Via ferrata avagy Klettersteig avagy Vasalt út kisokos Hír

Via ferrata avagy Klettersteig avagy Vasalt út kisokos Hír

Benecz Ferenc
Benecz Ferenc
2018/10/29
Mi is az? Mi kell hozzá? Hogyan csináljuk? Mit kell tudni róla?
Hirdetés

Via ferrata vagy klettersteig? Esetleg vasalt út?

Mindhárom kifejezés helytálló. A via ferrata olasz, míg a klettersteig német kifejezés a vasalt útra, mely olyan hegyi útvonal, ahol haladásunkat előre és fixen felszerelt drótkábelek, vaslétrák, kötélhidak és lépést segítő elemek segítik – miközben különböző biztosító- és biztonsági felszereléseket használunk. Ezen útvonalakra a nagyon kitett helyek és nagy mélységek jellemzőek – épp ezért az előbbiekben említettek nélkül csak igen nagy képzettség és sziklamászó tapasztalattal lehetne haladni.

 

Eredet

Az első vasalt utat 1843-ban építették ki, az Ausztriában található Dachstein elnevezésű hegyen, hogy segítsék a hegymászókat elérni az extrém környezetű csúcsot, de sokan az I. világháború idejére datálják a megszületését, amikor a Dolomitokban sok helyen építettek ilyen útvonalakat, a katonák mozgását gyorsítandó. Az 1970-es években vette kezdetét a via ferraták reneszánszának, amikor az ezen utakban rejlő turisztikai lehetőségeket elkezdték kiaknázni. Több régi katonai útvonalat renováltak, valamint újak kerültek kiépítésre. Jelenleg több mint 1000 klettersteig útvonal található Európában!

 

DSC_0294_k_resize.jpg Forrás: Mozgásvilág - Paraferee
DSC_0294_k_resize.jpg Forrás: Mozgásvilág - Paraferee
Kép forrása: Mozgásvilág - Paraferee

 

Felszerelések

A via ferraták használatához szükségünk van néhány felszerelésre, mint a kantárra (mely egy fékből, hevederekből és karabinerekből áll), a beülőre és a sisakra. De hasznos kiegészítő tud lenni még a via ferrata- vagy hegymászó kesztyű is.

 

Fék

Olykor előfordul, hogy nem tudunk kellően megkapaszkodni, vagy nem pontos a lépés. Ilyenkor leeshetünk, de a megfelelően használt felszerelés megvéd minket a teljes lezuhanástól. A drótkötelet tartó szögek közötti szakaszt tudjuk maximum leesni, mely során, főleg egy függőeleges szakasz esetében – hiába az ilyenkor csak pár méternyi távolság – hatalmas erők lépnek fel. A beülőnkhöz csatolt energiaelnyelő fék szerepe ezen fellépő erők redukálása. Két típusa létezik: a felszakadó és a karabineres. Utóbbi esetében a fékező kötél egy nyolcas-alakú fém karabineren van keresztül húzva, melyben csak erősen súrlódva, ezáltal lassítva tud csúszni a kötel. Előbbi esetében a hevederünkön találunk egy kis tasakot, melybe a gyárban beletekertek nagyjából egy méternyi hevedert, majd keresztül varrták azokat. A hirtelen fellépő erőtől a tasak felszakad, és a varrások szétszakadása nyeli el a zuhanásunk erejét.

FONTOS! Ha egyszer használni kényszerültünk a féket (azaz belezuhantunk), azt biztonsági okokból a következő használat előtt ajánlott cserélni!

 

Karabiner

A szó jelentése kampózár, mely formájára és funkcionalitására utal. A karabiner rendkívül nagy szakítószilárdságú acélból vagy alumíniumból készült, önmagába záródó biztonsági eszköz. A kampó automatikusan záródó retesszel rendelkezik, mely megakadályozza a nem kívánt, véletlen leakasztást, kioldást. Több méretben és reteszelési megoldással létezik.

