Hűsítő nyári csobbanás Karintiában

Házi Bernadett

2013/06/20

Karintia napsütötte oldalát most élvezheted csak igazán, végre itt a nyár, mi meg mondjuk a tutit!

Hirdetés

Könnyen előfordulhat, hogy ismerősen mozogsz már az osztrák régiók és tartományok erdejében, hiszen mi magyarok akár télen-akár nyáron szívesen utazunk nyugati szomszédunkhoz. Általában valamilyen ellenállhatatlan vágy vonz bennünket a szép tájak, a minőség, a tisztaság és az örök vendégszeretet birodalmába. Ennélfogva valószínűleg Karintia tartománya is szerepelt már úti céljaid között. Mi választásodat csak sűrű fejbólintásokkal tudjuk igazolni és emellett egy kisebb programajánlóval szeretnénk meglepni, hogy legközelebbi látogatásod alkalmával milyen apró részletek mellett nem szabad elsiklanod.

Ha itthon 40, odaát talán csak 30
Mivel itthon is beköszöntött végre a 6000 fok és Ausztriában is véget ért az esős koranyári időszak, semmi nem állhatja útját az igazi nyári élményeknek. Karintia közkedvelt uticél, híres változatos terepadottságairól és déli fekvése révén a napsütéses órák számában, illetve kellemesen meleg vízű és ivóvíz tisztaságú tavakban is igencsak bővelkedik. Karintia tavai közül ezúttal a Millstatti-tóhoz érkeztünk elsőként, ahol a kora esti órákban éppen heves szél hajtotta az égen a felhőket és korbácsolta a vizet a vízben álló hős Domicián szobor lábánál, aki a 8./9. században a keresztélység hírnöke volt és akit a szobrász éppen bálványok megsemmisítése közben örökített meg. Az ő nevéhez fűződik egyébként a település első templomának építése és magának a városkának az elnevezése is. Domiciánnak hátat fordítva és nem megzavarva őt ténykedése közben, remek panoráma nyílik a tóparton álló , ahol első éjszakánkat töltjük.

A hotel magán viseli a tó partján álló üdülő-kastélyok jellegzetes jegyeit, amelyek oly gyakoriak errefelé. A történet szerint ugyanis a 40-50-es években a bécsiek kedvelt üdülőhelye volt többek között a Millstatti tó is, amelynek partján stílusos rezidenciákat emeltek. Állítólag a nyári hónapokat végig itt töltötték.. (nem is értjük miért.. a Szerk.) Ittlétük alatt egy sor kellemes elfoglaltságot találtak maguknak, amelyekből mára hagyomány lett. Ilyen például a kézzel gyártott fa csónakokban való evezés, amelynek során magával a készítővel, a kedves Gottlieb Strobl úr segítségével fedezhetjük fel a túlparti érintetlen tópartot és növényzetet. A csónakok némelyike egyébként van 30 éves is, de hála a gondos ápolásnak, kitűnő állapotban várják a csonakázás szerelmeseit.

Galériához katt a képre!

Karintia 1. Fürdőháza maga a csoda..
Vissza az időben rovatunk következő hagyománytisztelő szereplője a 100%-ban felújított, Karintia 1. Fürdőháza, amelyet tavaly decemberben adtak át és egész Millstatt rettentően várta, hogy elkészüljön végre. Nem vártak hiába, hiszen a teljes mértékben passzívház elven felújított létesítmény a mai kor elvárásainak maradéktalanul megfelel és felnőtt korosztályú vendégeinek tökéletes kikapcsolódást jelent minden évszakban. A tó természetesen a fürdőházból is elérhető, de éppen kültéri medencében is lebeghetünk szaunázás után a tó látványában gyönyörködve. Ha túl vagy egy fárasztó gyalogos vagy bringa túrán, erre az élményre nem pazarlás egy fél napot szánni! Hogy még valami extrább dologról is szót ejtsünk, érdemes a nap végén a tavon lebegő Kap 4613 - frappánsan a koordinátája alapján elnevezett - piramis formájú lounge bárba beülni, ahol a külső részben a homokkal feltöltött teraszon szinte kötelező a mezítlábas dressz kód. Látogatásunkkor az időjárás sajnos nem tette lehetővé hogy mezítláb legyünk, de el tudjuk képzelni, milyen jó lesz nektek majd most nyáron!

Gránátvésés vagy Granatschlucht vízesés
Milltstattból tovább indulva Radentheinbe vitt utunk, ahol ellátogattunk a gránátbányába, amely manapság már inkább turisztikai látványosság és a külszíni vésési lehetőség miatt sok gyermek kedvence is egyben. A bánya régmúltját és leleteit feltáró múzeum meglátogatása után, szakszerű és kitartó kopácsolással hozzájuthatunk a szerelem és egyben az utazók védő kövéhez is, melyre turistaként utunk során valljuk be, igen nagy szükségünk van. Ha mégsem sikerülne a falból ép gránátot kipattintanunk és már türelmünket is elvesztettük, szép és csiszolt példányokat a boltban is vásárolhatunk. Persze, ez nem ugyanaz, de legalább nem távozunk üres kézzel. Vakmerőbb Gránátium látogatók tehetnek egy izgalmas túrát az épület mögött található Granatschlucht vízeséshez is, ahol drótkötélen egyensúlyozva az ügyesebbek áttornázhatnak a túloldalra és haladhatnak tovább a vízesés mentén felfelé. Igazán különleges szórakozás gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt!

