Mászd meg a Kilimandzsárót!

Ha valaki hegymászásra adja a fejét, előbb vagy utóbb belebotlik a Seven Summits kifejezésbe, ami nem jelent mást, mint a hét kontinens legmagasabb hegycsúcsát, illetve annak megmászását. Ezek közül az egyik legkönnyebben és - a körülményekhez mérten - a legnagyobb luxusban teljesíthető csúcs Afrika legmagasabb csúcsa, a Kilimandzsáró (Kilimanjaro). A csúcsra vezető 7 hivatalos útvonal közül csupán egy olyan van (Umbwe út), amely bármiféle technikai nehézséget rejteget, a többi gyakorlatilag inkább a trekking kategóriába tartozik.

Hogyan jutok fel a Kilimandzsáró csúcsára?

A technikai nehézségek mellőzése mellett ráadásul még a felszerelést is helyi hordárok cipelik, ígya Kilimandzsáró gyakorlatilag bárki számára, hegymászó tudás nélkül is elérhető.

Ami mellett viszont nem szabad elmenni az az, hogy a legmagasabb pont az Uhuru Peak, majdnem 6000 méter magas (5895 méter)!!! Ez a magasság rendkívül megterheli a szervezetet, ezért a már hegymászó tapasztalattal rendelkezőknek sem ajánlatos lebecsülni! Az alábbi pontokban összeszedtük, hogy is áll össze egy ilyen "sétálós" hegymászás.

#1 Végy egy marék pénzt és válassz szervezőt

Mint ahogy más nagy utazás, egy ilyen kis expedíció is rendkívül sokba kerül! Az odajutás után (ami önmagában is pár százezret kóstál) kénytelen az ember igénybe venni egy helyi szervező iroda szolgáltatásait, ugyanis helyi vezető és teherhordó csapat nélkül nem léphet be senki a nemzeti parkba.

A nemzeti park belépő önmagában közel 300 ezer forintba kerül (a pontos ár a parkban tartózkodás időtartamától és választott útvonaltól függ), erre jön még rá a helyi vezető és a logisztika díja. A szervezőirodák szinte kivétel nélkül teljes ellátást kínálnak csomagjaikban, tehát kénytelenek vagyunk ezt is megfizetni, ám az utazás többi költségéhez képest ennek ár-érték aránya kiemelkedő. Számos internetes portál próbál az ár alapján különbséget tenni az egyes irodák által kínált csomagok között, de valójában csak ez alapján nehéz bármit is biztosra kijelenteni! Tény és való, hogy az árskála elég nagy tartományban mozog (kb. 1000-4000 $-ig), és a világ többi részén általában több pénzért többet is kapunk, azonban ez Afrika, ahol máshogy működnek a dolgok! A saját szemünkkel láttuk például, ahogy a 3000+ dolláros túra saját, háton felhozott hiper-szuper komposztálós wc-jét takarítják, ami nyilván része a "plusz" szolgáltatásnak... Hááát, inkább a pottyantós! A valós szolgáltatásról különböző utazási fórumokon lehet tájékozódni, mint pl. a tripadvisor. Számos magyar szervezőn keresztül is be lehet fizetni egy ilyen útra, ezzel rengeteg utánajárást spórolhatunk meg. Az ő kapcsolataik és tapasztalataik többnyire megérik azt a kb. 100-150 ezer forintot, amennyivel így többe kerül az utunk íly módon érhet a legkevesebb meglepetés minket! Sok iroda marketingjének fő vonala a (csúcs)sikerességi ráta, melyet 100% környékén adnak meg. Ezeknek nem szabad bedőlni, ugyanis a statisztika bárhogyan alakítható, a valós siker főleg a választott útvonaltól, annak időtartamától (megfelelő akklimatizáció) és az aktuális időjárástól függ. A nemzeti park hivatalos statisztikája szerint (2006) az összes útvonal összes mászójának együttes sikerrátája csupán 45%!

Kép forrása: Takács Viktor - Mozgásvilág

#2 Válassz időpontot és útvonalat

A Kilimandzsáró egész évben mászható, a hőingadozás elhanyagolhatónak tekinthető. A mászók nagy része mégis két fő mászó-időszak között oszlik el. Az augusztus-szeptember és a január-február azok a hónapok, amikor a legnagyobb esély van a jó időre. A legcsapadékosabb két hónap az április és a május, ha tehetjük, ezt az időszakot mindenképp kerüljük! A legzsúfoltabb hónap a szeptember, így aki nem szereti a tömeget, ezt az időszakot szintén hanyagolja! Az útvonalak tekintetében mindenki a saját ízlése szerint tud választani. A fent már említett Umbwe útvonalat kivéve mindegyik variáció relatíve könnyű. A leghosszabb a Lemosho útvonal, ezáltal itt hosszabb akklimatizációra van lehetőség. A legtöbb helyi iroda ezt az utat ajánlja, igaz, nem feltétlenül csupa jó szándékból, ugyanis a hossza miatt jóval drágább is a többinél.

A legszárazabb útvonal a Rongai, mivel a többi úttal ellentétben ez az út északról, a kenyai határ mellől közelíti meg a hegyet, így a hegy "felfogja"a dél felől érkező viharokat. A legnépszerűbb, ezáltal legzsúfoltabb a Marangu út, mivel ez a legrövidebb és csak itt van lehetőség házban éjszakázni. Az épületek az esetleges előítéletek ellenére teljesen kultúrált és modern ifjúsági tábor benyomását keltik. A napok számát tekintve minimum 6 napban érdemes gondolkodni, de az ideális verzió előzetes akklimatizáció nélkül 7 napnál kezdődik!

