Az első két esős-saras napért, a 3000 méter szintekért és a következő két nap megpróbáltatásaiért is. Ha el kell képzelni, milyen érzés a Transalpon tekerni, a mai nap minden tekintetben igazi referenciának tekinthető . A hivatalos weboldalon is beharangozták, hogy szuper panoráma szakasz áll előttünk, de a 70 km és a mellé járó 2500 m szint sokkal inkább lekötötte a figyelmünket. Egészen addig, amíg el nem indultunk reggel a mezőny után.
Szinte bérelt helyünk van az utolsó, D blokk végén, de mindig akad jónéhány páros, akiket már az első emelkedőn magunk mögött hagyunk. Így volt ez ma is, az első 300 méter szintet aszfalton gyűjtöttük be, a második 400-at már egy látványos, folyó völgyben haladó dózeren. Gábor itt alaposan lemaradt, bő egyórás folyamatos tekerés után álltam meg bevárni. Jó 20 percbe telt mire felért. Addig megettem egy szendvicset, ittam egy kólát, megolajoztam a láncot és csináltam pár fotót.
Az út ezután egyre szűkebben tekergett felfelé a hegyekbe, az utolsó 300 méter szintet már gyakorlatilag turistaösvényeken tettük meg, elképesztő panorámával körülvéve. Szinte fel sem tűnt, hogy közben belepörgött a lábunkba 1000 méter szint.
Az, hogy a mára szánt táv több, mint 20%-a ösvényeken vezetett, azt hiszem elég sokat elmond. Káprázatos helyeken bringáztuk végig az egész napot. Egyszer kopár hegyek között, már-már hihetetlenül zöld mezőkön legelésző tehenek mellett, máskor törpefenyvesekben tekergő ösvényeken, majd vadítóan kék vizű tavak fölött 30 centi széles, kőtörmelékes, omladozó csapásokon gurultunk a cél felé.
Voltak kisebb-nagyobb mászások útközben, de az egyetlen ami nem hiányzott, az az utolsó 5 km volt Livigno előtt. Ahelyett, hogy szépen begurultunk volna a faluba a széles, aszfaltozott bringaúton, jó hosszan és meredeken felmászattak minket a hegyoldalba, hogy ott hosszas fel-le-fel-le kacsázás után a síparadicsom túlsó végében 50-es tempóval vágódjunk be a célba.
Most második alkalommal kihasználtuk a Pasta Party adta lehetőségeket és jól bekajáltunk, amíg a bringáink értő kezek által tisztultak, gyógyultak.
És csak hogy színezzük egy kicsit még a mai napot, a szállásunk a falu céllal átellenes domboldalában volt, ahová még fel kellett tekernünk.
Szuper nap volt és különösebben el sem fáradtunk, úgyhogy némileg bizakodóan nézünk a holnapi horror szakasz elébe. Talán nem véletlen, hogy a szervezők a szokásos 8 órával szemben a 6. etapra 10 órás szintidőt adtak meg . Remélhetőleg beleférünk majd.
Táv: 70,05 km Szint: 2442 m Idő: 7:23 óra
