- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Nem sajnálva értékes munkaidőnket, kipróbáltunk egy csomó elektromos rásegítéssel ellátott kerékpárt, hogy megmondhassuk a tutit. Nem állítunk rangsort, de elmondjuk miket tudnak, tudhatnak, tudhatnának a pedelec bringák és egész jól ráéreztünk, hogy kinek és mikor lehet hasznos egy ilyen szerkentyű.
Azok kedvéért, akiknek új ez a téma, elkezdjük az elejéről.
Ha ebben a cikkben azt mondom: elektromos kerékpár, valójában elektromos RÁSEGÍTÉSES kerékpárra gondolok, melyet idegen szóval "pedelec"-nek is hívhatunk a PEDál az ELEctric és a Cycle szavak összevonásából keletkezett kifejezéssel. Az elektromos rásegítés lényege, hogy a gép nem veszi el a munkát az embertől, vagyis megmarad a kerékpározás élménye, csupán könnyebbé teszi a haladást ott és akkor, ahol és amikor arra szükség van; vagyis csak akkor segítenek, ha Te is tekersz. Ezzel szemben az E-bike már egészen más tészta, csak nyomsz egy gombot és megy, maximum az elinduláshoz kell némi lábbal kalimpálás. Szóval ne keverjük a szezont a fazonnal, mi itt és most az emberi erőt igénylő pedelecekről értekezünk.
Ez itt egy kemény tészta, mert igencsak szerteágazóban vannak az elektromos rásegítéses kerékpárok típusai. Alapvetően megkülönböztethetünk gyárilag beépített és utólagosan felszerelhető elektromos rásegítő szetteket, nyomaték-, vagy pedálfordulat érzékelőst illetve különbséget tehetünk a hajtás pozíciójában (első-, hátsókerék, hajtókar).
A gyárilag pedelec-nek készült bringáknál a kerékpárgyártó és az elektromos szett gyártó közötti szoros együttműködésnek köszönhetően gusztusos, elegáns megoldások születhetnek. Ez alatt azt kell érteni, hogy az elektromos rásegítéses szett úgy van elhelyezve a speciálisan erre a célra átalakított vázra, hogy az szinte tökéletesen beleépül a kerékpár összképébe (erre majd egészen elképesztő megoldásokat is mutatunk).
Az utólag beszerelhető elektromos rásegítő szettek előnye, hogy nem kell megválnunk szeretett kerékpárunktól, hiszen szinte bármelyik kerékpárral kompatibilisek. További, nem elhanyagolható tény, hogy így megspóroljuk egy kerékpár árát is, igaz, ez bizonyos esetekben elenyésző lehet a szett ára mellett.
Az érzékelő fajtája nagyban meghatározza a rásegítés tulajdonságát is. A pedálfordulat érzékelő meghatározott pedálszög elfordulásnál kapcsol, míg a nyomaték érzékelő a pedálra gyakorolt nyomást érzékeli.
Ez utóbbi hatásosabb elinduláshoz, mert ahogy rátesszük a lábunkat a pedálra és elindulunk, máris beindul a rásegítés. Egyes régi modelleknél még elindulni sem kellett, csak elég volt a pedálra tenni a lábunkat, de az nem volt túl biztonságos.
Rásegítő motor elhelyezése
A hajtás elhelyezése egyáltalán nem elhanyagolható, hiszen ezen függ a kerékpár menettulajdonsága, illetve a rásegítés extrái.
Első kerékbe szerelt hajtást könnyebb beszerelni (ez főleg az utólagosan felszerelhető szetteknél lehet szempont), az általános haladásnál kényelmes, kormányzásnál, irányításnál jó szolgálatot tesz. Meredek emelkedőnél viszont a testsúly hátrakerülése miatt könnyen kipörög.
Hátsó kerékbe szerelt hajtást macerásabb beszerelni, viszont mivel amúgy is a hátsó kereket szoktuk hajtani, természetesebb, megszokottabb érzés, amikor alánk tolja a lovat.
