- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Sokan fanyalogva, fejcsóválva tértek haza, vagy nyilatkoztak az idei Eurobike kiállítás után, mondván nem volt semmi érdekes, ami szóra érdemes lenne. Én azonban nem láttam ennyire szürkének az egészet.
- évek óta tart egy piaci átalakulás, melynek része, a nagyobb kiállítók távolmaradása a kiállításoktól
- az is évek óta tartó tendencia, hogy egyre több gyártó áll át a közvetlen felhasználók fele értékesítésre (B2C)
- a városi- majd terepkerékpáros kategóriák meghódítása után már az országútikat „kényszerítik térdre” az e-bike hajtások
- a kerékpár-tervezésben évek óta erősödik a minél-komfortosabbat és bárki-számára-élményt-nyújtóbbat tervezni trend
- többségében az új kerékpárok szinte „csak” színükben térnek el a tavalyiaktól.
Ott volt a CeramicSpeed, egyelőre nagyon erősen koncepció és prototípus stádiumban levő hajtás-rendszere, mely számomra kellően átgondoltnak látszódott ahhoz, hogy úgy tűnjön, ez nem csak egy ideig-óráig felszálló füst pamacs a vén préri közepén, hanem a ropogó, nagy lángokkal égő tábortűz első füstcsíkja, melyben, ha nincs is benne a préri felperzseléséhez elégséges erő, egy nagyobb területet felégethet (ennyire szépen cizellálva még én sem tudtam volna megfogalmazni - a Szerk). No persze, aki már rakott valaha tábortüzet, tudja jól, az apró, kezdeti láng könnyen elaszik. Így itt is sok múlik azon, hogy sikerül-e a gyakorlatban is tesztelhető verziót készíteni az elképzelésből, és azt ezek után, no meg a különböző méréseken produkált számok alapján felkarolják-e a gyártók.
Ami nem is annyira lehetetlen... elég csak a 29” majd 27,5” kerekekre visszagondolni. Mindenki azt gondolta elsőre, hogy baromság, kezdeti hóbort egy-egy gyártó részéről, hiszen vázat, villát, felnit, gumit (vagyis szinte teljes bringát) kellett cserélnie a felhasználónak az átálláshoz. Most meg mondhatni nem is kapni 26”-os kerékkel normális mountain bike-ot...
Picit, az outdoor piachoz mérten (talán pár évvel elmaradva) kezdem úgy érezni, hogy
a zöld-gondolkodás apró csírája kipattant a bringás iparágban is.
A Continentalnál a kaucsukot könnyen újrahasznosítható és egyszerűbben, környezetbarátabban előállítható alapanyaggal próbálják kiváltani. Igaz, a pitypangból készített országúti gumi csak kis szériában készül egyelőre, és 10-20% körüli extra áron lesz elérhető, de a próbálkozás már van. Szerencsére a különféle olajok és kenőanyagok között már évek óta könnyen találunk környezetbarát változatokat, idén már a defektmentesítő folyadékok között is több ilyen akadt. Próbálok hinni benne, hogy ezek nem csak a marketing-gépezetek által dobott reklámfogások, hanem egy hosszú folyamat első lépései és akárcsak az outdoor-szegmensben, a bringásoknál is egyre több gyártó fog az alkatrészek, ruházatok előállításánál a Földünkre gyakorolt lábnyom mértékére nagy figyelmet fordítani.
Az újítások között persze idén is sok volt az a fajta „újdonság”, amik mellett fejcsóválva áll az ember, és nem érti az egészet. Ott volt például a ROTOR cég standján látott, a világ első 13 sebességes kazettasora. Hirtelen ezt is odasorolnánk, de mégis izgalmas volt a termék. Mondom ezt úgy, hogy teljes mértékben feleslegesnek tartom a 11 sebesség feletti sorokat, ám, ami miatt mégis érdekes, az az energia, technológia és fejlesztés halmaz, ami ezen termék mögött érezhető. Hisz tudjuk jól, hogy a 11 sebesség után azért nem jött sokáig a következő lépés, mert a 12 nagy kihívások elé állította a gyártókat. Új gyártósorokat, új technológiákat kellett létrehozni. Ahhoz pedig, hogy még ezt is átlépjék, újabb mérnöki megoldásokat kellett bevetni, ami izgalmassá teszi a terméket.
