Az utolsó két nap: Grenoble és Párizs Hír

A mezőnyre 3 kőkemény hegyi szakasz és két hegyi befutó után cseppet sem könnyebb, de annál izgalmasabb, és végső elszámolás szempontjából érdekesebb szakasz vár majd. A Grenoble körüli körpályán rendezett 42,5 km hosszú egyenkénti időfutam még biztosan hoz változást az első 10 versenyző között. Az utolsó, vasárnapi szakasz már inkább az ünneplés jegyében telik majd. A győztes csapatával az élen érkezik majd a Champs-Elysées-re, ahol még 8 kört tesznek meg, majd a megérdemelt ünneplés vár rájuk.

Grenoble 38 korábbi alaklommal látta vendégül a karavánt. A városban 160 000-en élnek, akik tudják: Grenoble az a hely, ahol minden utca végén hegy található! A várost már időszámításunk előtt 43-ban említik feljegyzések. Már a IV. században püspöki székhely volt, de városi rangot csak a XIII. században kapott. Egyetemét 1339-ben alapították. A várost a második világháború idején bombatámadás érte, majd a teljes újjáépítést követően, 1968-ban a X. téli olimpiai játékok színtere lett. A város felett tornyosul a Bastille erődítménye – mely nem azonos a párizsi börtönnel, amit a francia forradalom idején elfoglaltak, majd leromboltak. Ide kötélpályán, libegővel kell feljutni, hogy az Alpok legszebb panorámáját innen csodálhassuk meg – állítják a helyiek. A város szülötte volt Stendhal, aki Vörös és fekete című művéről a leghíresebb mifelénk. A település és a sport évtizedek óta összefonódott, legyen szó outdoor, egyéni vagy csapatsportról, Grenoble mindegyik területen otthon van. 1905-től kezdve vesz részt időről időre a Tour de France-on, és idén a versenygyőztes itt öltheti fel magára végleg a sárga trikót, franciául: a Maillot Jeune-t!

Créteil az utolsó rajt helyszíne, gyakorlatilag Párizs déli külvárosa, az Orly nemzetközi repülőtértől nem messze, Párizs központjától mindössze 8 km-re fekszik. A városrész a Szajna és Majna folyók közt található. A településen virágzik az építőipar, több tervező iroda is ideköthető, akik a nemzetközi piacon is elismertek. A várost parkok és virágok díszítik fel, elfeledtetve mindenkivel a tömeget, a zsúfoltságot és inkább kellemes, vidékies benyomást ébresztve az ideérkezőkben. A franciák szempontjából fájó, 1989-es utolsó szakasz innen indult útjára. Akkor időfutamot kellett teljesíteni a versenyzőknek, melyet Laurent Fignon összesítésben 8 másodperccel veszített el Greg LeMonddal szemben.

Párizs, Champs-Elysées a világ egyik leghíresebb sugárútja, egyben a világörökség része és a második legdrágább út - ingatlan szempontjából - Európában (Bond street, London). Mintegy két kilométer hosszú a Concorde tértől a Diadalívig, vagyis a Place Charles de Gaulle-ig tart, korábbi nevén Place de l’Étoile. A Tour de France 1975 óta fejeződik be a Champs-Elysées-n.

A cél a sugárúton van, melyen 8-szor kell áthaladni és a 9. áthaladás jelenti a verseny végét. Az utolsó körre mindig egy kolomp hangja emlékeztet. A célvonal után a kör nyugatra, a Diadalív felé veszi kezdetét. A Diadalív 50 méter magas, 45 méter széles, az íve 29 méter magas és közel 15 méter széles. Az emlékművet Napóleon építtette a római diadalív mintájára a saját és más, korábbi francia győzelmek emlékére. Építése az austerlitzi győzelem után kezdődött 1806-ban, de az első két évben csak a pénzügyi alapokat tudták lefektetni. A munkálatok azonban néhány év után leálltak, majd 1833-36 között indultak újra Lajos Fülöp uralkodás idején. A Diadalívnél található az Ismeretlen Katona Sírja, egy, az első világháborúban elhunyt hazafi végső nyughelye.

A mezőny a Diadalív előtt 180 fokos fordulatot vesz, majd kelet felé indul vissza, a másik oldalon, elhaladva éttermek, kávézók és boltok előtt egészen a Concorde tér Szajna felőli oldaláig. A tér 8,64 hektáron terül el, mely a legnagyobb méreteit tekintve Párizsban. Itt található a Tülériák kertje, a Nemzeti Galéria és itt ékeskedik az egyiptomi obeliszk is. A Tülériák kertje a Louvre és a Concorde tér között fekszik. A kertet Medici Katalin építette 1564-ban a Tülériák palota részeként. 1667-től kezdve lett nyilvános terület. A francia forradalom központi helyszíne volt, mely azóta is kedvelt találkozó, pihenő és felvonulási helye a párizsiaknak. A Nemzeti Galériát 1861-ben III. Napóleon hozta létre, és kezdetben fedett teniszpályaként üzemelt, innen francia elnevezése: Galerie nationale du Jeu de Paume. 1986-ig impresszionista műveket állítottak ki, melyek azóta az Orsay múzeumban tekinthetők meg. Ma kortárs művészeti alkotások kapnak itt helyet. Mellette található a Musée de l'Orangerie, ahol többek között Monet, Cézanne, Picasso, Renoir alkotásait is tekinthetjük meg. Az Obeliszk a tér közepén tornyosul. Korábban a Luxorban található szentély bejárata előtt díszelgett, de 1829-ben az egyiptomi alkirály Franciaországnak adományozta, és 1833-óta Párizsban található. A vörös gránitból készült obeliszk 23 méter magas és II. Ramses fáraó korabeli hieroglifákkal díszített.

A verseny a Concorde teret bal kéz felől kerüli meg, elhaladva több jelenetős épület, út és emlékmű előtt, melyek közül a teljesség igénye nélkül néhányat említve: Rue Royal, Hotel de Crillon, Rue Rivoli, Palais Bourbon. Innen bal-jobb kanyarodás után ismét a Champs-Elysées-re fordulnak, ahonnan már csak néhány száz méter a célig és eldől minden trikó, minden érem és itt ér véget a 2011-es, 98. Tour de France.