- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Rakonczay Gábor első magyarként szeretne elgyalogolni az antarktiszi szárazföld pereméről a Déli-sarkra. November 12-én vasárnap repült Budapestről Chilébe, ahová 34 órás repülőút után érkezett meg. Az Antarktiszra igyekvők ideiglenes állomáshelyén, Punta Arenasban zajlottak az utolsó előkészületek, melyek azonban sorsdöntőek, hiszen Gábor itt szerezte be és porciózta ki az expedíció teljes élelmiszerkészletét:
„Az első nap azzal telt, hogy bevásároltam: főként élelmet az előttünk álló ötven napra – mondta a magyar extrém sportoló, aki 980 kilométert tesz majd meg gyalogosan, valamivel több, mint másfél hónap alatt, farkasordító hidegben.
Ezen állhat vagy bukhat az expedíció sikere: 50 napra elegendő élelem (van még fotó, katt a képre!)
– Vettem többek között kilenc kiló csokit, két és fél kiló aszalt gyümölcsöt, a persze készételeket is, amelyekből teljesen kivonták a vizet, ezek szolgálnak majd a vacsorámul. Ötven kilónyi élelmet viszek magammal az expedícióra, minden napra egy kilót, amelyből napi tíz étkezés jön ki, körülbelül hétezer kalória napi szinten. A bevásárlás után először természetesen ki kellett csomagolni, majd napi adagokra szétporciózni az összes ételt.”
Gábor Punta Arenasban találkozott először leendő csapattársaival is. Bár átkelt Grönlandon, az Antarktiszon még újoncnak számít. Éppen ezért az expedíció logisztikáját biztosító cég szervezett mellé társakat, akik szintén a Déli-sark gyalogos elérését tűzték ki célul. Csapatként fognak haladni, de eközben mindannyian a saját, független projektjüket teljesítik.
Az Antarktiszra készülő „első bálozóknak” szigorú játékszabályoknak kell megfelelniük
A szervező cég igyekszik minimálisra csökkenteni a szolgáltatásait igénybe vevő, kalandot kereső sportolókra váró kockázatot, leginkább azért, mert a kontinensen igencsak korlátozottak a mentési lehetőségek. Az Antarktiszra készülő „első bálozóknak” ezért szigorú játékszabályoknak kell megfelelniük. A starthely kiválasztásában alkalmazkodniuk kell a szervező adta lehetőségekhez, továbbá kísérőt is kapnak az expedícióhoz. Utóbbi egy komoly kihívást kereső extrém sportoló számára erős kompromisszum, de Gábornak van egy nemzetközi szinten is egyedülálló távlati célja, amelynek érdekében elfogadja ezeket a játékszabályokat.
Az expedíciós csapat: Joe Doherty, Grazyna Machnik, Christian Iversen Styve és Rakonczay Gábor (Van még fotó, katt a képre!)
Gábor társai közül egy hölgy. Az Angliában élő lengyel Grazyna Machnik a „Felfedezők Grand Slamje” teljesítésére hajt. Az Explorers Grand Slam sorozat teljesítéséhez a Seven Summitsot (mind a hét kontinens legmagasabb hegycsúcsát), továbbá az Északi- és a Déli-sarkot is el kell érni. Grazynának a hét csúcsból hat már megvan, és idén tavasszal az Északi-sarkot is elérte. A két utolsó láncszem az Antarktiszon várja, és szeretné mindkettőt egy utazással a helyére tenni: a Déli-sark elérése után közvetlenül a Mount Vinsonhoz repül. Ha sikerül neki, akkor ő lesz az első lengyel, és a világon mindössze a 15. nő, aki teljesíti a Felfedezők Grand Slamjét.
A 25 éves walesi Joe Doherty az első cserkész szeretne lenni, aki gyalogosan eljut a Déli-sarkra. Ő a Déli-sark elérése után vissza is akar síelni a kiindulási pontra. A visszaúton kite ernyő rásegítést fog használni, kihasználva a szelet. A norvég Christian Iversen Styve pedig a csapat kijelölt kísérője. 33 éves kora ellenére már túl van húsz expedíción. Ötször keresztezte Grönlandot, átszelte a kanadai Baffin-szigetet, nemrég tért haza a Spitzbergákról. Többször járt az Északi- és a Déli-sarkon.
