Strade Bianche szurkolás és Granfondo verseny

Nagy Zsolt

2023/03/14

Valter Ati nevével remélhetőleg mindenki találkozott már. Tavaly a Stradén negyedik helyet sikerült elérnie, és idén a Jumbo színeiben kiemelt kapitányként indulhatott, ami talán még nagyobb érdeklődést hozott itthon a versennyel kapcsolatban. Nade mi is ez a verseny? És mi az a Granfondo, ahol bárki elindulhat, és letekerheti a verseny távját?

Hirdetés

Strade Bianche szurkolás és Granfondo verseny-1 — Valter Ati a Strádén

Mi az a Strade Bianche?

Sienából indulva kell egy nagyobb kört megtenni, ami tele van tűzdelve fehér, döngölt talajos szektorokkal, és rövid, de meredek emelkedőkkel, úgy, hogy közben síkon alig megy az ember, az egész pálya egy hullámvasút. A verseny alig 20 éves múltra tekint vissza, mégis hamar a hatodik klasszikusként kezdték el emlegetni, nehézsége és szépsége miatt.

Az elmúlt években alig volt olyan, hogy valakinek kétszer is sikerült volna megnyernie, emiatt is annyira értékes egy itteni győzelem, a nyertesek listája pedig egészen elképesztő:

Fabian Cancellara (3x), Michał Kwiatkowski (2x), Tiesj Benoot, Julian Alaphilippe, Wout Van Aert, Mathieu van der Poel, Tadej Pogačar, Tom Pidcock.

Strade Bianche szurkolás és Granfondo verseny-2 — Alaphilippe újra megnyeri?

Csupa világbajnok, olimpiai bajnok, Tour de France győztes, és ez emeli ekkorára a rangját ennek a megmérettetésnek. Az idei verseny összefoglalóját ebben a videóban tudjátok megnézni. Ez nagyjából elmeséli az egész jelenséget, amiért annyira nehéz rajta nyerni, és külön érdekesség, hogy Valter Ati az egész verseny alatt eszméletlenül aktív volt és alakította a verseny végeredményét.

Utazás

Magyarországról 10-12 órányi autózással lehet eljutni a helyszínre. A szlovén pályamatrica kb. 10 ezer forint, illetve olaszoknál még egy nagyságrendileg 16 ezer forintos tétel, ugyanis ott kapus rendszer működik, ami nem kifejezetten olcsó. Érdemes itthon még a Balaton mellett teletankolni a kocsit, mert aktuálisan az üzemanyagárak olcsóbbak itthon, mint kint.

Strade Bianche szurkolás és Granfondo verseny-7 — A Sienai főtér

Siena egy csodálatos város, amely híres a középkori történelmi városközpontjáról, az egész világon ismert Piazza del Campo teréről, ahova maga a verseny is befut. Az itt található sok történelmi és kulturális helyszín, valamint a környező dombok lenyűgöző panorámája miatt a város az egyik leglátogatottabb turisztikai célpont Olaszországban. Amire viszont figyeljünk, hogy a városban nagyon sok helyen fizetős a parkolás. Szállást érdemes lehet inkább a környékén foglalni, vagy jó előre, mert ennyi bringás mellett hamar elfogynak a közelebbiek.

Szurkolás

Aki volt a Giron, az emlékezhet a teljesen lezárt utakra, rendőrökre, és fegyelemre, hogy senki nem mehet fel a pályára a mezőny érkezése előtt már. Na itt hasonló nincsen, sokkal emberibb a szervezés, a szektorokon bárki bringázhat még a mezőny érkezések előtt tíz perccel is. Érdemes a versenyt valamelyik meredek murvás szakaszon nézni, mert itt kapjuk meg az igazi élményt. A srácok a 14 százalékon is olyan tempóval tudnak haladni, ami egy halandónak szint elképzelhetetlen. Mi megint az utolsó szektoron vertünk tanyát, már órákkal az érkezésük előtt. Ilyenkor kisebb népünnepély van a környéken.