Elképesztő, hogy egyáltalán lehetséges... és ha belegondolsz, későbbiekben talán pont ezen fejlesztéseknek köszönhetünk majd hatékonyabb termékeket,
mint ahogy sok technológia és megoldás a Formula 1-pitjéből is átszivárog a hétköznapi autózásba. A kérdés csak az, mik és mikor.
Ezek után álljon alábbiakban itt egy kisebb válogatás részünkről, mely termékeknél álltunk meg hosszú perceket időzve.
A teljesen újra gondolt kerékpár-hajtás
A napjainkban használt, és teljes mértékben megszokottá vált kanalas-váltó és láncos hajtás-rendszert nagyjából 100 éve találták ki. Ezen elmúlt időszakban a rendszer finomodott, de alapjában változatlan maradt. A lábunkban rejlő energiát, a hajtóművet forgatva, egy lánckerekekbe kapaszkodó láncon keresztül visszük át a hátsó kerékre, ahol többnyire egy kanalas mechanizmus segítségével tudunk fokozatokat váltani. A hatékonyság és tartósság nagyban függ a lánc kialakításán, mivel a rendszer ezen része csavarodik, nyúlik, kopik vagy épp el is szakad a folyamat közben. A CeramicSpeed csapágy-gyártó berkein belül most egy teljesen új elképzelést próbáltak megalkotni – nem kisebb céllal, mint elérni a 100%-os hatékonyságot, ellenben a láncos 70% körülijével.
Annak ellenére, hogy a kiállított termék csak prototípus volt, olyan izgatottság és kíváncsiság vette körbe, melyre már nagyon rég nem volt példa a szakmai kiállítás történelmében.
De mi is ez? A rendszer lényegében lánc- és lánckerékmentes hajtás, mely 99%-os hatékonyságot nyújt.
A pedálozás energiáját egy kardántengelyhez hasonlón visszük át a hátsó kerékre, mely tengely, annak két végén elhelyezkedő egy-egy fejjel, illetve az azokon levő 9 és 11 csapággyal csatlakozik a hajtókarra illetve a normál kazettára felszerelt, és a megszokott iránytól 90°-ban eltérően fogazott „lánckerekekbe”. Elég furán hangzik leírva, talán nehezen érthető is, de ha megnézed a videót, érteni fogod. A tengelyen levő fejek csapágyainak köszönhetően nincs erőteljes kopás az erőátvitelkor, valamint a precíz illeszkedés, illetve kialakítás révén nincs nyúlás.
Több sebesség is kivitelezhető – a prototípuson 13 sebességet hoztak létre, melyek egy síkban, kifele haladva helyezkednek el a „tányéron”. Mivel a különböző sebesség-fokozatok fogainak száma különböző, így csak 5 olyan sáv van a teljes körön, ahol egy-vonalba esnek a fogak. Emiatt, csak a precíz, programozható elektronikus váltórendszerrel fog működni, ám a rendszer ettől lesz villámgyors és megbízható.
A rendszer elve lenyűgöző. Az elméleti 99%-os hatékonyság, tartósság és szuperkönnyű súly izgalmassá teszi. Ám a gyakorlati kivitelezés még csak most jön. ami alátámaszthatja az életképességét.
Egy paralell-villa endurora
A napjainkban elterjedt teleszkópvillák egyik nagy hibája, hogy fékezéskor, a tempótól és a fékezés intenzitásától függően kisebb-nagyobb mértékben összeülnek, így rugóutat vesztünk ezen szakaszokon. Már régen kitalálták ennek ellenszerét, a paralell villákat, melyeket elsőként a motorkerékpároknál alkalmaztak. Az ilyen kialakítású villák fentről érkező erő hatására nem tudnak összeülni, ám elterjedésüket a kis rugóút és nagy súlyuk akadályozták. Most egy francia cég készített egy újragondolt változatot, melynek alapjai ezen villákból kerültek be. Az eredmény? Csillapítás- és rugózási karakterisztika állítási lehetőség, 150 vagy 170 mm-es rugóút, utóbbi mindösszesen csak 2100 grammos súllyal (15 mm-es átütőtengellyel), valamint egy iszonyat merev konstrukció. Engem nagyon felizgatott, szerencsére esélyes egy teszt az ősz folyamán...