A hajtókarba integrált rásegítést megjelenése elegáns, mert nem éktelenkedik egy bumszli fémtányér a kerekek közepén. Az akkumulátor-visszatáplálásról le kell mondanunk ezeknél a modelleknél.
Az elektromos rásegítéses rendszer alapvetően három fő elemből áll: kormányra szerelhető kezelő-panel, hajtás és az akkumulátor.
A kormányra szerelhető kezelő-panel az első modellek esetében általában pár led-ből állt, ami alapján meg tudtuk határozni, be van-e kapcsolva a ketyere, leolvashattuk a töltöttséget, vagy esetleg láthattuk, hogy hányas rásegítési fokozatban vagyunk. Manapság már kerékpáros komputerek tudásával vetekszenek ezek a kis kijelzők, az akkutöltöttségen és a rásegítés fokozatán túl a rásegítés mértékét, a sebességet, megtett távolságot, útidőt, satöbbit is képesek elárulni.
A hajtásról már fentebb értekeztünk, ám a teljesítményről még nem esett szó. Az EU-s szabályozások szerint maximum 250W-os folyamatos teljesítményű motorokkal ér még pedelecnek hívni egy bringát, ami maximum 25 km/h-ig segít gyorsulni. A nyomaték 25-től akár 40 Nm-ig is változhat (ezen értékek felett már segédmotoros kerékpárnak minősülnének, amihez legalább KRESZ vizsga megléte szükséges). Megjegyzendő azonban, hogy bár EU-s szabályozás van a gyártók felé, olyan itthoni honosításról még nem tudunk, ami a felhasználókat szankcionálná.
Az akkumulátorok érzékeny pontjai az egységnek, lévén ők a szűk keresztmetszet a hatótávolság, az élettartam tekintetében de jelentős mértékben veszik ki részüket az egész szett vételárából. A mai típusok már rendre li-ion akkumulátorok, nagyjából 3-4 óra töltéssel 30-100 km folyamatos használatot biztosítanak (nagyban függ a felhasználás módjától. A gyárilag meghatározott, egy töltéssel megtehető távolság mindig egy gyenge fokozatba beállított rendszernél, átlagos 70-75kg-os bringásnál, nagyjából sík terepen megtehető távolságra vonatkozik. Az erősebb rásegítés, dinamikusabb gyorsulás, emelkedők, nagyobb súly, ellenszél, stb. jelentősen csökkenti a rásegítéssel megtehető távolságot). Ezért is jó viszont a visszatöltési lehetőség, mely átlagosan 70-75%-át képes visszanyerni a fékezéskor és lejtőn a mozgási energiának, azaz kitolja a dombos terepen megtehető távolságot, illetve ezért is fontos, hogy a rendszer mennyire súlyos, azaz lemerült állapotban mekkora plusz terhet kell cipelnünk magunkkal.
Valamennyi típust ellátták leégés elleni védelemmel, egyes akkuk hangjelzéssel figyelmeztetnek a feltöltöttségre, vagy az alacsony kakaószintre. Egy akkumulátor élettartama átlagosan 700 (kiugró esetben 1000) feltöltésig tart, amit szintén befolyásol a felhasználás milyensége és a megfelelő karbantartás (pl. téli hónapokban tárolásnál célszerű úgy tárolni, hogy az akku kijelzője 50-60%-os töltöttséget mutasson). Fontos azért azt tudni, hogy hivatalosan 70%-os kapacitásnál ítélik halottnak az akksit, ami még nem jelenti azt, hogy tényleg használhatatlan.
Képzeld el a kerékpározást sík terepen. Képzeld el, hogy kényelmesen, akadályoktól mentesen haladsz, könnyedén taposod a pedálokat. Aztán képzeld el, hogy jön egy emelkedő, vagy elkezdesz fáradni egy hosszabb úton... na és képzeld el, hogy az elektromos rásegítésnek köszönhetően az ilyen esetekben is ugyanazt a kényelmes, akadályoktól mentes érzést kapod, mint amit pár mondattal feljebb képzeltél el. Rövidre fogva, ilyen érzés. Negatívuma az elektromos szett miatt jócskán megnőtt súly, amivel számolni kell a terepre szánt bringák esetében és némi gondot okozhat, ha lépcsőn kell cipelni a jószágot, vagy ha félcsőben, triálpályán szeretnénk triplaszaltót gyakorolni :)
Amellett, hogy könnyebb lesz tekerni a bringán, ma már egy rakás extrával felvértezik a pedelec bringákat. Természetesen minél több ilyen nyalánkságot szeretnénk, annál mélyebbre kell nyúlni a zsebünkben.
