- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A Budapest és Balaton között létrejött kerékpáros túraútvonal egy turisztikai célú, látnivalókban és szép tájakban gazdag infrastruktúra. 2022-ben elkészült a kitáblázás Balatonakarattya és Kamaraerdő között és végig különálló kerékpárúton, osztott gyalog- és kerékpárúton, kerékpársávon, vagy kerékpáros piktogrammal jelölt, alacsony forgalmú közúton halad. Számos része a már meglévő infrastruktúrára épült, de a tervek szerint az elavult szakaszokat is frissíteni fogják, vagy teljesen új nyomvonallal leváltják.
Túlnyomórészt jó minőségű, sima aszfaltúton halad, ám előfordulnak a régi szakaszokon rossz minőségű útburkolatok és Pákozd és Kajászó között eleve döngölt kavicsos útfelületre kell számítani. Emiatt elsősorban trekking- és gravel kerékpárral javasoljuk, esetleg ballonosabb kerekű országútival.
Hivatalosan a Kamaraerdőből induló útvonal rövid ideig kanyarog a házak között, kisforgalmú mellékutakon, majd széles, jó minőségű kerékpárútra vált, miközben Törökbálint fele csorgunk. Előbb az M7, majd az M0 gépjárművekkel tömött aszfaltcsíkjai felett haladunk át, hogy könnyed gurulással érkezzünk meg Biatorbágyra és a BuBa első, igazán látványos részéhez. A településre érve ugyanis a kettős vasúti völgyhíd egyikén keresztül, 26 méteres magasságban gurulhatunk, ami hatalmas élmény és mindemellett nagyszerű kilátást is kapunk - a vasszerkezetes viadukt leginkább Matuska Szilveszter robbantásos merénylete által közismert. Az első hidat 1884-ben, a másodikat 1898-ban építették meg. Napjainkra mindkettő használaton kívül állt.
Etyekre beérve kerékpársávon haladhatunk – kávézók, fagyizók és fröccsteraszok mellett suhanunk el, melyek csábítanak egy rövid szünetre, nem is tudunk hirtelen választani... A házak közül kiérve veszi kezdetét a Velencéig tartó útvonal második, egyben legnagyobb mászása. Nagyjából két kilométeren cirka 70-75 m szintet kell „leküzdenünk”, miközben mindkét oldalunkon szőlők sorakoznak – ősszel ez a rész csábító lesz!
Miután feljutottunk a „hegyre”, melynek tetején pihenőhelyet alakítottak ki szerelőállással, bő 4 kilométeres gondtalan gurulás veszi kezdetét. Az utat mandulafák szegélyezik, melyek mögött továbbra is szőlők és még több szőlők. Előttünk a távolban a százhalombattai olajfinomító sci-fi filmbe illő toronyváros látképe...
Gyúrón és Tordason is rövid ideig vendégeskedünk, az útvonal gyorsan átvisz minket ezeken a településeken. Bejáráskor az egész csapat egybehangzó véleménye szerint ez, a Biatorbágy-Tordas közötti rész a legszebb az egész útvonalon.
Pázmánd előtt még egy nagyobb, 60 méter szintkülönbségű kapaszkodást kell letudnunk, majd egy egyelőre ideiglenes, dózeres úton megérkezünk a településre, ezt a nagyjából 400 méteres szakaszt később váltja ki a végleges, mely a polgármester reményei szerint egy aszfaltozott és erdős részen fog haladni. Ezen településen egyébként érdemes figyelni az útvonal menti házak kapuját, mert táblák jelzik, ahova bármikor becsengethetünk friss vízért! És mindenképpen álljunk meg a település határában levő pihenőhelyen, amit a helyi fafaragó mester munkái tesznek igazán egyedülivé – a világbajnoki versenyeken is kiválóan szereplő mester minden munkája láncfűrésszel készül!
