- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A Guinness-rekorder Rakonczay Gábor több alkalommal evezte már át az Atlanti-óceánt, szelte át gyalogosan Grönlandot és első magyarként gyalogolt el az Antarktika szárazföldi peremétől a Déli-sarkra. Bár a 2018-as grönlandi expedíciója gyakorlatilag csak belépő volt a sarkvidéki ultra távú teljesítmények világába, Gábort megragadta a jeges sziget, és már akkor tudta: vissza fog ide térni.
Ismerve hozzáállását, azonnal egy szóló expedíció ötlete fordult meg a fejében, de ezt a szigeten érvényes dán törvények nem teszik lehetővé. Ha pedig már párosban kell mennie, akkor legyen az különleges. Gábor és Nóri az elmúlt másfél évben elég sok ultratávú kalandban vett részt közösen. A páros együtt teljesítette a 730 kilométeres országátfutást, illetve Nóra segítségével nyerte meg Gábor a 6 napos ultrafutó világkupát 801 kilométer teljesítéssel, 2021-ben. Adta magát a közös expedíció ötlete.
A norvég Fridtjof Nansen volt az első, aki gyalogosan/sílécen keresztezte a grönlandi jégsapkát, 1888-ban. Szándékosan a lakatlan keleti partról indult a lakott nyugati part felé, hogy a visszafordulás ne lehessen opció. Innen az azóta már szállóigévé vált "Nyugati part, vagy a halál!" kijelentés. A grönlandi jégsapkát a magyarok közül elsőként a Kollár Lajos – Kiss Csaba – Tarjányi István trió síelte át 2001-ben, 31 nap alatt. 2018 őszén egy 7 fős nemzetközi csapattal Rakonczay Gábor 29 nap alatt tette meg ugyanezt a 600 kilométeres utat. Jelenleg évi átlag 15 sarkvidéki utazó teljesíti a Grönland átkelést a tavaszi vagy az őszi szezonban.
Ma már a sarkvidéki expedíciózásban is megjelentek a vezetett, komoly asszisztenciával járó kereskedelmi expedíciók. A terep azonban ma sem könyörületesebb, mint száz éve, az expedíciózás hőskorában volt, ezért aki komoly kihívást keres, az ma is megtalálja.
A felszerelések és a navigációs eszközök, de még az élelmiszerek is sokat fejlődtek ugyan, hosszabb távokat azonban ma is óriási kihívás önellátó módon és kizárólag saját erőre hagyatkozva megtenni. A sarkvidéki expedíciózásban éppen ezért ma az utánpótlás és mindenféle külső segítség nélküli teljesítményeknek van igazi sportértéke - hasonlóan a nyolcezer méter feletti csúcsok megmászásához, ahol a pótlólagos oxigén használata és serpa magashegyi teherhordók segítsége nélküli mászásokat tartják kiemelkedő sportteljesítménynek. Éppen ezért Gábor és Nóri is külső segítség és utánpótlás nélkül, csak a saját erejére támaszkodva tervezi átgyalogolni a grönlandi jégsapkát. Ebben a formában ez a világ egyik legkeményebb ultratávú sarkvidéki kihívása.
A hagyományosnak mondható kelet-nyugati iránnyal ők szemben fognak menetelni. Kiindulópontjuk a nyugati parton fekvő Kangerlussuaq, a cél pedig a keleti parti Tasiilaq. A táv kb. 600 kilométer. Az expedíciót tartaléknapokkal együtt 30 naposra tervezik.
A két fős csapat a teljes felszerelést (a 30 napnyi élelmiszertől a sátorig), két szánon húzza maga után. A napi tervezett haladás a terepviszonyoktól függően: 20-25 km, amit 8-10 szakaszra lesz osztva. Az egyes etapok közötti rövid étkezéssel viszik be a napi 7-8 ezer kalóriát.
A sziget földrajzi adottságai miatt az első pár nap lehet a legmegerőltetőbb, hiszen tengerszintről fel kell mászniuk a 2000 méteres gleccserplatóra. Ennek az útnak az eleje jégmentes, majd töredezett gleccser jégesésen kell átkelni, amely nem veszélytelen.
Az évnek ebben az időszakában a hőmérséklet mínusz 5 és mínusz 25 fok között mozog általában. Nem ritkák a heves viharok, melyekben a szélsebesség bőven meghaladhatja akár a 150-200 km/órát is.
Gábor és Nóri április 27-én repül Budapestről Koppenhága érintésével Grönlandra. A gyaloglást várhatóan április 30-ra virradó éjjel kezdik meg. Útjukat műholdas helyzetmeghatározó rendszer segítségével bárki követheti erre a linkre kattintva. InReach készülékükön óránként fognak pozíciópontot adni.
