- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Most, hogy felértékelődött a szabadban töltött idő, talán minden eddiginél nagyobb vágy támadt benned is a túrázás, természetjárás iránt. Talán minden eddiginél jobban igyekszel megfogni a pénzt is, és ha már túrafelszerelést veszel, próbálod ezt a lehető legkisebb anyagi ráfordítással, okosba’ megoldani. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány hasznos tanácsot a használt túracuccok vásárlásával kapcsolatban, és megkérdeztünk pár jól ismert világjárót is a témában.
Túlvásárolunk, és gyakran túl is költünk... Már nem tudjuk egy mozdulattal a szőnyeg alá söpörni, hogy Földünk lassan már nem bír el több bútort és ruhát, még több kiszuperált kütyüt, lestrapált akksit és egyéb holmit. A sok felhalmozott tárgy közt persze vannak olyanok, amiket nap, mint nap használunk, mert elengedhetetlenek a földi körülményekben való túlélésünkhöz. És vannak, amiket ritkábban veszünk elő, mert csupán extra kényelmet, nyugalmat stb. nyújtanak ezen a kissé túlpörgött bolygón. Online outdoor magazinként most megengedjük magunknak, hogy a fent említett holmik tömegében egy külön – különleges – kategóriát teremtsünk a túrafelszereléseknek, túraruházatoknak (bár valószínűleg már más is megtette ezt előttünk). Ezt pontosan érti majd minden olyan olvasónk, akinek szeme fénye egy sokat járt bakancs, a másik szeme fénye egy könnyű, jó fogású, kicsire összecsukható túrabot, egyik szíve csücskében egy mindenhol IS felállított sátor foglal helyet, míg a másikban egy puha pehely hálózsák fészkel.
Sőt, sokszor olyan néma áhítattal járunk körbe a túraboltokban kapható hátizsákok, sátrak, kempingbútorok és derékaljak között, mint más műértő a kortárs festmények közt.
Nos, a fenti hangulatkeltő felütés után gyorsan le is szögezzük, hogy jelen cikkünk most pont NEM ezekről a vadiúj, csudiszép, senki által sem érintett túracuccokról fog szólni. Hanem arról, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a különböző használt holmik kiválasztásakor, vásárlásakor. Hogy mit nem tanácsos második tulajdonosként birtokba venni, és mi az, amit bátran beszerezhetünk a használt holmik, mára gigantikusra nőtt bazárából. Hiszen – valljuk be – az új és újabb túrafelszerelések vásárlásával gyakran túlzásokba lehet esni. Lehet sok pénzért olyat venni, amiből már van egy ugyanolyan célt szolgáló, csak más színű. Lehet olyat venni vagyonokért, amire az évnek csak bizonyos időszakában, akkor is csak pár alkalommal van szükség.
A túracuccok esetében hasonló történik, mint amikor kigurulsz egy vadiúj kocsival a szalonból. A termék ára zuhanórepülésbe kezd, így az is előfordulhat, hogy egy egyszer-kétszer felállított sátrat féláron újíthatsz be magadnak.
Nem titok, hogy például egy 100%-ban szintetikus anyagból készült technikai felső 20-200 év alatt bomlik le teljesen. Ha új helyett akár kicsit is használtat veszel, máris csökkented a megvásárolt termékek mennyiségét, ha pedig sokan veszünk sok használt terméket, talán a gyártók is takarékra kapcsolják a gyártósoraikat, így kevesebb vizet, vegyi anyagot használnak fel/bocsátanak ki.
Egy régebbi modell esetében nagy eséllyel a felhasználói véleményekből is többet találsz, mint akkor, amikor egy frissen a piacra dobott termék után kutatsz, amit addig még csak néhányan teszteltek élesben.
A használt termék vásárlása bizonyos esetekben áthidaló megoldás is lehet. Mielőtt vagyonokat költenél, mondjuk, egy expedíciós sátorra, olcsóbban kipróbálhatod a használt verzióját, és kiderítheted, hogy tényleg olyan fullos-e, mint gondolod.