Innen már csak 7 kilométer van a Velencei-tóig, ami könnyed gurulás. Velence házai közé kellemes lejtőn suhanva érkezünk meg, ahonnan pár perc már csak a szabadstrand és a jól megérdemelt mártózás!
Sukorónál a már meglévő Velencei-tókör északi nyomvonalán vezet végig a táblázás, ami jellemzően kisebb forgalmú utcákon, illetve az út váltakozó oldalán futó kerékpárúton halad. Pákozd után Székesfehérvárig különálló kerékpárúton gurulhatunk, ezen gyakoriak a gyökerek általi felpúposodások.
A Budapest-Balaton kerékpárút egyik legrégebbi és leginkább kritizált szakasza. A városon áthaladó kerékpáros szakasz számos lámpás kereszteződést, rejtett kisutcákon keresztül bújdosást tartalmaz, ami még a 90-es évek kerékpárút-tervezését idézi. Tervezés alatt áll ennek a szakasznak az elkerülése, ám addig is a táblázás egész jól elnavigál minket, illetve érdemes ekkorra időzíteni egy kis pihenőt valamelyik útba eső vendéglátóhelyen, kisboltnál.
Székesfehérvár szélétől a magas minőségű újféle kerékpárútra térünk, amin igazán élvezetes haladni. Egy-két oldalváltáson kívül egész kellemes és háborítatlan ez a szakasz. Kisebb-nagyobb dolgainkat időzíthetjük a szabadbattyáni Kula térnél lévő mosdóhoz (talán ezt a legkönnyebb megjegyezni), ahol elektromos eszközeinket is tölthetjük a megfelelő usb-, vagy hálózati áramforrás segítségével.
Polgárdi felé egy kevésbé kellemes, változó minőségű, de felpiktózott közúton haladunk és Polgárdiban is időnként lassú haladásra alkalmas csiki-csuki vár ránk, de aztán a Füle és Balatonfőkajár szakaszok többnyire megint szuper minőségű, különálló kerékpárúton haladnak. A településeken belül a közúton vezet a felpiktogramozott nyomvonal.
Ez utóbbi szakasz emlékeztet leginkább egy kerékpáros sztrádára, annak minden előnyével és hátrányával (gyors, egyenes, cserébe eseménytelen és a főút zajától sem mentes). Az akarattyai vasútállomás felett csatlakozik be a Balatoni kerékpáros körbe, ahonnan ízlés szerint haladhatunk tovább.
- az útvonal mentén jelenleg kevés helyen lehet ivóvizet szerezni, ezért erre induláskor számítsunk
- az útvonalon kevés az árnyékos szakasz, így egy forró, napsütéses napon ezt vegyük figyelembe
- az útvonal 99,9%-ban aszfaltozott úton halad, így érdemes, könnyen gördülő kerékpárral nekiindulni.
- egyes szakaszokon az út széle murvával lett felszórva, amit a mezőgazdasági gépek felhordanak az útra, melyek a figyelmetlen kerékpáros számára veszélyesek lehetnek, főleg kanyarodás során
- ha odafele elfáradnál, Budapestnek szinte félóránként van vonatjárat, melyekkel 30-35 perc alatt visszajuthatunk
A „mindenkinek, aki szereti” klasszikust idézhetném, de igazából bárkinek. Kicsiknek, nagyoknak, kezdőknek és profiknak egyaránt. Az útvonal túlnyomó része forgalomtól védett, így a kerékpározni, hosszabb távokra már képes gyermekekkel is bátran neki vághatunk. A két nagyobb emelkedő még gyalogszerrel is pár perc, amit a panoráma, na és utána a gurulás feledtet.
Szinte bármilyen évszakban el tudom képzelni, hogy neki indulok az útvonalnak, hiszen a vidék és a tavaink minden alkalommal más, csodás arcát mutatják, de leginkább a tavaszi és őszi időszak lehet nagyszerű!
Aki csak Budapest-Velence távolságban gondolkodik, nekik itt kerékpárút leírása Velencéig: BuBa Velencéig vagy a Budapest-Etyek verzió.