Szurkolók, kisbuszok, grillezés, sörözés, és jó hangulat. Ahol mi álltunk, már messziről lehet tudni, ha jönnek a bringások, mert a dombok között egyszer csak feltűnik a közvetítő helikopter. A szektor eleje egy meredek lejtő, amit simán beláttunk. Ilyenkor mindig pár autó és motoros megy előre. Mindenki némán állt, hogy vajon Pidcock mikor tűnik fel, néma csend, és ahogy megjelent, hatalmas morajlás kezdődött. Hidegkirázós jelenet ez, pláne, amikor az emelkedő végén, a rengeteg szurkoló üvöltése közepette kell eltekerni a srácoknak. Az mindegyik összefoglaló szerves része, hogy a La Tolfén, ezen a szektoron mi történik. Persze szurkoltunk Atinak és Eriknek is, a két magyarnak, aki részt vett a versenyen. Mindketten nagyon aktívan és jól versenyeztek. Öröm látni, hogy magyarok is vannak ilyen szinten a nemzetközi mezőnyben, .

Aki teheti, és kimegy tekerni, ne hagyja ki ezt sem, mert hozzá tartozik a teljes élményhez a szurkolás is.

Granfondo

A Strade Bianche Granfondo egy nagyon népszerű kerékpáros esemény, amely minden évben rengeteg kerékpáros és rajongó vonzza a világ minden tájáról. A verseny a Strade Bianche profi kerékpáros versenyhez hasonlóan azzal a céllal jött létre, hogy megmutassa a szép toszkán vidéket és a számos történelmi helyszínt. A Granfondo-nak két kategóriája van: a hosszabb táv, amely 139 km hosszú, és több mint 30 km hosszú szakaszt kell legyőzzenek a döngölt útból. Ezen nem kevesebb, mint 2200 méter szintet kell megmászni.

A rövidebb táv a Medio Fondo, amely 86 km hosszú, és szintén tartalmaz néhány döngölt szakaszt, de könyebb kihívást jelent a versenyzőknek, mint a hosszabb táv. Ebben “csak” 1300 méter szint van, ami így is embert próbáló. A rajtcsomag egyébként eszméletlenül gazdag, idén mezt és mellényt is kaptak a résztvevők, ráadásul Sportful gyártmányút, ami elég jól is néz ki, szóval már csak ezért is megéri nevezni! Az, hogy közel 6000 ember indul rajta, szinte hihetetlen az itthoni körülményekhez képest. A nevezési díj 100 euro körül alakul egyébként.

Hatalmas emocionális löket volt, egyrészt végig tekerni azokon a tájakon, ahol a verseny megy, másrészt ennyi emberrel együtt bringázni. Valahogy az ilyen megmérettetések végén hatalmas örömérzés marad bennem, ennek egyik oka pedig, hogy ha letekeri az ember, tényleg azt érzi, igen, ez kemény volt.

Nem csak a táv, hanem a szint, a tempó, és a meredek falszerű emelkedők adják meg azt, ami miatt tényleg nehéz. Mivel sokat tekertem már idén, egészen jó formában érkeztem, a 100-ik kilométerig nagyon jól ment, jöttek a wattok, mentek az emelkedők gond nélkül, de a két kulacs kicsit kevés volt. Az utolsó 20 kilométeren éreztem, ha túlságosan tolom neki, akkor el fogok görcsölni. Ez sajnos így is lett Sienában az utolsó emelkedőn, ahol az elmúlt években annyiszor eldőlt már a verseny sorsa. Még pont sikerült befordulnom az egyenesre, de a következő hajtásnál egyszerre görcsölt el a négyfejűm és a combhajlítóm, meg is kellett állnom 1-2 percre nyújtani. Utána már csak 300 métert kellett gurulnom a célig, ahol körbenézve a téren mindenhol csak bringásokat lehetett látni. Itt akasztották az emberek nyakába a teljesítésért járó érmet is.

Strade Bianche szurkolás és Granfondo verseny-3 — A főtér

Edzőként az egyik dolog, amit tanácsolnék annak, aki részt akar venni ezen az eseményen, hogy ne siessük el az emelkedőket, és ne tolják túl a meredekeket, mert az a táv vége felé nagyon vissza tud ütni. Folyamatosan enni és inni kell közben, mert nagyon sok energia kell a teljesítéshez. Az se árt, ha előtte a nyújtás és erősítés is rendben van, hogy ne álljon be a derekunk. Sok sikert mindenkinek, aki később ki szeretné próbálni a kihívást, amit egyébként esemény nélkül is végig lehet tekerni bármikor!