Montisok zarándokhelye: Salzkammergut Trophy

Salzkammergut egy Mekka, egyszer minden montisnak el kell oda zarándokolnia, de komolyan. 

Viola: És valóban. A Trophynak még mezei biciklizőként is csábító a híre. Amikor odaértünk, pont az fogadott, amit megálmodtunk. Kemping, ami csak bringásokkal van tele. Lezárt főutca, ami csak a bringásokról szól. Nekik szerveznek, nekik reklámoznak, őket segítik, és őket ünneplik. Hiába a zuhogó eső, óránként rajtolnak a többszáz-, olykor ezerfős bolyok. Az úton az autók türelmesen megvárják, amíg a készülődő montis elkacsázik előlük. Igazi bringásünnep!

Alapvetően különbözik a magyar versenyektől, például abban, hogy az első mászás egyből egy órás. Legurulsz, és a következő mászás is egy órás. Aztán a harmadik is. Aztán a következő is.

Viola: Viszont - legalábbis 38 km-en - nem küldtek rá meredek fölfelékre. Mászni kellett, de nem a pilisi, gyökeres, 100 méteren 20 métert emelkedő keskeny ösvényeken. Hanem nyugodtan, széles úton, stabil pulzussal, gyakorlatilag nulla technikával.

Kép forrása: Baumann Viola - Mozgásvilág.hu

Galériához klikk a képre! 

De ne menjünk ennyire előre! A szervezők jóvoltából mi is kilátogattunk a rendezvényre, ahol mindenki megtalálhatja az erőnlétének megfelelő távot. 22 kilométertől a 210-ig minden van, ami szem szájnak ingere. Habár soknak tűnhet, érdemesebb a hazainál eggyel hosszabb távot választani magunknak, már csak azért is, mert ha nem veszed véresen komolyan, akkor felér egy lélegzetelállító kirándulással. Kedvenc részem, amikor a sziklafalba vájt alagúton kell átmenni, aztán jön a Hallstadti mászás a sóbányához, majd fölötte a vízesés; de az is remek, amikor a tó felett kell a függőhídon tekernünk pár kilométert.

Viola: És szerencsére nem mindenki versenyezni jött. A 38 km rajtjában elöl a profik, szorosan egymás mellett. Aztán a tömött sorok lassan szellősebbek lesznek, a hátsó 60 ember békésen álldogál egymás közelében. Persze, persze, mindjárt rajt, de hova rohanjunk?

Megszólal a kürt, az eleje rohamtempóban elszáguld, hátul pedig vidáman elindulunk. Az emelkedőkön aztán szépen széthúzódik a mezőny, lihegés nélkül is meg lehet előzni nagyobb csoportokat. Lefelé, a sáros, köves (nem murvás) ösvényen félrehúzódunk a bátrabbak elől, hadd menjenek. De senki nem akar félrelökni, a mögöttem jövő int, hogy menjek csak nyugodtan, ő sem rohan. Közben kisüt a nap, az emberek beszélgetnek és szuszognak, az emelkedőn előzve már ismerősként üdvözölnek páran. Igaz, egyre felismerhetetlenebb mindenki, és a célba begurulva csak igen hasonló sárszörnyeket látunk. Olykor véres, de boldog sárszörnyeket.

A szállásunk a Hagan Lodge nevű helyen volt, amire komolyan mondom, az eddigi legjobb szállásunk volt. Saját bringamosó, minden apartmanhoz szauna, és biciklitároló helyiség, ruhaszárító, ésatöbbi. Mindezt 900 méter magasan, egy sípája aljában. Amúgy is szerelmes vagyok a faházakba, szóval onnan visszatérni a pesti társasházba egy kicsit - rossz értelemben véve - szívszorító érzés volt. Nem messze fekszik a háztól az Altausseer tó, amit körbetekerni mindig nagy élmény. Egyrészt gyönyörű, másrészt tele van a partja padokkal, és le lehet ülni kicsit meditálni. Olyan érzés, mintha megállna az élet, és nem telne az idő, tökéletes kikapcsolódás. Na de térjünk csak vissza a versenyhez.

