A leggyakoribb bringás sérülések és rehabilitációjuk

A kerékpározás egyre népszerűbb sport az egészséges életmódra törekedők körében, mivel a többi más sporttággal ellentétben a kerékpár közlekedési eszközként jól beilleszthető a hétköznapi rutinba. Persze, amikor bringával megyünk A-ból B-be a nap folyamán, nem feltétlenül lehet rá a szó szoros értelmében sporteszközként tekinteni, mégis egyfajta aktív tevékenység, amit ilyenkor művelünk. Akár sport, akár közlekedési eszközként tekintünk rá, tisztában kell lennünk azzal, hogy a sérülések szempontjából a kerékpár egy potenciális veszélyforrás. Ha kerékpáros sérülésekről beszélünk, először mindenki az esésekre gondol, melyek természetesen részét képezik a tipikus kerékpáros sérüléseknek, azonban a bringa az eséseken kívül is tud kisebb-nagyobb sérüléseket okozni. De lássuk először mi történhet, ha a földre kerülünk.

Sajnos nem mindig adja ki!

A kerékpárral való közlekedés során számos olyan szituáció fordulhat elő, amikor elveszítjük az uralmat a bringa felett és a földön kötünk ki. Egy szerencsétlen közúti szituáció (ütközés), egy nedves és/vagy csúszós burkolat, valamilyen műszaki hiba, esetleg egy rosszul felmért kanyar egyaránt bajba sodorhat minket. Szerencsére többnyire ezek következménye néhány kisebb zúzódás a bőrfelszínen, azonban egy nagyobb esés komolyabb sérüléssel is járhat.

A leggyakoribb bringás sérülések és rehabilitációjuk-2

Forrás: Wikipédia

Amikor nincs időnk tompítani... 

Kulccsonttörés

A sportág egyik ilyen „sajátossága” a kulcscsont törés, aminek oka, hogy nagy sebességnél a kormányt fogva a kézzel való tompítás lehetősége korlátozott, így a vállra történő eséskor a csontot túlzott erőhatás éri. A diagnózist orvos állítja fel, de többnyire a dolog egyértelmű: éles fájdalom mellett a csont deformálódása kitapintható. Kezelése más csontsérülésekhez hasonlóan rögzítéssel történik (kb. 4 hét), melyet elmozdult csontfelszínek esetén műtéti beavatkozás előz meg. Gyógyulás után a hosszú rögzítésből fakadóan a váll mozgása korlátozott, melynek mozgásterjedelmét gyógytornával lehet újra teljessé tenni, melyet már a rögzítés alatt el lehet kezdeni. A rögzíteés alatti gyógytorna célja a könyök alatti területek átmozgatása, nyújtása, keringésének javítása. A rögzítés után a gyógytornász kezdetben passzívan dolgoztatja meg az elgémberedett izmokat, amit először ellenállás nélküli, majd később ellenállással végzett aktív torna követ. A beszűkült mozgástartomány javítására kiválóan alkalmasak az ingagyakorlatok, melyek után fokozatosan halad a páciens a nehezebb gyakorlatok felé.

A leggyakoribb bringás sérülések és rehabilitációjuk-1

Forrás: Wikipédia

SLAP

A másik gyakori akut, esés következtében elszenvedett kerékpáros sérülés az úgynevezett SLAP (SuperiorLabrumAnterior and Posterior) vagy labrum szakadás, amely tulajdonképpen a vállízület egy bizonyos részén történő porcleválás, melyet ebben az esetben a nyújtott karra való esésokoz. E sérülések kezelésében a legfontosabb dolog a helyes diagnózis felállítása, mivel ma már a legtöbb esetben nincs szükség műtéti beavatkozásra, a rögzítés, gyulladáscsökkentés és gyógytorna, illetve különböző alternatív kezelési eljárások kombinációja (fizioterápiára, ultrahang, lökéshullámterápia stb.) meg tudja oldani a helyzetet. Természetesen súlyos esetben szükség lehet műtétre is.

Terheléses sérülések

Rossz beállítások

Az akut sérülések mellett rendszeres kerékpározás esetén több terheléses sérüléssel is találkozhatunk. A leggyakoribb ilyen sérülések a nyak, illetve a kar bántalmai. Minkét esetben a kiváltó ok a kerékpár rossz beállítása, illetve a fokozatosság elvének elhagyása, vagyis a túl hamar túl sokat tekerés. A nem megfelelő nyereg-kormány pozíció a hát túlzott görbületéhez vezethet, ami azt eredményezi, hogy a fejünket hátra kell emeljük ahhoz, hogy előre tudjunk nézni. Ilyenkor a gerinc nyaki szakasza túlzott terhelésnek van kitéve, mely fájdalmat okoz. A rossz tartás fájdalmat okozhat továbbá a csípő és a derékizmokban is, amit kellő mennyiségű törzserősítő edzéssel megelőzhetünk. Rossz kormánybeállítás esetén a csukló alsó részén áthaladó idegeket tudjuk irritálni, mely az ujjak (gyűrűsujj, kisujj) zsibbadásához vezet. További gyakori eset az alkarizmok túlterhelése (főleg MTB szakágban), mely tipikusan a nem megfelelő táv és nehézség kiválasztásából fakad. Ha szigorúan vesszük, ezek kezdetben nem tekinthetők sérülésnek, azonban amennyiben a test említett jelzéseivel (zsibbadás, fájdalom) nem foglalkozunk, az érintett területeket hamar valamilyen gyulladás alakulhat ki, mely már kezelést igényel. Bár a kezelés szinte minden esetben kimerül a pihentetésben, a gyógytornában(nyújtás, stabilizáló gyakorlatok) és a fájdalomcsillapításban, ezeket érdemes inkább elkerülni.

