- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
82 csúcs 80 nap alatt, géppel hajtott jármű igénybevétele nélkül – röviden így lehet összefoglalni a svájci mászófenomén legutóbbi projektjének lényegét. Legalábbis ez volt a terv. Aztán elég volt hozzá 61 nap is.
Eredetileg a német profi mászóval, Michi Wohllebennel vágott neki, de ő sajnos másfél hét után, a Schreckhornról történő siklóernyős ereszkedés utáni földet éréskor megsérült.
Ueli ezután több partnerrel folytatta, köztük a feleségével, Nicole-lal, de egy-egy mászás erejéig vele tartott David Göttler és Jonathan Griffith is. A túrát beárnyékolta alkalmi társa, a holland Martijn Seuren halála, aki a Rochefort-gerincen zuhant le. Ő lehetett volna az első holland, aki az Alpok összes négyezresét megmászta.
Több volt azonban a pozitív töltetű élmény, melyek közül kiemelkedik a Monte Rosa-csoport 18, 4000 méternél magasabb csúcsának megmászása egyetlen nap alatt.
Az utolsó csúcs, a franciaországi Barre des Ecrins nem adta magát könnyen: A hajnali sötétségben Ueli rossz völgyben indult el felfelé, és csak közel négy órás mászás után vette észre, hogy nem jó csúcs felé halad. Visszafordult, és még aznap sikeresen teljesítette a Dome de Neige és a Barre des Ecrins csúcsokat.
A teljes túra során 117489 méternyi szintet mászott és 1772 km-t tett meg gyalog, kerékpárral és siklóernyővel. Most otthon ül, és motivációval telve újabb projekteken töri a fejét. Ezekről is kérdeztük.
Pintér László: Az önéletrajzod szerint 12 évesen kezdtél mászni. Honnan jön a mászás iránti szenvedély? Volt esetleg egy konkrét túra, amikor rádöbbentél, „Igen, ezt akarom csinálni!”?
Ueli Steck: Amikor először másztam, egy teljesen új világ nyílt ki számomra. Azonnal tudtam, hogy ezt akarom csinálni. Számomra ez akkoriban egy teljesen új és lebilincselő élmény volt. Nagyon tetszett az ötlet, hogy a természettel mérhetem össze magam. Egészen más volt, mint a jégkorong. Nem egy ellenféllel, hanem a természettel méred össze a tudásodat.
Mely hegymászók vagy élsportolók inspirálnak? Van példaképed?
Walter Bonatti mindig is hatalmas példaképem volt. Rajta kívül Christoph Profit inspirál nagyon. Az 1980-as években vezető erőnek számított a hegymászás világában, kitolta a lehetséges határait. De azt is nagyon érezte, hogy mikor kell abbahagyni!
Honnan jött a „82 Summits” ötlete?
Ez nem az én ötletem volt. Patrick Berhault és Philippe Magnin 2004-ben vágtak neki, hogy az Alpok összes négyezresét 3 hónapon belül megmásszák, kizárólag gyalog, sílécen vagy kerékpárral közlekedve. 2004. március 1-jén indultak útnak. Április 28-án értek a Täschhornra, ez volt a 67. csúcsuk. Patrick alatt leszakadt egy hópárkány és életét vesztette. 2007-ben Miha Valic-nak sikerült elsőként a projekt, 102 nap alatt, viszont télen (a szlovén mászó 2008-ban ereszkedés közben lezuhant és meghalt a Ch Oyun – PL). 2008-ban az olasz Franco Nicolini és Diego Giovannini teljesítette a 82 csúcsot 60 nap alatt.
Engem egyszerűen vonzott az ötlet, hogy én is megpróbáljam.
Célod volt, hogy a két olasznál gyorsabban teljesítsd a túrát, vagy ennek semmi jelentősége nem volt számodra?
Egyáltalán nem. Az egész nagyon időjárásfüggő. Az időjárás és a körülmények döntik el, hogy mennyi idő alatt tudod teljesíteni. Én csak teljesíteni szerettem volna.
Amikor Michi Wohlleben megsérült, megfordult a fejedben, hogy abbahagyd?
Nem. Nem vagyok az a fajta, aki ilyen könnyen feladja.
Mi volt a legnagyobb nehézség, amivel a túra során szembesültél? (technikailag/fizikailag/pszichikailag)?
Maga a projekt hossza lelkileg elég megterhelő.
A beszámolóidból úgy jön le, mintha a négyezresek egymás utáni mászása a világ legkönnyebb dolga lenne, persze te a sportág egyik legjobbja vagy. Az átlag magashegyi túrázó nyilván egészen másképpen látja. Volt bármilyen fizikai problémád a projekt során?
Nem igazán. Néha kicsi fáradtabbnak éreztem a lábaimat, de egyébként minden rendben ment. Hihetetlenül örültem annak, hogy ilyen hosszú ideig tudok bármiféle testi panasz nélkül teljesíteni. Ezt nagyon élveztem!
