Korszakos mászórekord a világ legismertebb sziklafalán Hír

Minden sportágnak megvannak a maga rekordjai. Bár a hegymászás alapvetően nem a gyorsaságról szól, azért mindig akad valaki, aki kíváncsi rá, hogy egy bizonyos mászóutat milyen rövid idő alatt képes teljesíteni. Így lett szimbolikus jelentőségű az Eiger északi falán a klasszikus Heckmair-út gyorsasági rekordja (1800 m falmagasság, 2 óra 22 perc, Ueli Steck), valamint a Matterhorn északi falán a Schmid-úté (1100 m, 1 óra 46 perc, Dani Arnold). A két jeges alpesi falnál is híresebb azonban a Nose-út az El Capitanon. Ha valaki itt megdönti a gyorsasági rekordot, annak nevét világszerte megismerik. 

Egy kis Nose-történelem

Az utat először 1958-ban Warren Harding, Wayne Merry és George Whitmore mászta meg. Harding egy évig dolgozott az úton, melyet végül 47 nap alatt sikerült megmászniuk. Bár egy átlagos partinak ma 2-3 napra van szüksége a 900 m magas gránitmonolit szinte tükörsima falának leküzdéséhez, már 1975-ben sikerült egy napon belül feljutnia a legendás Jim Bridwellnek, John Long és Billy Westbay társaságában.

A gyorsasági lavinát azonban Peter Croft és John Bachar 1986-os mászása indította el, amikor alig több, mint 10 óra alatt kimászták az utat. A kaliforniai Hans Florine, a korszak egyik legjobb versenymászója személyes küldetésnek érezte, hogy övé legyen a rekord a „házi hegyén”, ezért Steve Schneiderrel 1990-ben két órát faragtak rajta.

Bár Croft állítja, hogy nem volt célja a versengés, azért ő és Florine oda-vissza vette egymástól a rekordot a következő években. Florine felismerte, hogy legnagyobb riválisával lehetne a leggyorsabb, és sikerült rávennie, hogy együtt próbálkozzanak. 1992-ben ez össze is jött, és a 4 óra 22 perces új rekord kilenc évig állt.

Kép forrása: Alex Honnold Facebook

Az El Capitan (Van még fotó, katt a képre!)

A néhai Dean Potter színre lépése 2001-ben adott új szikrát a rekord hajszolásának, majd betársultak a Huber-fivérek is. Florine Yuji Hirayamával társulva többnyire egy éven belül mindig visszavette a rekordot. A 2,5 órás álomhatárt szintén ő, de immáron Alex Honnold partnereként törte át 2012-ben. Az a rekord öt évig állt. Florine tavaly ősszel éppen Budapesten adott elő aznap, amikor Brad Gobright és Jim Reynolds 2 óra 19 perc 44 mp-es időt repesztett.

A cél: két órán belül

Alex Honnoldot viszont ekkor már egy ideje foglalkoztatta a kétórás lélektani határ elérése. Nem kimondottan maga a rekord, hanem hogy két órán belül feljusson a Nose-on. Korunk egyik legjobb nagyfalmászója, akit rémisztő, kötél nélküli szabad szólómászásairól ismer a világ, meggyőzte a másik legjobbat, Tommy Caldwellt, hogy társuljon a projekthez.

Kép forrása: Tommy Caldwell Facebook

Caldwell a Nose-on (Van még fotó, katt a képre!)

Caldwell nem gyorsasági mászó, ő a nehézségi utakban van otthon. 2015 januárjában Kevin Jorgesonnal elsőként mászták ki szabadon a Dawn Wallt, az El Capitan legnehezebb útját. Ezzel örökre beírta magát a mászótörténelembe. Honnold pedig az első (és egyetlen) ember a világon, aki kötél nélkül fel tudott és fel mert mászni az El Capitanon: tavaly júniusban szabadon (mesterséges mászóeszközök használata nélkül) jutott fel a Freerider úton.