 

Beülő

Aki már próbálta a sziklamászást, csinálni vagy nézni, annak ez az alapfelszerelés nem ismeretlen. Leegyszerűsítve a beülő több hevederből áll, mely hevederek körbefogják a derekunkat és a combjainkat, melyekhez kapcsoljuk a via ferrata szett többi részét, mint a féket és a biztosítókötelet vagy –hevedert.

 

Sisak

Mivel a klettersteig útvonalak erősen kitett, meredek, sziklás környezetben haladnak, könnyen és sokszor előfordulhat, hogy a magasból kisebb-nagyobb kövek zuhannak a mélybe. Ezektől védi fejünket a sisak, melynek főbb jellemzője a nagyon zárt kialakítás (szellőzőnyílás csak kevés és kicsi méretű van, azok is főleg oldalt, vagy a homlok- és tarkó-részeknél). valamint többnyire a kemény, polikarbonát külső héj. A sisak használata kötelező! Már a beszálló útvonalon, a sziklafalat közelítve vedd fel!

 

D1_DSC_1502_K_resize.jpg Forrás: Mozgásvilág - Paraferee
D1_DSC_1502_K_resize.jpg Forrás: Mozgásvilág - Paraferee
Kép forrása: Mozgásvilág - Paraferee

 

Nehézségi fokozatok

A különböző országok különböző besorolásokat használnak a vasalt utak nehézségének jelölésére. Ha nem tudjuk, hogy a kinézett útvonal milyen nehéz, nem láttunk topot hozzá, ne induljunk el. Nyugati szomszédaink, valamint Szlovákiában és már itthon is az A-tól E-ig (illetve megjelent már az F is) tartó besorolást alkalmazzák, ahol az „A” jelölés a legkönnyebb (beülő nélkül is végig sétálható, de biztonságnövelő kapaszkodónak van drótkötél), és az „E” jelölés pedig a legnehezebb (kifele dőlő fal, nem jól vagy egyáltalán nem is látható lépéssel). Az olaszoknál három kategóriába sorolják az utakat: könnyű, közepes és nehéz. Franciaországban pedig a klasszikus alpin beosztással kategorizálnak (F-től ED-ig).

Nagyon fontos! Hiába a jelölés, ha nem vagyunk tisztában az erőnlétünkkel, felkészültségünkkel vagy félelmeinkkel (mint például a kitett falakon, magason egy drótkötélhez kötve egy apró kiszögelésen állni). Valamint az időjárás rosszabbra fordulása esetén a jelölt nehézségi fokozatok sokkal nehezebbnek felelhetnek meg!

Itthon és környező országokban található jelölések és azok jellemzői:
A és A/B
A skála legalja, ezáltal a legkönnyebb vasalt utas túrák. A drótkötél (vagy korlát) elsősorban kapaszkodásra szolgál, mivel megfelelő és biztonságos lépés valamint fogás található útközben. Az ilyen útvonal soha nem halad függőelegesen vagy áthajló falon, de előfordulhatnak kitettebb helyek és párkányok! Gyakorlott, megfelelő lépésbiztonsággal rendelkező túrázók biztosítás nélkül is teljesíthetik az ilyen nehézségű utakat.

B és B/C
Mérsékelten nehéz, meredekebb, már biztosító eszközök használatát igénylő utak. Átlagosan sportos erőnlét szükséges a teljesítésükhöz (kar, mellkas, láb). Az ilyen utakon már előfordulhatnak az A és A/B nehézségűeknél meredekebb szakaszok is. A fogások között előfordulhatnak kisméretűek is, és már létrás szakaszokkal is találkozhatunk. További jellemzője az ilyen utaknak, hogy nehezebb és könnyebb szakaszok váltják egymást, hogy tudjunk pihenni. Kezdő túrázók számára a tájékozódás már nehézkes lehet!

C és C/D
A nehéz túrák itt kezdődnek! Az útvonalban többször előfordulhat meredek, olykor sima sziklafalas szakasz, kitett gerinc vagy sziklaél! Ahhoz, hogy ilyen nehézségű útvonalat teljesíts, az átlagostól jobb kondíció és fizikális állóképesség szükséges – gyakran előfordulhat, hogy a karunkkal kell megtartani a teljes testsúlyunkat vagy felhúzni magunkat. A lépésbiztonság és a megfelelő mozgáskoordináció elengedhetetlen! Az ilyen utak A természetes lépések és fogások nagyon kicsik, a mesterséges fogások száma pedig egyre csökken. Pihenni útközben kevés hely akad.

D és D/E
A nagyon nehéz túrák jelölései. Az útvonal többnyire függőlegesen, sima vagy áthajló falakon halad, fogás- és lépéshiányosan, olykor függő pozícióból való átlépéssel. A kitartás, komoly fizikai állóképesség és jelentős izomerő elengedhetetlen teljesítésükhöz. Mesterséges fogások nincsenek, csak a drótkötél. Kényszerpihenőkhöz ajánlott az extra kötélgyűrű. A sziklamászó tapasztalat és jó tájékozódási képesség előny.

F
Egyelőre nincs sok ilyen nehézségű útvonal, de az előbbiekben leírtak után el tudod képzelni, milyen extrém nehéz lehet…

 

Topo

A vasalt utak térképe, mely vázlatosan megmutatja a szakaszainak nehézségi fokozatait, valamint az útvonal kialakítását (például, hogy hol van benne traverz, hol van függőleges rész, vagy hol van híd). Sose indulj el ismeretlen via ferratára annak topojának áttekintése nélkül!

 

Hogyan haladjunk

Talán a legfontosabb szabály, hogy mászás közben mindig mindkét, átakasztáskor pedig legalább egy karabiner be van akasztva a drótkötélbe! Sosincs olyan, hogy egyik sincs beakasztva! Plusz javasolt a karabinereket egymással szemben akasztani (egyiket felülről, másikat alulról).

Ajánlott egymás mögött úgy haladni, hogy a drótkötelet tartó szögek között mindig csak egy ember tartózkodjon, de függőleges vagy meredeken felfele haladó szakaszoknál tartsunk nagyobb közöket. Így ha a felettünk levő beleesik, nem sodorja le az alatta levőt! Ha gyorsabban haladó mászó ér be minket, csak akkor próbáljuk meg elengedni, ha biztonságosan meg tudjuk azt tenni! Sosem kockáztassunk, és mindig maradjunk a sziklafalhoz közel. Ha nem tud megelőzni minket így, akkor maradjon mögöttünk.

Ha beleestünk a beülőbe, ne pánikoljunk! A hevederek elbírnak minket, nem lesz baj. Próbáljuk meg átgondolni, minként tudunk visszakapaszkodni a kötélhez. A drótkötelet lehetőség szerint ne markoljuk, ne abba kapaszkodjunk. Ha nem találunk máshol kapaszkodót, akkor figyeljünk arra, hogy kezünk a karabinerek fölött legyen mindig! Ellenkező esetben ha leesünk, a karabinerek testsúlyunk által letéphetik az ujjunkat.

 

Felkészültség

A via ferratazást, annak különböző nehézségi fokozatai lévén, megfelelő választással könnyedén kipróbálhatja bárki, csak néhány fontos szabályt kell betartani. Először is sosem indulunk ismeretlen, topo nélküli útvonalra, hacsak nincs egy vezetőnk, aki jól ismeri azt. Ebben az esetben a vezető felelőssége, hogy a csapat képességeit felmérje az útvonal nehézségéhez. Mindig használjuk előírás szerint és hiánytalanul a felszerelést. Sose induljunk el úgy, hogy nem tudja senki, hova indultunk, és nagyjából mennyi időig leszünk távol. A hegyeken könnyen rosszra fordulhat az időjárás, ezért egyrészt próbáljunk meg megbízható előrejelzést keresni indulás előtt, más részt pedig legyen nálunk esőkabát!

 

Hirdetés