A tapasztalat az, hogy sajnos viszonylag ritkán árulnak még garanciális termékeket a használt piacon. Ha ilyennel találkozol, örülj, ha nem, akkor szurkolj, hogy sokáig kitartson a termék. Tipp: Ha van garanciára való utalás a hirdetésben, vásárláskor ne felejtsd el elkérni az ezt bizonyító dokumentumot.
Persze nem biztos, hogy ez feltétlenül hátrány, de használt cuccok vásárlásakor nem tudsz hirtelen felindulásból pénzköltést elkövetni (értsd: nincs olyan, hogy meglátod a kirakatban, megszereted és megveszed - a Szerk.). Itt nem fogsz tudni pillanatokon belül dönteni, mert a választást alaposabb keresgélés, kikérdezés előzi meg. Tipp: Használd a lehető legtöbb érzékszerved a vásárláskor. Bátran végig tapogathatod, ki- és befordíthatod, szagolhatod a megvásárolni vágyott cuccot. A kisebb méretű/jól megszemlélhető tárgyakkal – bakancs, hátizsák, kütyük, botok, kemping felszerelés - egyszerű dolgod lesz, a nagyobbak esetében – mint amilyen egy sátor, függőágy, hálózsák, derékalj – a későbbiekben taglalt szempontokat érdemes figyelembe venni.
Sajnos benne van a pakliban, hogy a használtan megvett termék rejtett hibákkal rendelkezik, illetve olyan előélete van, melynek ismeretében nem vásárolnád meg. Ez sajnos szinte kivédhetetlen faktor. Tipp: A vásárláskor kicsit érdemes a nyomozó szerepébe bújni. Nem azt tanácsoljuk, hogy lámpafénynél vallasd a tulajt, hogy pl. 2019. szeptember 19-én hol mászkált a bakancsában, de pár keresztkérdést azért feltehetsz. Erről részletesebben az egyes termékeknél írunk még.
A kérdésre nincs jó és rossz válasz. Alapvetően egyéni ízlés és gusztus, hozzáértés és nagy adag bizalom kérdése a dolog. Hisz van, aki soha, semmit nem venne használtan, ugyanakkor a turkálókban valami oknál fogva mindig van külön fehérneműs ketrec csurig töltve melltartókkal, zoknikkal és boxeralsókkal.
Szerkesztőségünk rendszeresen túrázó tagjai nagyjából 100%-ban álltak ki azon vélemény mellett, hogy: nem vennénk használt alsóneműt, aláöltözetet még akkor sem, ha mondjuk, fillérekért adna valaki egy extra, merinó gyapjúból készült, alaphangon többezer forintot kóstáló modellt. Nem vennénk láthatóan használt sisakot és mászókötelet, beülőt sem, és csak alapos szemrevételezés után vásárolnánk hálózsákot, derékaljat, valamint hálózsákbélést, utazópárnát. A fenti esetek közt kivételt képeznek az eredeti csomagolásukban árult, bontatlan, gyárilag lezárt holmik; ezekre nem mondanánk egyből nemet, de megvásárlásukat alapos kikérdezés és termékellenőrzés előzné meg.
És hogy ne csak a mi véleményünket olvassátok, hanem nálunk sokkal több kilométert megjárt túrázókét is, a témában kifaggattuk Female Yetit, Vándorboyt és Camino Steve-et is. Lássuk, ők mit (nem) vettek használtan, amikor összeállították az utazásaikhoz szükséges felszerelést.