Kép forrása: Baumann Viola - Mozgásvilág.hu

Galériához klikk a képre! 

Különleges volt a mostani alkalom több szempontból is. Egyrészt a mindig is népes magyar mezőny még népesebb volt, eljött az egész Hegyibringa különítmény, a Meridások, a Deviant, és még sokan mások. Új csúcs is lett, összesen 4256 indulója volt a versenynek, ami a hazai eseményekhez képest fényévekre van. Csak az A távon (ami 210km és 7000 szint) több mint hétszáz ember indult.

A B táv egyben férfi Masters EB is volt (a C táv, pedig a női), ahol a magyarok igen jó eredményeket szereztek.

Milyenek a pályák?
Az osztrákoknál nincsennek nagyon egynyomsávos utak, nem is igazán szabad az erdőben biciklizni a kijelölt dózerutakon kívül. Szóval senki ne várjon hatalmas technikai kihívásokra, de azért - főleg esőben - van egy-egy technikás rész, ahol a menőkön kívül mindenki tologatja. A mászások hosszúak, de az ereszkedések is. Amikor először teljesítettem a B távot, az ujjaim görcsöt kaptak a sok fékezéstől. Hozzá kell szokni az óra hosszú mászásokhoz, és a hosszú, sóderes lefelékhez. Nem hittem el a mendemondákat a 80-al szágoldozó osztrákokról, majd élőben tapasztaltam (Viola: Volt olyan magyar bringás, akit hátulról, jobbról előzve el is kaszált egy ilyen sógor. Mindkettejüknek ott fejeződött be a versenye). Kell állóképesség, mert itthon nem tud egyben ennyit mászni az ember, szóval jó, ha nem felkészületlenül érkezik.

A táj valami fenomenális, az alpok hegyei, völgyie mindig maradásra akarnak késztetni. Az idő elég változékony, sokat esik, szóval nem árt, ha hozzászokunk, és veszünk egy rendes esőkabátot. Viola: Bár a szervezők erre is gondoltak, és a célban párszor használatos poncsókkal várták a befutókat, egyből a szárított mangó és a minikolbászok mellett.

A szervezés
Az egyetlen komoly problémát csak most tapasztaltuk, amikor több távon is indultak tőlünk emberek, és több faluból volt start. Sajnos nincsennek kitáblázva a kereszteződéseknél a helyszínek, és Thommey 3 perccel le is késte a rajtját, mert nem találtuk a területet. Ez volt az egyetlen olyan dolog, amit negatívumként lehet említeni. A csomagban mindig van rengeteg kaja, a frissítőpontokon olyan terülj-terülj asztalka van, amit kevés helyen tapasztalni. Viola: Teletöltött izotóniás kulacsok, sajt, kesudió, és egy csomó gyümölcs. És kedves pontőrök, akik fejcsóválva nézegetik a minden négycetcentinyi területen csurom sáros kulacsot, miközben megtöltik azzal, amit kérünk. Néhány helyen a helyi nénik még a saját sütijüket is osztogatják. A kiszolgálók kedvesek, a nevezés, a rajtszámátvétel, a póló és minden egyéb szolgáltatás hibátlan. Ezt már harmadik alkalommal élvezhettem, változatlan minőségben.

Kép forrása: Baumann Viola - Mozgásvilág.hu

Galériához klikk a képre! 

Mit lehet ajánlani a magyaroknak?
- Menjetek, próbáljátok ki, és élvezzétek!
- Készüljetek fel rendesen!
- Néha azért álljatok meg nézelődni is!
- Mondjátok el másoknak is, hogy milyen jó volt!

(Nagy Zsolt ajnározásához Baumann Violának volt hozzáfűznivalója)

Forrás: Baumann Viola - Mozgásvilág

Forrás: Baumann Viola - Mozgásvilág

Forrás: Baumann Viola - Mozgásvilág

Forrás: Baumann Viola - Mozgásvilág

Forrás: Baumann Viola - Mozgásvilág

Forrás: Baumann Viola - Mozgásvilág