Katasztrófális hideg van, tudjuk ezt a híradásokból :) és amúgy tényleg nincs meleg, ezért azután, hogy kipróbáltunk pár megoldást a kézlefagyás ellen , felszereltük a bringát valódi gyári szögesgumival. Már régóta szerettük volna élesben is letesztelni egy ilyen külső teljesítményét, úgyhogy kifejezetten nagy volt az öröm. Csak akkor fittyedt le a szám egy kicsit, amikor elolvastam, hogy éles bevetés előtt ajánlott 40 kilométeren keresztül aszfalton bejáratni , hogy a szögek tökéletesen beágyazódjanak a helyükre. Úgyhogy az igazi élvezet előtt kényszerbringázni kényszerültem, dehát a munka az munka. Betonon persze zajos, kb olyan a hangja, mintha folyamatosan murván gurulnék, de nem hangosabb, mint egy ballonos nyári terepgumi és azt sem igazán éreztem, hogy nagyon visszafogná a sebességet. A leírásban azt is említik, hogy a maximális 5 bart belepumpálva minimálisra csökken a menetzaj, bár én nem vettem észre túl nagy különbséget.
Schwalbe Winter
Tavaly több alkalommal jártam a HHH-n hóban bringázni Schwalbe Nobby Nic és Rocket Ron párosítással. Amíg hóban tekertem, minden okés volt, aztán egyszer csak zutty... kicsúszott alólam a bringa. Mint kiderült, azért, mert egy helyen a fél milliméternyi hóréteg alatt tükör-jég volt. Próbából rámentem még párszor és azóta tudom, hogy a jégen bizony csinálhatsz bármit, csúszik mint a veszedelem.
Schwalbe Winter Jól letaposott hóban működik, de ide nem is hiányzik a szög...
Ebből kiindulva a Schwalbe Winter t is egy panoráma körre vittem az aszfaltos "szetáp" után. Az úton letaposott és feltúrt havas talajviszonyok fogadtak, meg egy pórul járt siklóernyős a fák tetején . Lévén a Schwalbe Winter a kevésbé ballonos gumik közé tartozik (26x1.75), nem volt meglepő, hogy a feltúrt havas terepen csak csúszkálva és nehezen kordában tartva volt képes suhanni még a minimális 2 bar-os keménység mellett is. A letaposott, kemény havas talajon viszont határozottan tartotta az irányt és a gép szépen engedelmeskedett az irányváltoztatásoknak is. Ergo szűzhavas frírájderkedésre nem alkalmas, de keményre ratrakolt sípálya minőségű terepen lehet vele bohóckodni.
Schwalbe Winter Tökéletes tesztkörülmények szögesgumihoz...
Persze a szögek nem hóra, hanem jégre teszik igazán alkalmassá a külsőt. A tavalyi lefagyott pályát nem találtam meg a nagy hó miatt, úgyhogy komolyabb vizsgahelyszínt kerestem, kinéztem egy befagyott tavat Budapest peremén. A jégre jópár centi hó is hullott, így határozottan érezhető volt a kontraszt a havas és a letakarított, tiszta jeges terep között. Szög nélküli gumival a hóról a jégre érkezve rögtön dobtam volna egy hátast, szöges gumival viszont olyan érzés volt, mintha száraz aszfaltra érkeztem volna. Mind az elindulás, a megállás és az - ésszel - kanyarodás is csúszásmentes volt körülbelül 20-30 km/h-ig. Hirtelen irányváltásoknál, pláne, ha az fékezéssel is párosul, még a szögesgumi is meg tud csúszni, de egy idő után még én is ráéreztem a csúsztatásos kanyarodásra, aki amúgy nem vagyok egy bringás fenegyerek.
Schwalbe Winter Száraz úton nem nagy kunszt egy ilyen bedöntés, jégen annál inkább - ezért is a hülye vigyor
Alább láthattok egy összeállítást, ami nem lesz különösen látványos akkor, ha még nem tapasztaltad meg, milyen jégre gurulni bringával: elindulok, megállok, kanyarodok. Ha már kerültél akár csak pocsolyányi jégfelületre is, akkor valószínűleg át fogod érezni...
A Schwalbe Winter kitűnően kezelhetővé teszi a bringát jégen, fagyos talajon, tömörített havon és tulajdonképpen aszfalton is, de a nagy havat nem szereti. Ha olyan terepviszonyok fogadnának, mint tavaly (hómentes, de keményre fagyott földút), akkor egy téli montimaratonon is elindulnék vele, de tulajdonképpen a napi közlekedésre is jó nagy fagyok idején és ónos esőben. A mindkét oldalán teljes körben fényvisszaverő csíkkal ellátott külső 26"-os és 28"-as méretben is kapható, ami megerősít abban, hogy mindennapos használatra szánta Mr. Schwalbe .
A mélyebb havas terepekre inkább a ballonosabb Ice Spiker , vagy a Snow Stud való.