„Vettem használt cuccokat. Például így lett esőálló Gore-tex kabátom és nadrágom, amit a világkörüli utamra használtam. És a hátizsákomat is úgy vettem, hogy előttem egyszer használta valaki. Amúgy minden új volt, mert biztire mentem, hiszen világkörüli útra indultam tervek nélkül, ráadásul a Himalájában kezdtem. A hegyekben nem lett volna alkalmam bosszankodni a nem megfelelő minőségű, agyonhasznált cuccokon. Úgyhogy csak ezeket kockáztattam be, és ezek azóta is megvannak, használom őket. Az Aconcaguára is velük mentem. De például soha nem vennék bakancsot, zoknit és testhez közeli felsőket, aláöltözetet, valamit szélálló kabátot sem” – válaszolta kérdésünkre Female Yeti, aki a mostanival párhuzamos életében éppen a Himalájában lenne, hogy utána átnyargaljon Patagoniába.
Valamivel szigorúbban áll a témához Camino Steve, aki a vírushelyzetre való tekintettel a hazai tájak bebarangolását tűzte ki idei célul, és nemrég fejezte be az Országos Kéktúra Kört: „Nem szoktam használt holmikat venni. Pláne nem túracipőt, zoknit, gázfőzőt, órát, vészjeladót és főleg nem ultrakönnyű hátizsákot, sátrat vagy derékaljat. Egyrészt nagyon vigyázok a felszerelésemre, másrészt azokra a típusú termékekre, amikre nekem szükségem lehet, eleve csak egy év vagy egy hosszú távú útvonalnyi (4-6 hónap) garancia áll rendelkezésre. Ráadásul mivel évekre megvan a tervem, pontosan tudom, hogy mire van még szükségem, és inkább folyamatosan figyelem a piacot, és addig várok, amíg nem tudok jó áron hozzájutni a kívánt felszereléshez. Elvégre, ha van egy jó lehetőség, miért vennél használtat, ha közel annyiért kapsz egy újat, tisztát, garanciával? Sokkal nagyobb baj a használt termékek vásárlásával, hogy szinte minden gyártó egyre silányabb felszerelést gyárt, és ezek egyre hamarabb mennek tönkre, így a garancia és a termék kora egyre inkább pénztárcát érintő kérdés. Számomra soha nem az alacsony ár a döntő.
Female Yetihez hasonlóan Vándorboy – aki Pápua-Új-Guineából válaszolt volna most a kérdéseinkre - sem idegenkedik a használt cuccoktól, de mivel javarészt megvan minden felszerelése hosszú időre, mostanában nem nagyon vásárol. Az életmentő dolgokból, mint amilyen egy jó bakancs, egy valóban vízhatlan sátor vagy egy tényleg jó esőkabát inkább újat vett, de a nyári, kisebb értékű dolgokban már megengedőbb volt. „A használt holmik vásárlásakor szerintem leginkább az dönt, hogy ki hogy pozícionálja magát, akar-e egyáltalán használt felszerelést, ruházatot. Eddig én csak a kisebb kockázattal járókat vettem a használt piacról, de van az az új vagy újszerű bakancs, sátor, ami megvehető, csak akkor, amikor kellett, éppen nem jött szembe.”
Átböngészve a használt felszereléseket kínáló csoportokat, fórumokat, úgy tapasztaltuk, hogy – cikkünk írásakor - az alábbi holmikból van a legnagyobb kínálat a piacon. A következő fő szempontokat érdemes figyelembe venni vásárlás előtt.