Még több fokozat
Kezdetekben volt a 7 sebesség, és mindenki boldog volt. Ám a gyártók úgy érezték, hogy ennyi nem elég a felhőtlen boldogsághoz, így elkészítették a 8, aztán a 9, majd a 10, és a 11 sebességes fogaskoszorúkat. Így már mindenki felhőtlenül tekerhetett árkon-bokron át. A „számháborúnak” technológiai akadályok vetettek véget, hiszen a kazetta testre nem volt lehetőség több sort feltenni. De a fejlesztőmérnökök nem nyughattak, és egy teljesen új technológiát, szabványt, és gyártósort létrehozva, 2 éve megalkották a 12 sebességes fogaskoszorút [fanfárok]! Ám, ahelyett, hogy ezek után elégedetten hátradőlt volna mindenki, váratlanul az idei kiállításon a ROTOR cég bemutatta a 13 sebességes fogaskoszorúját, ráadásul a tavaly bemutatott hidraulikus váltórendszerrel. Ahhoz, hogy az eddigi fokozatok mellé odabiggyeszthessenek még egyet, komoly átalakításokra, és brain-stormingra volt szükség. A küllőperemet bentebb kellett tolni, és speciális kazetta-test került az agyra. Engem nem is inkább a fokozatok száma, mint a rendszer átgondoltsága és benne rejlő technológia nyűgözött le. A rendszer mind országútin, mind montin ugyan az a váltó használható, és még a fogaskoszorú is átjárást enged. A rendszer szépség hibája, hogy csak önmagával kompatibilis egyelőre.
Elpusztíthatatlan városi kerékpár
Kép forrása: Paraferee - Mozgásvilág
Egy intenzív használatba vett kerékpáron a leggyorsabban elfogyó alkatrészek a lánc, fogsor, váltó… Ha nem a kopás miatt, akkor a különböző sérülések miatt kényszerülünk cserére. Karbantartásuk sok energiát és időt igényel…ne, de a legtöbben nem figyelnek erre, csak amikor már a fülhallgatóban dübörgő zene sem nyomja el a hangját, vagy szétesik alatta. De mi lenne, ha mindezen könnyen kopó, sérülékeny, karbantartás-igényes alkatrészeket egy sokkal jobbra cserélnénk? Ráadásul, ha már városi ingázás, egy kis komfort-növelő pedelec hajtással megspékelve… Íme A kerékpár! A hajtásért bordásszíj felel, ami cirka 10× hosszabb élettartamú, mint a lánc, és kenni sem kell. A váltásért a Pinion agyváltó felel, ami teljesen zárt kialakítása révén szinte teljes mértékben karbantartásmentes, a sérülésektől védve van. A hátsó agyba pedig egy apró elektromos motor lett beépítve, így elkészült az elpusztíthatatlan és karbantartásmentes városi kerékpár.
Elektronikus vezérelt rugózás
Kép forrása: Paraferee - Mozgásvilág
Pár éve lehetett először elcsípni az első jeleket arról, hogy a FOXnál elektronikusan vezérelt rugózáson dolgoznak. Az idei kiállításon végre úgy tűnt, közel járunk ahhoz, hogy késztermékről beszéljünk. Persze ezt sem a gyártó standján csíptük el, hanem csendben a SCOTT bringái között, ahol egy Geniusra felszerelve leltünk rá. A rendszer agyát a kulacstartó alá helyezték el, melybe mind a teleszkópvillából, mind a rugóstagból kábelek futottak. Elméletben, ezen központi részbe érkezik be menet közben az első villától az impulzus, mely alapján azonnal karakterisztikát tud állítani a hátsó rugóstagon. Sajnos több infót nem tudni, de mi izgatottan várjuk...