A két mászónak nem ez volt az első közös projektje: első patagóniai kiruccanásuk alkalmával learatták az egyik legnagyobb ottani trófeát, a Fitz Roy-traverzt, amiért Arany Jégcsákány-díjjal tüntették ki őket.

Bár Caldwell sosem hajtott a sebességre, hamar ráérzett az ízére. A rekordkísérlet előtti hetekben nyolcszor mászták meg az utat, konstans két és fél óra körüli idővel. Az első éles kísérlettel aztán brutálisan megdöntötték a rekordot. Az új csúcs 2 óra 10 perc 15 másodperc lett. Eszük ágában sem volt viszont megállni, hiszen ekkor már tudták, hogy lehetséges a két órán belüli idő.

Kép forrása: Alex Honnold Facebook

Honnold az egyik gyorsasági mászása során (Van még fotó, katt a képre!)

Öt nap múlva 2 óra 1 perc 50 másodpercnél állt meg a stopper, de a mászás még mindig nem volt tökéletes. Talán ők sem mertek annyit kockáztatni, hiszen két nappal korábban két kiváló mászó, szintén gyorsasági mászás (de nem rekordkísérlet) közben a halálba zuhant a Freeblast úton.

Jason Wells és Tim Klein tapasztalt nagyfal-mászónak számított. Wells 106-szor, Klein kb. 70-szer járt az El Capon. A Salathé-Freeblast-Nose hármast mászták volna 3 nap alatt, ami teljesen átlagos hét volt számukra. A gyorsasági mászáshoz azonban óhatatlanul a biztosítás rovására kell kompromisszumokat kötni, és bármi okozta is Tim Klein kicsúszását, a vesztüket a gyenge biztosítási lánc okozta. (Ennél a sebességnél a mászók már egyszerre, szimulban mozognak, köztük általában csak egy vagy két köztes van, a könnyebb szakaszokon pedig semmi sem. Éppen itt a Yosemite-ben, a gyorsasági mászásokra fejlesztették ki az ún. „shortfixing” technikát, amelynek során az elölmászó a hossz végén standol, ehhez rögzíti a kötelet, amin a másodmászó feljumározik. Az elölmászó eközben megy tovább önbiztosítással a következő kötélhosszra. Ezzel rengeteg idő spórolható, de meglehetősen kockázatos.)

A baleset éppen ezért a mászóközösségen belül is komoly vitát generált. Nem csoda, hiszen a korábbi női csúcstartó Quinn Brett tavaly rekordkísérlet közben lezuhant, és mellkastól lefelé lebénult. Hans Florine egy hónappal ezelőtt, az út 111. megmászása alkalmával csúszott ki és csapta oda magát a sziklához, mindkét bokáját eltörve. Erre jött Kleinék tragédiája. A megszokott biztosítási módszerek alkalmazásával mindegyik esés sérülés nélkül ért volna véget. Az események tükrében Libby Sauter, a jelenlegi női csúcstartó kijelentette, hogy bár öt évet áldozott az életéből a gyorsasági rekordra, ami nagyon vonzotta, de ez a fajta kockázat többé már nem neki való.

Honnold, Quinn Brett és Hans Florine az American Alpine Journal éves gáláján

Honnold utólag elmondta, hogy természetesen megfordult a fejükben, hogy megszakítják a projektet. A veszélyekkel azonban ők is tisztában voltak, mérlegelték a lehetőségeket, mielőtt belevágtak volna. De nyilván ők sem tudták csak úgy simán lerázni magukról a tragédiát.

Persze megakadályozni ez sem tudta őket, hogy harmadszorra is nekifussanak, hiszen tudták, hogy a cél lehetséges. Ezúttal pedig sikerült: az új etalon 1 óra 58 perc 7 másodperc. Hogy ezt a mászáshoz kevésbé hozzáértő olvasóink is perspektívába tudják helyezni: ez nagyjából akkora mérföldkő a sziklamászásban, mintha valakinek sikerülne két óra alá vinnie a maratonfutás világcsúcsát.

Kép forrása: Alex Honnold Facebook

Caldwell és Honnold a második rekord után (Van még fotó, katt a képre!)

Természetesen a hegymászás iránt érdeklődő közvélemény részéről is azonnal jöttek a gyorsasági mászás létjogosultságát megkérdőjelező, értelmetlenségét hangsúlyozó hozzászólások. Aligha törhetünk azonban pálcát azok felett, akik a gyorsaságuk határait feszegetik a hegyekben. A hegyek világa közös játszóterünk, és mindenkinek joga van a maga módján kifejezni magát, tesztelni a képességeit. A döntéseiért pedig mindenki maga felel, és a saját bőrét viszi vásárra. Ahogy Honnold mondja, a mászás egy veszélyes sport. Egy biztos, a világot mindig a határaikat feszegetők vitték előre.

Honnold: Egy életre befejeztem a gyorsasági mászást az El Capon

Hogy hol lehet a Nose-on az emberi teljesítőképesség határa, arról megoszlanak a vélemények. A Climbing Magazine-nak adott interjújában, a jelenlegi gyorsasági versenymászók technikájára hivatkozva Honnold kifejtette, hogy szerinte az 1 óra 15 perc sem elképzelhetetlen. Hans Florine még ennél is tovább megy: szerinte 59 perc lehet a fizikai teljesítőképesség határa.

Akárhogy is, újabb rekordkísérletre alighanem hosszabb ideig kell várni. Honnold határozottan kijelentette, hogy az El Capitan gyorsasági mászását egy életre befejezte. Véleménye szerint képesek lennének még néhány percet faragni, de ez számára már nem jelent további motivációt.

Az El Capitan gyorsasági rekordjai

Nők

10/2014 - 5:02 Mayan Smith-Gobat & Libby Sauter
09/2013 - 5:39 Mayan Smith-Gobat & Libby Sauter
09/2012 - 7:26 Mayan Smith-Gobat & Chantel Astorga
06/2012 - 10:19 Jes Meiris & Quinn Brett
09/2011 - 10:40 Libby Sauter & Chantel Astorga
2004 - 12:15 Heidi Wirtz & Vera Schulte-Pelkum
1994 - Lynn Hill, 23 óra. Az út első szabadmászása 24 órán belül (a férfiakat is beleértve)

Férfiak

06/06/2018 - 1:58:07 Tommy Caldwell & Alex Honnold
04/06/2018 - 2:01:50 Tommy Caldwell & Alex Honnold
05/2018 - 2:10:15 Tommy Caldwell & Alex Honnold
10/2017 - 2:19:44 Brad Gobright & Jim Reynolds
06/2012 - 2:23:46 Hans Florine & Alex Honnold
11/2010 - 2:36:45 Dean Potter & Sean Leary
10/2008 - 2:37:05 Hans Florine & Yuji Hirayama
07/2008 - 2:43:33.Hans Florine & Yuji Hirayama
10/2007 - 2:45:45 Thomas Huber & Alexander Huber
09/2002 - 2:48:55 Hans Florine & Yuji Hirayama
2001 - 3:24:20 Dean Potter & Timmy O’Neill
1992 - 4:22 Hans Florine & Peter Croft
1991 - 4:48 Peter Croft & Dave Schultz
1991 - 6:01 Hans Florine & Andres Puhvel
1990 - 6:40 Peter Croft &Dave Schultz
1990 - 8:11 Hans Florine & Steve Schneider
1986 - 10:05 John Bachar & Peter Croft
1975 - 17:45 Jim Bridwell, John Long, Billy Westbay, első mászás 1 napnál rövidebb idő alatt
1960 - 7 days, Royal Robbins, Joe Fitschen, Chuck Pratt e Tom Frost, első ismétlés
1958 - 47 nap, Warren Harding, Wayne Merry és George Whitmore, első megmászás