Egy használt lábbeli vásárlásakor sajnos nem áll az, ami egy új esetében. Nem elegendő felpróbálni, befűzni, és pár lépést tenni benne a tükör előtt. Pláne nem akkor, ha egy túrabakancsról van szó, ami remélhetőleg hosszú túráid legfontosabb kísérője lesz. Mielőtt felveszed, alaposan nézd át a cipőt. Ha bőrből készült, nézd át a repedéseit. Ha túl sok és mély árok van rajta, lehetséges, hogy sokszor ázott el, és ezt követően sokszor szárították direkt napfényben, radiátoron vagy forró kályhán. Ha szintetikus anyagból készült, csekkold, nincs-e komolyabb varrás- vagy anyagszakadás rajta. Szintén árulkodó a bakancs külső talpa, gumipereme, annak repedezettsége, kopottsága. Rossz jel továbbá, ha a kezeddel végig tapogatva, több helyen is lyukas, kopott a bőr vagy membrán bélés. Ugyancsak aggodalomra ad okot, ha a talpbetét deformált, és egyes helyeken lyukasra taposott, mert ez sokszor arra utal, hogy korábbi viselőjének kisebb vagy nagyobb talp-lábfej-boka deformitása van, a cipő pedig eszerint formálódott az ő lábára kilométereken át. Ha korábban már viselt bakancsról van szó, kérdezz rá, hány kilométert mentek benne, milyen terepen használták, ha teljesen újnak tűnik, és dobozzal együtt, null kilométeresen árulják, próbáld kiszedni az eladóból, hogy állt-e hosszabb ideig a szekrény alján a termék. Hallottunk már olyat, hogy egy látszólag csillivilli magashegyi bakancsnak – miután 5 éven át a dobozában várta az első bevetését – az első kilométeren kettétört az várakozásban megkeményedett, elöregedett talpa. Ha a fenti szemle a próbáig fajul, a sztori ugyanúgy folytatódhat, mint egy normál bakancsvásárlás. Túrazoknira – akár nyárira, télire is – próbáld fel a cipőt lehetőleg a rendeltetésének megfelelő felületen, kavicson, köves terepen is. Milyen a neked jó túrabakancs? Erről itt írtunk részletesen...
A túrazsák szintén fontos része a felszerelésednek. Bár az anyagi tét nem feltétlenül akkora, mint egy bakancs esetében, ha csak otthon, az első igazi bepakolásnál derül ki, hogy rossz az egyik cipzár vagy hiányzik az amúgy beígért esővédő, a tény késői konstatálása nyomán heves káromkodás-cunami törhet fel belőled. Az alábbiakat vásárlás előtt érdemes átnézni: összes csat, cipzár, heveder működik-e? Ha a hirdetésben szerepel az esővédő, hidratációs zsák, akkor ellenőrizd, hogy tényleg benne van-e? Kívül-belül alaposan nézd át a zsákot: lyukak, feslések, varráshibák és szakadások esetén mérlegeld, hogy a hiba olyan helyen van-e, olyan mértékű-e, ami a vízállóságot, strapabíróságot, pakolhatóságot ronthatja. Nézd át a csípőpánt, vállpánt párnázatát, hátrészét, merevítését (ha van), hogy az kellően tömör-e, van-e benne esetleg törés, hiányzó rész. A következő lépés már a zsák felpróbálása, és annak eldöntése, hogy a testalkatodnak megfelelő méretű-e a modell, csakúgy, mint új termék vásárlása esetén. Erről egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk...
Tegyük fel, hogy elméletben ismered a megvásárolni kívánt modellt, azaz tudatában vagy annak minden, a gyártó által leírt tulajdonságával (anyagösszetétel, komfort és egyéb fokozat, súly, csomagméret, kibontott méret, tisztíthatóság stb.) Ha kezedbe kerül, az alábbiakat érdemes csekkolni: hajtogasd ki, és nézd át a külső és belső anyagot, hogy nincs-e rajta szakadás, varráshiba, megfelelően működik-e a behúzó és a – lehetőleg kétutas - cipzár. Tapogasd végig, hogy a töltet megfelelően eloszlik-e benne. Szagold meg, és ha dohos, állott szagú, illata régmúlt idők tábortüzeit idézi, akkor gyanakodj, hogy már jó ideje a pincében lapul, és nyár óta nem volt szabad levegőn. Szintetikus töltet esetében sokszor egy alapos szellőztetéssel megoldható ez a probléma, a pehely töltettel azonban már más a helyzet. A toll és a pehely kifejezetten érzékeny a nedvességre, és rosszul viseli, ha összepréselve, pláne nedves helyen tárolják, hiszen a töltet így összeesik benne, a termék ezáltal jelentősen veszíthet töltő erejéből és szigetelő hatásából.