Állítottál össze speciális étrendet a projektre? Elmondanád, nagyjából mit ettél/ittál egy-egy túranapon?
Fogalmam sincs. Sok Powerbar szeletet ettem a mászások alkalmával. Egyébként a megszokottak szerint táplálkoztam.
A tapasztalataid alapján melyik étkezés fontosabb egy komolyabb hegyi túra előtt: a megelőző vacsora vagy a reggeli? Vagy mindkettő egyformán?
Én simán elvagyok reggeli nélkül is. Ez inkább fejben dől el. A pihenés, regeneráció miatt azonban nagyon fontos, hogy a fizikai megterhelés után azonnal újra töltsük a tápanyagraktárunkat. Az első 30 perc döntő jelentőséggel bír ebben.
Megválasztottak az Év Kalandorának, kétszer ítélték neked oda az Arany Jégcsákányt. Mit jelentenek ezek a díjak számodra? Fontos neked, hogy a teljesítményedet mások is elismerik?
Én az élményeket, a tapasztalatokat keresem. A kitüntetések szép dolgok, de nem sokat segítenek abban, hogy újabb élményeket szerezz. Nálam ez úgy működik, hogy ha befejezek egy projektet, onnantól kezdve nem foglalkozom vele többé, lezártnak tekintem. Készítek néhány jegyzetet a tanulságokról, amik a következő túrán hasznomra válhatnak, és kész.
Mi a véleményed a himalájai kereskedelmi expedíciókról?
Szerintem rendben van, de én egyáltalán nem foglalkozom velük. Szerintem a kereskedelmi expedícióknak köszönhetően sokan valóra válthatják bizonyos álmaikat!
A 82 csúcsról szóló utolsó bejegyzésedben a honlapodon azt írod, hogy nagyon sok terved van még. Mi jön most Ueli Steck számára, van már konkrét célod?
A fejem tele van ötletekkel. Most leginkább az foglalkoztat, hogy ebből a hatalmas edzésből hogyan tudnék a jövőben a legtöbbet profitálni…
Van kedvenc hegyed?
Régebben mindig az Eiger volt. Most viszont nagyon rabul ejtett a Mont Blanc déli oldala!
A téli mászás mennyire érdekel? A K2 és a Nanga Parbat télen még szűz….
A téli hegymászáshoz túlságosan gyenge vagyok. Az nem nekem való.
A közvélemény mindig újabb és újabb rekordokat vár tőled, de valahol van a kockázatnak is egy határa (mint pl. az Annapurna déli fala). Mit vár el Ueli Steck saját magától? Van még hová fejlődnöd? Egyáltalán szükség van még fejlődésre?
Ezeket az elvárásokat próbálom a lehető legjobban kizárni. Végül is mindig magadnak kell a saját dolgaidról döntened. Csináld azt, ami neked jó. A „82 Csúcs” pontosan egy ilyen projekt volt! Azért csináltam, mert kedvem volt hozzá, és mert egyébként nem ismerem túl jól a négyezreseket. Eddig mindig mindent magamért csináltam, és ez a jövőben is így lesz. Ha úgy tartja kedvem, elmegyek sportmászni. Próbálom magam következetesen kivonni az elvárások alól. Ez nagyon fontos, különben előbb vagy utóbb jön egy túra, amit nem élsz túl!
Névjegy
Név: Ueli Steck
Becenév: gyorsasága miatt a „Svájci Gép” névvel illetik, amit azonban nem kedvel
Született: 1976. október 04. Langnau/Emmental, Svájc
Foglalkozása: asztalos
Család: Felesége Nicole
Fontosabb mászások:
Eiger északi fal Heckmair-út 18 évesen. A Mordwand szinte az otthona. Nyitott rajta új utat (Young Spider), melyet télen, szólóban is megismételt. Stefan Siegristtel először mászták szabadon a Pacienciát. Kétszer döntötte meg az Eiger északi falának szóló gyorsasági rekordját (Heckmair-út, 3 h 54’, majd 2h 47 perc. (A jelenlegit Dani Arnold tartja, 2h 28 perccel.)
A Matterhorn északi falán (Schmid-út) ő tartja a gyorsasági rekordot (1h 56 ’), akárcsak a Grandes Jorasses északi falán (Walker-illér, 2h 21’)
A Himalájába is átültette az Alpok leghírhedtebb északi falain megszerzett tudását és gyorsaságát. Szinte csak a nehéz, kreatív, újdonságot jelentő alpesi stílusú mászások érdeklik.
Shishapangma déli fal szóló 10,5 óra alatt
Annapurna déli fal direttissima első megmászás, szólóban, 28 óra alatt az előretolt alaptáborból oda-vissza. Éjjel. Minden idők egyik legnagyobb mászásának tartják, amelyért megkapta a 2. Arany Jégcsákány díját.