Hány fokon serceg a nyál?

A Black Diamond csapata utánajárt az igazságnak...

Legtöbbünk tapasztalta már, hogy túl gyors eresztés vagy ereszkedés után a biztosítóeszközünk forró lesz. Valószínűleg az is feltűnt, hogy a forróságnak különböző fokozatai vannak, attól függően, hogy mekkora a kötelet terhelő súly, mennyi az eresztés időtartama, milyen a sebessége. A Black Diamond egyik mérnökében azonban fixálódott a félelem, hogy

mi van, ha ez a forró biztosítóeszköz megolvasztja a benne futó kötelet vagy hevedert. 

Így hát a mérnökök csapata fogta magát, és kiment terepre, hogy egyszer és mindenkorra kiderüljön az igazság. Két fő kérdésnek akartak utánamenni:

- mennyire tud felforrósodni egy ATC, és

- meg lehet-e olvasztani a hevedert egy forró biztosítóeszközzel?

De nekünk van egy harmadik kérdésünk is: van üresedés a pozíciókban?

Kisérleti alanyok

A kísérlethez UHMWPE (ultramagas molekuláris súlyú polietilén) és nejlon köteleket használtak. Az UHM… szóval közéjük tartozik a Dyneema, a Spectra vagy a Dynex, amik csak különböző márkák fantázianevei, de az anyagösszetételben nincs semmi különbség. Ezeknek a köteleknek az olvadáspontja 145 °C hivatalosan, míg a nejlonnak 245 °C. Annyit azért hozzá kell tennünk, hogy az UHM… kötelekben is van némi nejlon, a színt ugyanis az adja. További infó a teszthez, hogy ha valami 70 fokos, az már túl forró ahhoz, hogy megérintsük (ez háziasszonyokra természetesen nem vonatkozik), hogy a bőr 100 °C felett ég meg, illetve hogy - nyilván nem saját tapasztalat alapján - ha leköpjük/összenyálazzuk a biztosítóeszközt, és az serceg, akkor megolvasztja a kötelünket is (ebben az esetben esetleg érdemes a kötelet köpködni, hátha megóvjuk a túlhevüléstől - csak mondom).

Hány fokon serceg a nyál?

A fő kísérlet előtt tehát annak jártak utána a BD mérnökök, hogy hány fokos eszközön serceg a nyál, mivel ez egyszerű mutatója a hőmérsékletnek. 5 fokonként növelték a lapka hőjét, és nézték, mit csinál rajta a nyál. A magas röptű tudományos kísérletben kimutatták, hogy 110 Celsius-fokon látható párolgás történik, 115 fokon bugyborékol a nyál, 120 °C felett pedig sercegő hang kíséretében párolog. Bár a minta alacsony száma (1) általában nem elfogadott a kutatói világban, kicsi az esélye annak, hogy évtizedes publikációs háború induljon a témában.

Kísérlet a parkolóban

Most, hogy tisztázták ezt az égető kérdést, a mérnökök tovább kísérleteztek, hogy kiderítsék, mennyire forrósodhat fel egy biztosítóeszköz. Első körben kimentek egy parkolóba, és kisteherautóval húzták a kötelet, ami keresztülfutott az eszközön. Az ereszkedés szimulációjához súlyokat is használtak, hogy imitáljanak különböző, izmos mászókat. A 10 mm-es kötél az ATC-XP-n keresztül, ami leginkább egy verzóra hasonlít, és 114 kg-os imitált súllyal 133 Celsius-fokra melegedett. Ugyanez a kötél ATC-n (lapkán) keresztül 155 fokos lett. A 8 mm-es kötél ugyanilyen súllyal a végén úgy, hogy egy csavaros karabiner szolgált biztosítóként, 156 fokon izzott. Szintén a vékony kötél, de a verzó szimpla változatában, 170 fokot ért el. Viszont a 10 millis cord kötél egy verzón keresztül szaladva, 181 kilós súllyal 256 Celsius-fokon párolgott. Az eredmények közül több is elérné a veszélyes melegedési zónát, sőt, az utolsó a nejlon olvadáspontján is túl van, de az az igazság, hogy a kísérlet nem volt túl realisztikus, bármennyire is szeretnénk egy 200 lóerős kocsi erejével ereszkedni tudni.

Ha nem vagy autó, menj inkább sziklára

Ezek után tehát az volt a kérdés, hogyha esetleg nem Toyota Hiluxnak születtünk, akkor mennyire tudunk ereszkedés közben felmelegíteni egy hevedert vagy kötelet. Ehhez a srácok elugrottak egy közeli kis sziklához (a munka az munka), és felépítettek egy kb. 26 méteres ereszkedést, bár áthajló falat legnagyobb sajnálatukra nem találtak, így ereszkedés közben végig szaladniuk kellett a falon. Majd fogtak egy 10 mm-es poliészter kötelet, és felküldték a legkönnyebb meg kevésbé legkönnyebb mérnöküket, hogy ereszkedjenek le. Minden mutatvány után a szikla aljában infravörös hőmérővel olvasták le a biztosítóeszköz hőmérsékletét. Mindkét tesztalany kétszer ereszkedett, egyszer normális sebességgel, egyszer pedig kamikaze tempóban.

