűnik azonban, hogy a Föld Istenanyja megszánta a birodalmába bebocsátást kérőket. Már tavaly napvilágot láttak olyan fotók, melyek a Hillary-lépcsőn történt változásokat próbálták bizonyítani. Ugyanis már a 2016-os tavaszi szezonban is jelezték a mászók, hogy sokkal könnyebb volt a szakasz leküzdése. Akkor azonban nem tudták egyértelműen megfejteni, hogy egyszerűen csak sokkal több hó van, ami feltöltötte a sziklakiszögellés lábát, vagy magából a sziklafalból omlott le néhány darab.
Most már egyértelműnek látszik, hogy az utóbbi történt.
Fotó: Tim Mosedale/Everest Expeditions Facebook
Tim Mosedale, az Everest Expedition kereskedelmi túraszervező tulajdonosa és vezetője, aki a minap hatodszor mászta meg a Föld legmagasabb csúcsát, megerősítette, hogy a sziklaformáció átalakult. Valószínűsíthető, hogy a 2015-ös földrengés alkalmával leomlott néhány sziklatömb, melynek következtében „lépcsőház” maradt a fal helyén. A mostani körülmények között egy hógerincen oldalazva könnyedén át lehet jutni a korábban kulcshelynek számító szakaszon. Nagyságrendekkel csökkent a csúcsmászókra váró nehézség, és egyben egy potenciális csapda szűnt meg.
Mosedale ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy milyen körülmények várhatóak vajon akkor, amikor kevés a hó, vagy a szél nem építi fel a hógerincet. A sziklák ugyanis elég lazán fekszenek egymáson, nem túl stabil a gerinc szerkezete.
Ez még a jövő zenéje, de egyvalami már most biztos:
Eltűnt egy darabka mászótörténelem.
Kicsit rövidebben, de a nehézség jobban látszik: