- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Ha megmásztuk már a Rax-hegységben az Alpenvereinssteig ferrátát és az Ördög fürdőszobáját is, és a könnyebb, kezdő mászóutak után valami izgalmasabb kihívásra vágyunk, akkor forduljunk a Rax délkeleti oldala felé, és célozzuk meg Prein an der Rax települést a Preinerwand csúcs alatt, és másszuk meg a Hans von Haidsteig klasszikus nagy múltú ferrata útját.
Ez a mászó ösvény Alsó-Ausztria leghosszabb ilyen jellegű útja, és nehézségi foka ugyan "D", de ez ne riasszon minket vissza, ha már megmásztuk a fent említett utakat és nincsen tériszonyunk. Csak egy rövid szakaszon van D-s nehézségű mászás, így a nehézséget inkább a komolyabb szintkülönbség adja, viszont az út végig kitett sziklákon halad nagy magasságokban, csak akkor induljunk neki, ha nincs tériszonyunk, és voltunk már ehhez hasonló sziklás helyeken korábban.
Az utat 1910-ben építették August Cepl bécsi lakatos és Gustav Jahn hegymászó tervei alapján, Camillo Cronich szintén bécsi lakatos mester finanszírozásával, aki az első hosszú távú bérlője volt a fennsíkon található Otto menedékháznak.
1. A már említett Prein an der Rax nevű településről kell felkanyarodni egy keskenyebb erdészeti útra és azon kell felmenni egészen a Griesleitenhof mellett található parkolóig. Ez lesz a kiindulópont, innen kezdődik a túra.
2. A sárga jelzésen indulunk felfelé amely egy szerpentines kikövezett út kanyarjait vágja át. Ha nincs kedvünk meredeken kaptatni a gyökerekkel erőteljesen benőtt meredek ösvényen, mehetünk a köves úton is, igaz így hosszabb egy kicsit. A harmadik kanyar után a jobbra forduló zöld jelzést kell követni, amely egy fenyvesben emelkedik tovább, míg el nem éri a piros jelzést egy kis nyeregben. A piroson mászunk tovább a Bachinger forrásig. Itt érdemes feltölteni a vízkészleteket a kristálytiszta hideg forrásvízből, feljebb már nem lesz semmilyen egyéb lehetőségünk.
3. Némi pihenő után tovább gyalogolva kiérünk az erdőből és egy sziklás morzsalékos platóra érkezünk. Fölöttünk már ott tornyosul a Preinerwand óriási sziklatömbje. További 10 perc séta után elérjük a Haidsteig beszálló pontját.
4. Beöltözés után egy nagyjából 10 méter magas sziklalépcsőt kell megmásznunk a drótba biztosítva. A tetején egy teraszra érkezünk ahol pár lepéssel elérjük az első acél létrát. Jó hosszú létra a tetején megtapasztalhatjuk a kitettséget ami az egész mászóösvényt jellemzi.
5. A létra tetején pedig nincs pihenő, azonnal ki kell traverzálni balra a sziklafalra. Mászás szempontjából nem vészesen nehéz, mert beépített lépések vannak a sziklában, inkább az alattunk tátongó 20-30 méter a meglepő. Oldalazva haladunk jó 10 métert aztán a drót visszafordul és most a másik irányba kell mászni ugyanennyit. A fal kimászása épp a kezdő létra fölött ér véget.
A Haidsteigen menet közben
6. Egy kicsit lankásabb emelkedőn mászunk felfelé tovább, míg el nem érjük az első nyerget. Itt elfogy a drót és vízszintesen sétálunk a következő sziklafal tövébe. Itt folytatódik a drót és a karabinereket becsatolva megint csak oldalazva kisétálunk a második létra alá. Ez a létra nem hagyományos létra, egy függőleges konzol van középen és az oldalán vannak két oldalon a lépések, ezt hívják tyúklétrának. Kissé görbe is és oldalirányban van felszerelve a falra. Nem túl bizalomgerjesztő egy szerkezet, ennek ellenére megbízható.
7. Mászás közben már nagyon szépen kitárul a táj alattunk, a hegy lábánál lévő fenyőerdő olyan, mintha csak egy terepasztalt szemlélnénk apró kis fákkal. A létra egy jókora mélyedésben ér véget, olyan mint egy kémény, amely csak az egyik oldaláról nyitott. Itt ismét lehet egy kis pihenőt tartani, még szélvédett is.
8. Ezt követően elkezdünk mászni az út legnehezebb (D) fokozatú szakaszán, a kémény falán kell kimászni a tetejére a cikk-cakkban haladó drót mentén. A fal ugyan függőleges, de a sziklán vannak lépési lehetőségek, így van segítség bőven a teljesítéshez. A kürtő tetején kiérünk a második nyeregbe, ahol ismét pihenhetünk. Itt található az a fekete kőből készült szent szobrocska, amely az egész mászóút jelképe is egyben. Mellette pedig egy acél ládikóban a Haidsteig emlékkönyve, ahová mindenki írhat egy bejegyzést.
9. A folytatás egy kis pár perces séta a következő drótos szakaszhoz, onnan pedig még fél óra mászás nem túl nehéz körülmények között, óriási sziklák árnyékában, káprázatos kilátással az alattunk elterülő völgyre. A mászóút a Preinerwand vállán ér véget, felérve a fennsíkra jobbra fordulva pár száz méter után a Preinerwand (1783m) csúcskeresztjéhez érkezünk, ahonnan az Otto-házhoz vagy a sífelvonó felső állomásához jutunk. Balra fordulva kissé lefelé pedig a Neue Seehütte menedékházat találjuk, ahol büfé és meleg étel is van.
A lefelé út történhet a piros jelzéssel ellátott Holznechsteiegen - ez kifejezetten haladók számára ajánlott, mivel az út nagy része a meredek, morénán keresztül visz- , vagy a kicsit hosszabb, de kevésbé morzsalékos, könnyebben járható sárga jelzésen a Gögl-kühnsteigen. Utóbbiról szemben megcsodálhatjuk a Preinerwand tömbjét teljes egészében és végignézhetjük, merre másztunk fel.
Forrás: Nyáry Tamás, azaz az Ügyeletes Nagy Fehér Jelvényes Túravezető Pajtás.... szükségszerű rövidítésben csak egyszerűen Nagyfehér az Equinox Trekking Club nagyvezíre. Kedvence minden, amire fel lehet mászni. Domb, hegy, ferrata, csak a végén legyen kilátás. További túrái: www.trekk.hu