"Nukudefekt" levegőmentes kerék
Nyilván nem véletlenül terjedtek el a levegővel fújt kerekek a nagyvilágban, súlyban verhetetlen (maximum, ha héliummal töltenénk meg, akkor lenne ebből a szempontból jobb), rugalmassága a nyomás változtatásával ízlés szerint változtatható, ésatöbbi, ésatöbbi. Az ősi mumust viszont, vagyis Mr. Defektet a mai napig nem sikerült teljesen kiiktatni, hiába a defektvédő szalagok és borítások, vagy a tömítő-lötyik, amíg levegő van a rendszerben, az ki is tud szökni valahogy. Nem újkeletű megoldás a levegő nélküli kerék (és itt most nem a régi szekerekre gondolok), de a tömörgumis és egyéb megoldások sem rugalmasságban, sem súlyban nem voltak képesek érdemi alternatívát nyújtani. A Schwalbe ezúttal az adidas futócipők Boost talpánál használt anyagot fedezte fel magának, ami állítólag pontosan úgy képes viselkedni, mint egy 3,5 bar nyomásra fújt levegős kerék. A defektmentes rendszer áll egyrészt a boost habból készült hurkából, egy vékonyabb csőből, ami a csúszásgátlásért felel, valamint az erre rácuppantott külsőből. A rendszer nagyjából 10ezer kilométerre van kapacitálva, ami idő alatt, ha esetleg elkopna a külső, akkor csak megfelelően felszerelt szakszervizben tudják újra cserélni – jelenleg ez is jelentős hátráltatója az elterjedésének és emiatt biztosan nem számíthatunk rá Magyarországon az elkövetkezendő egy-két évben. A defektet nem szeretjük, úgyhogy minden megoldás, ami ezt igyekszik megszüntetni, az üdvözlendő.
Fűthető kamásli
Peches ember ne menjen a jégre, fázós ember ne tekerjen télen… tartották a régi öregek, ám azóta elterjedtek a cipőre helyezhető csúszásgátlók, a jó vastag zoknik és meleg cipők, most pedig már fűthető kamáslit is beszerezhet magának az, aki télen is bringázni, de a lábujjai hajlamosak lefagyni. A Racer Gloves a különböző protektorok mellett nemrég kifejlesztette a fűthető kesztyűjét, ami technológiát most egy kamásliba is átültetett. A tölthető és cserélhető akkuról üzemelő rendszer lényege a szövetbe integrált fűtőszálakból áll (amikből a lábujjakhoz tekertek bőven) és mindezt a bokánál lévő gombbal tudjuk működésbe hozni: kicsit meleg, nagyon meleg, rohadt meleg és egy gyorsfelfűtési funkció, ami a fokozattól függően, jónéhány órán keresztül melengeti a lábfejet. Egyelőre nem olcsó mulatság, ha valaki nem akar fázni, de ettől a kütyü mindenképp „kellegyilyen” plecsnis.
Mobil szélcsatorna
Az Áramlástan Tanszéken dolgozó egyik tudóshölgy férjeként, talán illene még több szakmaiságot belevinnem a következő témába, de azt hiszem célszerűbb, ha leírom konyhanyelven. Az Eurobike egyik izgalmas kütyüje egy „mobil-szélcsatorna-emulátor”, avagy egy „áramvonalasság-kalkulátor”, mászóval „testhelyzet-korrigátor” ketyere. Szóval egy nagyobb kerékpáros komputer méretű eszköz, amivel képesek lehetünk kerékpározás közben csekkolni a légellenállásunkat és valós időben számszerűsíthető, ha a testpozíciónk, vagy akár a használt kiegészítőnk miatt megváltozik az áramvonalasságunk. Az AeroPod akkor az igazán tuti, ha kombináljuk egy wattmérővel és az Everysight Raptor AR okosszempával, ami virtuálisan kivetíti szemünk elé a mért értékeket (a szemüveg helyett Connect IQ kompatibilis Garmin komputert is használhatunk, vagy a Velocomp’s PowerHouse appot iOS, vagy Android okostelefonon).
Vagyis, hiába mérik le egy profi bringás testpozícióját szélcsatornában, menet közben eddig csak érzésre lehetett belőni, hogy ugyanazt a pozíciót vettük-e fel. Az AeroPod-dal minden pillanatban tudni fogjuk, hogy mennyire hatékonyan hasítjuk a levegőt.
Szóval, ha nem is minden standon, de számos kiállítónál találhattunk olyan izgalmas ketyeréket, amiért megérte ellátogatni Friedrichshafenbe (és akkor még a standokon kínált mennyei kávékról még nem is beszéltünk)...