A hálózsákkal közel azonos szempontok szerint történhet a használt derékalj vásárlása is. Ha előzetesen tanulmányozod a pontos paramétereit, azzal egy csomó időt megspórolsz magadnak és az eladónak is. Már csak az van hátra, hogy: lehetőleg felfújt állapotában leellenőrizd, hogy nem lyukas, sérült-e a termék, nem penészes, dohos-e, illetve megfelelően működik-e a szelepe, van-e hozzá gyári javítókészlet, esetleg tároló. A vásárlás helyszínét és idejét úgy válaszd ki, hogy legyen tered és időd felfújni a matracot, akár le is tudd ellenőrizni, nincs-e rajta kisebb lyuk, amit szabad szemmel nem vettél észre.
A használt sátor vásárlása talán az egyik legmacerásabb dolog, ha biztosra akarsz menni. Itt is feltételezzük, hogy ismered a modellt, láttad már valahol felállítva, tanulmányoztad, hogy „mit tud”. Amit rögtön, felállítás nélkül át tudsz nézni: megvan-e a sátorrúd, ezek épek-e, nincs-e rajtuk olyan elszíneződés, rozsda, görbület, ami helytelen használatra, tárolásra utal. Nézd át, hogy megvannak-e a cövekek. Ha a sátor külső ponyvája, belső rétege penészes, dohos, az arra utal, hogy vizesen csomagolták össze és/vagy nedves helyen tárolták. A külső rétegen ellenőrizheted, hogy épek-e az impregnáló ragasztások, varratok, szellőzők, az aljzat nem lyukas-e. Csekkold, hogy megvannak-e a rögzítő zsinórok, pántok. Ideális esetben felállítva is érdemes lenne körbejárni, így ha igazán alaposan szeretnéd megismerni a terméket, és főleg akkor, ha nagyobb összeget szánsz rá, kérj erre lehetőséget az eladótól.
Ha szerencsés vagy, és eredeti csomagolásában, akár bontatlanul jut hozzád olcsóbban egy ilyen felszerelés, az szinte 99%-ban sima ügy. Még így is van lehetőséged kibontani, kinyitni, összecsukni a felszerelést. Ha bontott és akár csak néhány alkalommal használtként árulják, akkor pedig kötelező az alábbi lépéseken végigmenni: megfelelően nyílik, záródik-e. Nincs-e rajta túlzott görbület, ütésre utaló sérülés. A markolat és a markolat pántja ép-e. Ha karbonból készült a bot, akkor még alaposabban érdemes átnézned, hogy nincs-e rajta repedés, zúzódás, törés.
Ha mindene tökéletesen működik, és az eredeti ár feléért vagy még annál is kevesebbért tudod beszerezni a terméket, amire hónapok óta vágysz, de tegyük fel, hogy a megvenni kívánt hálózsák kompressziós zsákjáról hiányzik egy csat, vagy a sátor csomagjából egy cövek, mérd fel, hogy ez a hiányossága még elfogadható-e számodra ennyi pénzért. Kevés kivétellel a használt túrafelszereléseket árulók pontosan tisztában vannak az eladni kívánt termék eredeti árával és azzal is, hogy ebből mennyi engedhető, amint piacra dobják. Vedd figyelembe, hogy használt és nem új holmit veszel, és ennek megvan az ára, akár kockázata is. Ezért (is) olcsóbb. Próbálkozni persze mindenkinek érdemes és jogában áll, sőt, ez is élteti a használt áruk körforgását, de javasoljuk, hogy alkudozás közben maradj mindig korrekt, főleg, ha ezt a korrektséget az eladótól, vagy a saját cuccaid eladásakor az alkudozóktól te magad is elvárod.
