A vad kunság

Benecz Ferenc

Az A vad kunság hossza 54 Km. Az útvonal szintemelkedése 110 m, szintideje 4 Óra, nehézsége Közepes. Az útvonal Magyarország területén található.

Hirdetés

Az eső és a ballonosgumi a barátunk

Ritka az, hogy egy túraajánlóban pozitívumként legyen megemlítve az eső előzetes megtörténte, de ezen kunsági túránk során kifejezetten előnyös, ha korábban volt égi áldás! Ennek oka igen prózai: a térségben igen nagy területen terül el homok, mely esőzést követően jobban bringázható. Ennél fogva a túrára erősen ajánlott az apró mintás, ballonos (2,0-2,2”) gumi használata.

Homok, sztyepperdő és tanyavilág

Túránkat Kerekegyházáról, a sportteleptől indítjuk, ahol könnyen tudunk parkolni is. Pár perc alatt kigurulunk a házak közül, és hamarosan keresztezzük a Kunadacsra vezető betonutat – itt kellő figyelemmel keljünk át – majd máris kezdetét veszi a tengerparti party! A néhol 5-10 cm mély, a gurulásunkat "megviccelő" homok ne szegje kedvünket! Ahol a kerékpárunkat nem tudjuk eltekerni, szálljunk le, és toljuk pár métert, hiszen ezek a szakaszok szerencsére nem túl hosszúak!

A kunságra és az alföldre jellemző erdő foltok, sztyeperdők között haladunk, melyekben fellelni az örökzöld fenyőt és a lombhullató pusztai tölgyeseket is. Ennek a tájnak is meg van a saját varázsa, melyben gazdag, napjainkban talán újraéledő tanyavilág húzódik meg.

Nagyjából 12 kilométer megtétele után, az út jobb oldalán, fákkal körbevéve találjuk meg a kunbaracsi árpádkori templom romját, illetve a templom helyén felállított fakeresztet, mely napjainkban zarándokhely – a pici templomot feltehetőleg a XIII. században építették, ám az 1929 körüli feltárása után a maradék köveket széthordták, így ma már csak a 38 méter átmérőjű, nagyjából kör alakú védőfalának maradványai láthatóak.

Utunkat szántók és legelők között folytatjuk. Szemünk nagy távolságokat is könnyedén belát a mezős területen, melyekben megpillanthatunk legelésző nyájat, gulyát is. A végeláthatatlan gyepben számos védett és ritka növény él, melyek természeti érteke nagy. Olykor-olykor egy-egy száraz csatornát is keresztezünk, melyek évtizedekkel ezelőtt az értékes vizet szállították.

Alsóadacsnál rövid szakaszon az aszfaltozott úton kell haladnunk, itt legyünk óvatosak. Újfent burkolatlan útra térve ismét a homoké kezd a főszerep lenni. Ugyan a terület, melyen épp haladunk, réges-régen lápos terület volt, ennek ma már nem sok nyoma van - talán csak a csatornák megléte jelzi a vízben gazdagabb időszakot.

A vad kunság-14 — A múltnak emléket állító halásztanya

A homokbuckák és kiszáradt tavak világa

Nagyjából a 30. kilométerünknél keresztezzük a Szabadszállás-Kerekegyháza közötti utat, majd lassan megérkezünk a Fülöpháza határában elterülő homokdűnék, homokbuckák birodalmába. Ne ijedjünk meg, de itt rövid szakaszon jó eséllyel kizárólag kerékpárunkat tolva tudunk majd előre haladni, de az igen szürreális látvány megéri! Ajánlott a feltöltött útvonaltól az 52-es főúton picit eltérni, és a nemzeti park tanösvényén gyalog végigjárva betekintést nyerni a legnagyobb homokdűnék világába!

Bár a térképen zöme errefele még tavakat jelöl, azok évtizedekkel ezelőtt kiszáradtak, így mindközül a legnagyobb, a Kondor-tó helyén is ma már csak a rozsdás zsilipek, a máladozó vízszintjelző oszlopok, a rothadó és növényekkel benőtt csónakmaradványok, valamint a mező közepén, a múltnak emléket állító, magányosan álló halásztanya jelzik a hatalmas kiterjedésű és gazdag élővilágú víz helyét.

Innen már csak pár perc, és újra a Szabadszállás-Kerekegyháza közötti úton vagyunk, melyen most jobbra fordulunk, és már könnyedén gurulhatunk a kiindulási pontunkig.

A túrára ajánlott időszak a tavaszi, őszi és téli időszak, persze nyáron is neki vághatunk, de bőséges folyadékot vigyünk magunkkal, és a fejünk árnyékolásáról is feltétlen gondoskodjunk, mert sok árnyék nem lesz!