Az 58 kilós izompacsirta normál sebességnél 70 °C-ra hevítette az eszközt, extra gyors üzemmódban pedig 100 °C-ra. A 90 kilós mérnökember szintén 70 fokot ért el, ha nem rohant, extrém sebességgel viszont 130 fokosra melegítette a lapkát. Mondanunk sem kell, hogy a fiúk kesztyűben voltak, nem fogdosták a 100 °C-os eszközöket.

Ebből a kísérletből tehát az derült ki, hogy a nagyobb súly és a nagyobb sebesség jobban felmelegíti az eszközt. Oké, ezt persze meg is tippeltük volna, de mivel most tapasztalati úton is alátámasztották a dolgot, nem a hitünkre kell támaszkodni. Viszont, ezek szimpla ereszkedések voltak, egyetlen kötélhosszal. De mi van, ha a Kapitány teteje alatt ér el a jégeső, és inkább visszaereszkednénk azt a csekély 900 métert? Mondjuk ezt lehetőleg ne próbáljátok ki.

Erre harapnak a mászók

Szóval, a Fekete Gyémánt mérnökeinek következő, immár csoportos kísérlete arra irányult, hogy szimulálják a biztosítóeszköz sok kötélhosszas terhelését. Ehhez öt bátor kísérleti személy vonult ki a már ismerős kis sziklához, és felül rögzítettek egy horgászbotot. Mivel ők a mászó mérnökök, biztos nem volt ennél jobb megoldás. Ööö, biztos.

Szóval, egymás után leereszkedtek a sziklán. Amikor az első leért, a fegyverhordozójuk megmérte az infrahőmérőjével a lapka hőmérsékletét, majd ráakasztották a biztosítóeszközt a horgászbot lelógó végére (igen, tudom, a horogra), föntről gyorsan kifogták a halat, és már jöhetett is a következő vállalkozó.

Nos, hiába szaladtak le hatan a falon, 135 °C fölé csak nem ment a hőmérséklet, sőt, progresszív hőemelkedés sem volt kimutatható. Szerencsére ennek a kísérletnek nincs egy támadható pontja sem (úgy, mint az eszköz lehűlése a horgászat közben, vagy bármi más), így nyugodtan elfogadhatjuk az eredményt...

Hova bújt a kis Bence?

Mivel az eszközt természetes körülmények között nem sikerült rendesen felmelegíteni, a BD mérnökök a kísérleti kemencéjüket hívták segítségül. Ráterheltek egy hevederre 113 kilónyi súlyt, hogy szimuláljanak egy szikláról lelógó mászót, majd elkezdték hevíteni a biztosítóeszközt a kemencéjükben, 25 fokonként emelve a hőmérsékletet. Minden körben hozzányomták a lapka egyenes felületét a hevederhez olyan erősen, ahogy csak bírták, hogy kiderüljön, átvágja-e a forró eszköz a hevedert.

Az eredmény lényege, hogy igen, a 10 mm-es Dynexet 250 fokon vágja át, míg az 5,5 mm-es kevlár 325 °C-on adta meg magát. Ilyen hőmérsékletet azonban ereszkedés közben nem fog sikerülni előidézni.

Süssünk süssünk valamit

De mivel a mérnökök alaposak, semmilyen kérdést nem akartak megválaszolatlanul hagyni. Az utolsó körben tehát úgy döntöttek, nem bajlódnak holmi forró biztosítóeszközökkel, hanem egyenesen a hevedert sütik meg. Lássuk, hogy bírták a polimerek a kínzást.

A Dynex a szakirodalom szerint 145 °C-on olvad. A BD kemencéjében 160 fokig nem történt semmi, 160 °C-nál azonban elkezdett csavarodni az eszköz. A valódi olvadás 165 °C-on következett be. De ez nem volt elég a mérnököknek: kíváncsiak voltak, mennyit bír egy kivéreztetett heveder. Nos, az eredeti teljesítménye (22kN) 11%-át produkálta, utána pedig elszakadt.

Mindez arra enged következtetni, hogy

nincs reális esélyünk arra, hogy ereszkedés közben megolvasszuk a hevederünket vagy kötelünket.

Ha azonban biztosra szeretnénk menni, akkor ne ereszkedjünk/eresszünk szuper gyorsan, ne kössük a hátunkra a zongorát, ne hízzunk meg 220 kilósra (mert drága felfele a helikopterút), használjunk nejlon kötelet, mert annak magasabb az olvadási hőmérséklete, és semmiképp se menjünk sziklára.

Cikkünk a oldal cikke alapján született (további fotók is ott érhetőek el), szakmai lektorunk Bubb Feri (Gerecse SE) volt, köszönjük!