Egyik ilyen a már említett visszatáplálás, vagyis generátor üzemmód. Ennek akkumulátor-kapacitásnövelési, üzemidő-hosszabbító és fék- és környezetkímélő következménye is van. Működésének lényege, hogy ha beizzítod, a kerékagyba szerelt generátor elkezdi tölteni az akkumulátort, amivel akár a mozgási energiának 70-75%-át is képes hasznosítani. A generátor motorfékként is funkciónál, így a fékeket is kíméli.
Első körben ki kell ismerni az elektromos kerékpár működését, hogy tudjuk, mikor mit reagál. Könnyen elő tud fordulni az, hogy például stoptáblához közeledve lassítani kezdünk, de közben még picit tekerünk a pedálon, vagy csak rajta tartva nyomjuk az érzékelőket. Ez azt eredményezheti, hogy ahelyett, hogy megállnánk, a rásegítés beindul és kilő minket a kereszteződésbe. Ennek kiküszöbölésére a fékkarba szerelt érzékelőkkel a rendszer tudni fogja, hogy éppen fékezünk és hiába pedálozunk, nem fog beindulni a rásegítés. Hasonlóan jó szolgálatot tesz, ha nyomatékérzékelős rendszerrel állunk a pirosnál. Ha nem húzzuk a féket és rátesszük a lábunkat pihentetés-képen a pedálra, elképzelhető, hogy kiugrik a paripa, míg ha a féknél elhelyezett szenzor birtokában behúzzuk a féket, megelőzhetjük ezt a kis bibit. Sőt, a BionX rendszere már annyira kifinomult, hogy képes felismerni, ha csak ráteszed a lábad a pedálra és nem fog megindulni.
Egyes modellek olyan extra szolgáltatással vannak ellátva, amik képesek tekerés nélkül is hajtani a járgányt rövid ideig. Erre szükség lehet emelkedőn elinduláskor, de akár akkor is, ha éppen egy picit pihenni szeretnénk út közben anélkül, hogy rontanánk a menetidőt.
A rásegítés viselkedését az exkluzívabb modelleknél (pl. BionX) a végtelenségig lehet paraméterezni. A meghatározott pedálfordulat elérésekor a motornak például nem feltétlenül kell egyből maximum kakaóra kapcsolnia, beállítható, hogy szépen, exponenciálisan emelkedjen a sebesség. Ezzel elkerülhető, hogy gyorsuláskor elveszítsük a parókánkat :)
Phű, hát nagyon sok. Ehhez megintcsak kategorizálni kell a felhasználási területeket, hogy korrekt választ tudjunk adni.
Városi, kompakt és összecsukható elektromos kerékpárok: ennél a kategóriánál egyből nagyszüleinkre, vagy idősödő szüleinkre gondolunk elsőre, akiknek már nehezebben megy a mozgás, de továbbra is kerékpárral szeretnének piacra járni, vagy bingózni. Dimbes-dombos, hegyes környezetben a felfeléken, vagy simán lapos terepen az elindulásnál is nagy könnyebbség az elektromos rásegítés. Az idősek mellett például olyan fiatal üzletembereknek lehet jó megoldás, akik munkaruhaként öltönyt viselnek, szeretnének kerékpárral közlekedni, de közben nem engedhetik meg, hogy leizzadjanak. Lakókocsival, vagy hajóval utazóknak mindig jól jön egy összecsukható kerékpár és ha az ráadásul még elektromos rásegítéssel is bír, az csak tovább növeli a praktikumot. Akkor is jól jön, ha lerobban a járgány és messze van a következő szerelő, vagy benzinkút (vízi eszköznél ez a funkciója nem használatos).