Ami sok, az sok

A kerékpárosok körében gyakori a derék és a csípő izmainak rendellenes feszüléséből adódó fájdalom is (erről már volt szó korábban). A kerékpáros testtartás még jó beállítások esetén sem túl természetes pozíció, így az említett izomzatot speciális módon terheli meg. Ez a terhelés annál extrémebb, minél sportosabb pozíciót veszünk fel a bringán. Az ebből eredő fájdalmakat leginkább megelőzni tudjuk, mégpedig úgy, hogy a derék és a csípő izmait rendszeresen „karban tartjuk” nyújtással, hengerezéssel és masszázzsal. Természetesen a már kialakult fájdalom is kezelhető ezekkel a módszerekkel. A leggyakoribb és egyben legkellemetlenebb sérülések a kerékpározás fő izmainak, a combizmoknak túlterheléséből adódnak. Tipikus terheléses sérülés az ITB szindróma, melyet a csípőt a sípcsonttal összekötő szalag okoz. A taposó mozdulattól túlterhelt iliotibiális szalag túlfeszülése a külső térddudornál okoz irritációt, mely gyulladáshoz vezet. Kezelése szerencsére nem túl bonyolult. Gyakorlatilag a combon és a csípőn található izmokat kell kilazítani és kinyújtani, így az irritáció oka, a túlfeszülés megszűnik. Természetesen ezt a terhelés csökkentése (vagy teljes megszüntetése) mellett kell végezni és amennyiben szükséges, a gyógyulást gyulladáscsökkentő krémekkel lehet támogatni. A lazítás és nyújtás egyébként egyaránt alkalmas arra, hogy ez a sérülés egyáltalán ne forduljon elő. A comb, illetve a csípőizomzat rossz beállításból vagy rossz kerékpározási technikából fakadó túlterhelésének eredménye lehet a munkát végző izmok közötti egyensúly felborulása is. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos izomcsoport az ideálisnál többet dolgozik, míg egy másik akár teljesen „passzív” marad. Ez effajta egyensúly felborulásának a térd látja kárát és akár úgynevezett patellofemorális szindróma is kialakulhat. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, amikor túl nagy a térdhajlítás tekerés közben, pl. túl alacsonyan van a nyereg. Ilyenkor a térdkalács gyakorlatilag nekidörzsölődik a combcsontnak, amely irritációval és fájdalommal jár. A megoldás ebben az esetben is a comb (feszítő) izmainak lazítása, nyújtása, illetve a megbomlott izomegyensúly gyógytornával való helyreállítása. A patellára nehezedő nyomást továbbá kineziotape használatával is lehet enyhíteni. Bár a térdfájdalmakhoz képest ritkább, de a kerékpározás a bokatájékon is okozhat problémákat. A futáshoz hasonlóan előfordulhat Achilles-ín gyulladás, melyet a túlerőltetés okoz. A többi gyulladásos sérüléshez hasonlóan a kezelés fő vonala itt is a pihentetés és a nyújtás, melyhez egy jó bokarögzítő nagy segítséget nyújt. Szintén futásnál is előforduló sérülés a láb boltozatának túl vagy nem megfelelő módon való terhelése. Egy rossz cipő vagy egy túlságosan előre helyezett stopli a talpi idegek irritációját okozhatja, melynek következtében fájdalom vagy zsibbadás lép fel. A már említett többi ilyen panaszhoz hasonlóan egy kis odafigyelés megoldhatja a problémát, csak figyelni kell a test jeleire és amennyiben valamit nem érzünk jónak, azon minél hamarabb változtatni kell.

A leggyakoribb bringás sérülések és rehabilitációjuk-3

Forrás: Takács Viktor - Mozgásvilág

A tuti beállítás a tuti!

Bármilyen sérülésről is van szó, minden esetben legcélszerűbb dolog a megelőzés. Kerékpározásnál az egyik legfontosabb dolog a megfelelő „hardware”: megfelelő méretű váz, jól megválasztott és beállított nyereggel és kormánnyal. Manapság már akár számítógépes-kamerás, biomechanikára alapuló beállításra is lehetőség van, de kérhetjük egy „sima szakember” segítségét is. Azért is jó ezt meglépni, mert nemcsak a sérülések esélyét csökkenti, egyben növelheti is a teljesítményünket és élvezetesebbé teheti a sportolást. Fontos továbbá, hogy a bringa feleljen meg a terep biztonsági előírásainak is, legyen karban tartva, szervizelve, mivel az esések egy része a bringa meghibásodásából adódik. Persze váratlan dolgok mindig előfordulnak, de, ha odafigyelünk, sokkal kisebb eséllyel törjük össze magunkat!

A cikk megírásában az Otto Bock Hungária Kft gyógytornásza segített.