Délben a szintén Radentheinben található Metzgerwirt étterem felé vettük az irányt, amely csak 3 perc séta a Granatiumtól. Itt fantasztikus 5 fogásos menüsor várt minket regionális alapanyagokból készített finomságokból, amelyeken keresztül megismerhettük az itteni hagyományos fogásokat, mint pl. a tradicionális édes vagy sós töltelékkel ellátott tésztatáska, amit elvileg errefelé minden lánynak saját kezűleg el kell tudnia készíteni. Ebéd után elhagytuk a Millstatti-tó vidékét és Klagenfurt felé utaztunk tovább. Belvárosi hotelünk, a elfoglalását követően vacsora előtt egy gyors szaunázásra indultunk, aztán belevetettük magunkat a város pezsgő esti életébe. Vezetőink egy igen különleges helyre invitáltak bennünket vacsorára, a Landhaushof ugyanis az 1500-as években épült és azóta is központi szerepet tölt be a város életében. Az itt kialakított étterem hangulata is a múltat idézi, az ételek viszont mind mesterszakács műremekei. Ha igazán izgalmas párosítású ételeket szeretnél enni, ide feltétlenül térj be!

Gustav Mahler nyomában a Wörthi-tónál
Következő napunkat a klagenfurti piacon kezdjük, ahol nem csak osztrák, hanem horvát és szlovén termékekkel is lehet találkozni. A szintén hagyományos múltra tekint vissza Klagenfurt életében, itt rengeteg hús- és hal, sajt, kenyér, zöldség, gyümölcs, savanyúság illetve sütemény cserél gazdát, a kínálat igen széles, a látvány magáért beszél! A piac körbejárása után délelőtti városnéző túrára indultunk az óvárosban, amelyre tényleg érdemes rászánni egy fél napot, hiszen sok érdekességet lehet megtudni a város alapításáról, múltjáról és életéről. Ilyen pl. a Landhaus címerterme, a Lindwurm sárkányos szökőkút a Neuen Platzon, a Fuchskapelle a St. Egyd Stadtpfarrkirche-ben és a hozzá tartozó torony meglátogatása, amelyeknek történetei bizony izgalmas részleteket tartogatnak a számunkra. Délben a Zum Augustin nevű, a Landhaushof-hoz hasonló múltidéző hangulatú étteremben töltekeztünk fel energiával, amely a városiak által is közkedvelt találkozási pont lehet, mert egy szöget sem lehetett leejteni. Ebéd után a Wörthi-tóhoz látogattunk, ahol felszálltunk a Maria Wörth felé induló . A majd 1 órás hajóút közben alkalmunk nyílt gyönyörködni a tó szépségében, az épülő Pyramidenkogel kilátótoronyban, amely egyébként június 20-án nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A hajókázás után egy kisebb túrát tettünk a tó közeli erdőbe, hogy eljuthassunk , cseh-osztrák zeneszerző erdei remetelakjába, ahol idejének jó részét komponálással töltötte. Igazán különleges élmény az erdőtől körülölelt kis házban szimfóniáit hallgatni és közben arra gondolni, hogy ez a vidék milyen mély benyomást tett rá alkotásaiban.

Galériához katt a képre!

A napenergia aranyat ér a hajózásban is!
Utolsó napunkon a reggelt napengergiával működő elektromos hajókázással indítottuk a klagenfurti csatornán a Lendhafen megállótól a Minimundusig. A vízről alkalmunk nyílt a külváros idilli, futók és kerékpárosok által kedvelt ligetes erdősorban és a mozdulatlan víztükörben tükröződő középkori kőhidak látványában gyönyörködni. 30 perces utunkat követően az Európa szerte ismert Minimundushoz tértünk be, ahol a világ leghíresebb építményeinek miniatűr mását lehet megtekinteni. A park ragyogóan karbantartott, gyerekek számára is izgalmas látnivalókat tartogat, mint pl. a mozgó kisvasutak, gőzmozdonyok... akár egy hatalmas terepasztal! A mini épületek megtekintése után egy rövid sétára indultunk a Wörthi-tó partján, mivel éppen kisütött a nap, ezt nem lehetett kihagyni! Az előző napok esőzései a hegyekbe havat hoztak, különös kontrasztot alkotva a nyárias látképpel a tavon, a háttérben havas hegycsúcsok sziluettjei látszottak. A látványt még fokozta, amikor a félszigetre kiértünk, ahol a kastélykertben pálmafákkal körbevett teraszon néhány vendég ebéd utáni kávéját fogyasztotta éppen.

Buschenschank mindenkinek!
Az itt érezhető nyugalom szinte ide cövekeli az embert, nehéz továbbindulni, de várt még minket egy különleges háztáji uzsonna, a Familie Schifferl "Buschenschank" családi fogadónál, ahol kizárólag a család terményeiből és termékeiből készített ételeket szolgálnak fel. Hihetetlen ízvilágú és változatos hideg étellel leptek meg minket vendéglátóink, a sonkáktól kezdve, a tormán át a különféle szalámikig, kőrözöttekig és lekváros buktáig, a házi mustról, borról és pálinkáról nem is beszélve.

Hangulatkép a Maria Loretto félszigetről — undefined

Galériához katt a képre!

A tulajdonosok családjuk segítségével rendíthetetlenül fejlesztik kis fogadójukat, hogy minél több vendéget tudjanak kiszolgálni, kisebb társaságok fogadásán át egészen 120 fő ellátását is maguk mögött tudják már. Amikor erre jársz és szeretnél betérni egy igazi hamisítatlan parasztuzsonnára, figyeld a ház előtt kilógatott csokrot, mert ez jelzi, hogy a fogadó nyitva van e.

Az utazás lehetőségét köszönjük az Österreich Werbung Marketing Kft., a és a Kärnten Werbung munkatársainak!