A sokadik bringa kipróbálása után jött az én felismerésem. Azok az ingázók, akik napi 20-25, vagy még több km-t kell oda-vissza megtegyenek és szeretnék ezt bringával tenni... nos, hát tegyék, mert jó dolog. De akármilyen sportos és fitt is valaki, egy fárasztó munkanap, vagy edzés után este hazatekerni 20 kilit (főleg, ha hegyen van a kecó), azért fárasztó tud lenni. Ám ha ilyen esetekre ott a gomb a kormányon, amit csak meg kell nyomni és sokkal könnyebben hazaérek... hát, elgondolkodtató.
Túrakerékpáron: gyakorlatilag ugyanaz igaz, mint a városi bringásokra, csak vegyük ki belőle az öltönyös úriembereket :) Ha a haverok Balatonkerülésre mennek és Te is csatlakoznál, de kevésbé vagy edzett, vagy egyéb okok miatt kevésbé bírod, akkor elektromos rásegítéssel könnyen tarthatod velük a lépést.
Mountainbikeon: Na ez az a pont, amivel kapcsolatban az irodában nem sikerült egyetértenünk, de őszintén szólva tényleg furcsa elsőre az összhatás. Az egyik álláspont szerint egy össztelós montira elektromos rásegítést szerelni már csak csúnya szóval illethető badarság, hiszen aki önerejéből nem tud letekerni mondjuk egy topmaratonhoz hasonló útvonalat, annak még rásegítéssel sem érdemes olyan helyre merészkednie. Másik vélemény szerint az erőnlét és a technika két különböző dolog, vagyis elképzelhető, hogy valaki elég technikás a hegyi terephez, de ereje már fogyóban, vagy egészsége eleve nem engedi a felfeléket, esetleg egyszerűen kizárólag hegyi környezetben lakik és vagy a montiúton teker, vagy az autók között. További valószínű célközönség azoknak a hegyibringásoknak a tábora, akik imádnak és tudnak montizni, letekernek egy Salzkammergut Trophy rövidtávot, de szívesen végigmennének a leghosszabb távon is. Szűk a réteg, de létezik.
És - nagyon nagyon furcsán fog hangzani, de - ne felejtkezzünk el a downhillesek táboráról sem. Egy össztelós downhill bringával hegyet mászni maga a borzalom (mondjuk inkább úgy, hogy hülyeség), viszont, ha abba besegít a motor, utána lefelé jöhet az élvezetes száguldás! Beépített sílift...
A rendszer leggyengébb láncszeme az akkumulátor, ám ez is csak annyit jelent, hogy mire az akku eléri az 1000 feltöltésre kapacitált életének végét, a motor még bőven fiatalkorúnak számít csak. A felhasználás minőségétől függően széles skálán mozoghat az, hogy ez a feltöltés hány év alatt pörög le.
Általános tapasztalat azonban az, hogy amikor valaki vesz magának egy pedelec-et, első pár alkalommal még a lefeléken is használja a rásegítést, maximumom nyomatva a kakaót. Később, ahogy kezdi kiismerni a rendszert, már egyre inkább csak akkor fogja rátenni kezét a kapcsolóra, amikor arra tényleg szükség van. A minap munkába tekerve találkoztam egy sráccal, aki elektromos bringáján közlekedett és saját bevallása szerint a hidak és felüljárók emelkedőin kívül egyáltalán nincs szüksége rásegítésre... olyankor viszont nagyon jól jön.
Sík terepen haladáskor szinte mindegy, hogy milyen súlyos egy bringa vagy maga az ember, ugyanannyi energia egy 15 és egy 25 kg-os kerékpár mozgatása. (Az elmélet kedvéért tekintsünk el a kerekek súrlódásától). Viszont emelkedőknél és gyorsításkor már nagyon nem mindegy, hogy mekkora a mozgatandó tömeg. Ezért síkon felesleges lehet használni a rendszert, emelkedőnél pedig jöhet a rásegítés.