Rakonczay Gábor és a szán (Van még fotó, katt a képre!)
A szervezők semmit sem bíztak a véletlenre, a csapattagok felszerelését az utolsó kesztyűig tételesen ellenőrizték.
„A többiek csomagját nagyon átnézték attól kezdve, hogy az ő méretük-e az aláöltözet, és a kabát meg a zokni, de mire azzal végeztek, az enyémre már nem maradt idő, úgyhogy egy másik vezetőt kértek meg, hogy foglalkozzon az én csomagommal – mesélte Gábor. – Ám mivel tudta, hogy én nemrég részt vettem egy hasonló expedíción Grönlandon, és hogy jó néhány szóló-úton túl vagyok, csak néhány szúrópróba-szerű kérdést tett fel, és amikor azokra kielégítő választ kapott, az én csomagomat megfelelőnek találta.”
Rakonczay Gábor és Szalay Balázs expedíciós menedzser a "világ végén", Punta Arenasban (Van még fotó, katt a képre!)
Ezek után mindent átszállítottak a hangárba, ahol az élelmiszert és a szánokat tárolják, és lemérték őket. Gábor szánja (az összes csomagjával megpakolva) 84.9 kilogramm, ebből kell gazdálkodnia a rajtot követő körülbelül ötven nap során – várhatóan ennyi idő alatt érik majd el gyalogosan a szárazföld partjáról indulva a Déli-sarkpontot. Érdekesség egyébként, hogy ebben a 84.9 kilogrammban nincs benne az a ruha és síléc, amelyben az expedíció 980 kilométeres távját teljesítik, ugyanis az extrém sportolók már abban utaznak, tehát azt nem kellett becsomagolni.
Az Antarktiszra akkor mehetsz, ha az időjárás is úgy akarja
Szombaton minden készen állt arra, hogy Rakonczay Gábor nekivágjon a Magyar Déli-sark Expedíciónak, amikor jött a hír, hogy vihar van az Antarktiszon. Nem eget rengetően nagy vihar, de rossz irányból fújt a szél, és ez arra pont elég, hogy az orosz repülőgép ne tudjon biztonságos körülmények között leszállni a Union-gleccser tükörjegén kialakított kifutópályára. A berepülés eredeti napja vasárnap lett volna, de a vihar miatt szó volt róla, hogy előrehozzák szombatra (ez végül nem történt meg), vagy eltolják – akár néhány nappal is.
„Mostantól folyamatos a készenlét, de nem tudni, hogy ez meddig fog tartani – mondta akkor Rakonczay Gábor. – Lehet, hogy órákig, de az is lehet, hogy napokig. Nincs ezzel baj, benne van a pakliban, igaz, hogy minél tovább kell várnunk, annál tovább marad a gyomromban ez a furcsa bizsergés – hiszen most hosszú hetekig nem látunk embereket és színeket, csak a havat –, ami elmúlik majd, ha felszáll a gép. Ez mindig ilyen, hozzászoktam a korábbi expedíciók alkalmával.”
„A beszállókártyánk megvan, és megvolt az utolsó eligazítás is – tette hozzá Rakonczay. – A felszerelés és az élelmiszer már a repülőben, a csapat pedig innentől készenlétben várja az indulást. Jelenleg az antarktiszi bázison negyven csomós (74 km/h) szél fúj, ötvenöt csomós (101 km/h) befújásokkal, és a repülő biztonságos leszállásához jelenleg nem megfelelő a szélirány. A következő információt vasárnap este kapjuk...”
A feszült várakozás magyar idő szerint hétfő délelőtt ért véget, amikor végre az orosz szállítógép megkapta a felszállási engedélyt. Remélhetőleg minden rendben ment, és Gábor az őt a startra elkísérő expedíciós stábbal együtt szerencsésen landolt az Antarktiszon. A Union-gleccseri alaptábor az utolsó előtti állomás a gyalogos start előtt. Innen egy kisgéppel viszik majd Gáborékat a Messner-Fuchs starthelyre.
A Mozgásvilág a Magyar Déli-sark Expedíció online szakmai médiapartnereként folyamatosan beszámol majd Rakonczay Gábor haladásáról. Kövessétek velünk a kalandot!