 

#3 Készülj fel fizikailag és egészségileg is

Ahogy a cikk elején említettük, a hegy nem igényel különösebb hegymászó tudást, ám a fizikai felkészülésre azért nem árt rászánni néhány hónapot. A trekking során átlagosan napi 4-7 km-t kell megtennünk pár száz méteres szintemelkedéssel, ami egy átlagember számára nem hangzik feltétlenül soknak, ám annak fényében, hogy ezen távok bőven 3000 méteres tengerszint feletti magasság felett teljesítendők, már máshogy fest a dolog. A napi felszerelésünket ráadásul magunknak kell cipelnünk, ami akár 6-8 kilót is nyomhat, ugyanis a napi kb. 4 literes vízadagunkat reggelente kapjuk meg és az időjárás változásaira is fel kell készülnünk a reggeli pakolásnál. Ami jó hír az az, hogy sok európai vezetővel ellentétben a helyiek a minél lassabb haladást részesítik előnyben, így a gyors tempóra egészen biztosan nem lesz panasz! Mindent egybevéve tehát egy általános fizikai fittség azért szükséges a túra teljesítéséhez.

A felkészülés részének tekinthetjük azt is, hogy az utazás előtt beszerezzük a szükséges védőoltásokat.

A hegy Tanzánia területén fekszik, amely országról a betegségek szempontjából sok rosszat hallani. Az egyetlen kötelező védőoltás a sárgaláz elleni, enélkül be sem engednek az országba, ám ezen kívül erősen javasolt a komplex hepatitis, a hastífusz és a diftéria-tetanusz-polio oltások beadatása is. Ezekkel a költségvetésben is erősen számolnunk kell, ugyanis együttes áruk közel 50 ezer forint! Az országban továbbá magas az ebola és az aids kockázata is, ám ha nem vegyülünk a helyiekkel, ezek elkapásának veszélye minimális. Sokat hallani a maláriaveszélyről is, ám a hegy olyan térségben fekszik, ahol a betegséget terjesztő szúnyogok nem nagyon vannak jelen. A malária megelőzésére szedett gyógyszer továbbá felerősítheti az akut hegyibetegség tüneteit, így annak szedése a mászás előtt és alatt nem javasolt. Szerencsére a hegyen már egyáltalán nincs mitől félnünk, ugyanis 2500 méter felett egyáltalán nincsenek szúnyogok!

A logisztikát érdemes úgy intézni, hogy az országba érkezés után mihamarabb menjünk fel a hegyre, az addig eltelt időt pedig rovarriasztókal vészeljük át! Amennyiben a mászás után még maradnánk szétnézni, nyugodtan elkezdhetjük szedni a bogyót!

Kép forrása: Takács Viktor - Mozgásvilág

#4 Rakd össze a cuccod

A trekking során közel 4000 méter szintkülönbséget kell leküzdenünk, amiből az következik, hogy viszonylag sokféle ruházatra lesz szükségünk útközben, ugyanis lesz hideg is és meleg is! Mivel a térség közel fekszik az egyenlítőhöz, általában nem kell szélsőséges hidegre készülnünk, de a lehetőségét 6000 méter körüli hegy esetén természetesen nem zárhatjuk ki. A csúcstámadó nap kivételével a túra többi része sima túrafelszerelésben (rövidnadrág vagy vékony túranadrág, átmeneti túrakabát/pulóver) teljesíthető, vékonyabb-vastagabb aláöltözőkkel egyénre szabva a hőmérsékletet. A táskában természetesen végig helye van a víz és szélálló rétegnek, ugyanis az eső és a szél teljesen felboríthatja a hőérzetet.

A csúcstámadás során azonban biztosan szükség lesz a bundabugyira! Az éjszakai indulás során extrém esetben akár -20 fokig is süllyedhet a hőmérséklet, amit igazán komolyan kell venni.

5000 méter környéki magasságban már a tempót sem tudjuk annyira növelni, hogy ki tudjunk melegedni, így csak a ruházattól várhatjuk, hogy melegen tartson minket.

Alul szigorúan legalább 3, felül 5 réteg ruha, továbbá, ha nincs nagyon meleg, téli bakancsunk, akkor a zoknik számát is érdemes átgondolni. A személyes teherhordók 15 kg-ig cipelik a cuccunkat így nem érdemes spórolni a pakolásnál. Kevésbé tapasztaltaknak sem kell aggódni, ugyanis a túravezetők minden egyes nap előtt elmondják, hogy mire is kell majd számítani és nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy segítsenek megtalálni a megfelelő ruházatot!

A ruházat mellett a legfontosabb dolog a nap elleni védekezés. Nagy magasságban hamar a zsebünkbe tehetjük az arcunkat, ha nem vigyázunk. Nagy karimás kalap, sál és egymillió faktoros napkrém elengedhetetlen!

Ezután, hogy minden megvan, már csak fel kell ülnöd a repcsire és meg kel másznod a hegyet! Olvasd el saját élménybeszámolónkat is itt...

 

 

Kép forrása: Takács Viktor - Mozgásvilág