- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Szlovéniában a Vipava-völgy régiója sokaknak még talán ismeretlen lehet, ám a kerékpáros élet már itt is jelentőségteljesen bontogatja szárnyait. A Vipava folyó völgye Délnyugat-Szlovéniában, közel a szlovén-olasz határhoz található. Az északi Alpok régióját elhagyva a táj hegyvidékiből szelídebb dombos lankákká alakul át, teret engedve az enyhe klímával rendelkező szőlőtermő vidéknek. A völgy legjelentősebb települése Ajdovščina, amely egyben a kerékpáros élet központja is.
Az enyhe időjárás miatt a Vipava-völgy egész évben kerékpározható, ahol többek között meredek emelkedők is változatos kihívást tartogatnak a kerékpárosok számára. A szőlővidéket keresztbe-kasul átszövő kerékpárutak remek panorámát kínálnak a völgy szinte teljes szélességére és mélységére. A változatos terep, az apró falvak vendégszeretete, illetve a számos természeti és kulturális látnivaló mind-mind színesíti az itt töltött időt.
Izgalmas ösvények várnak a Nanos fennsíkon, természetes kőképződmények mentén a Trnovski Gozd erdővel borított tájain, valamint a Vipava-völgy feletti domboldalak bortermő vidékén.
1. Ezúttal a Vipava-völgy bortermő vidékét barangoltuk be kerékpárjainkkal, Vrtovče településéről indulva. A kerékpárút hol aszfaltos, hol pedig sóderes úton párhuzamosan fut a völgy felett, nagyjából mindenkor csodálatos kilátást biztosítva a völgyre. Utunkat Brje felé végig szőlőtőkék és apró falvak kísérik. (Tipp: érdemes megállni egy-egy birtoknál borkóstolásra menet közben)
2. Brje-t elhagyva egy rövid szerpentines szakaszon legurulunk a völgybe, ahol a Vipava folyót elérve, jobbra egy terepútra fordulunk és kb. 1,2 km-t bringázunk a lombos fákkal szegélyezett hangulatos folyóparton. Ezután a folyótól eltávolodva megcélozzuk Velike Žablje apró települését, amelynek közepén Szent Florián plébániatemploma magasodik.
3. Utunkat innen Male Žablje felé folytatjuk, majd itt áthaladva egy meredek szerpentinen felkapaszkodva megérkezünk túránk célpontjához, a kora középkori Vipavski Križ-be. A települést az első írásos emlékek a tizenharmadik századból említik. A még ma is lakott városka házai egy, a kései 15. századból való védőfal mögött helyezkednek el, amely a bent lévő várat védte.
Galériáért katt a képre!
A falat a török támadások ellen építették. 1532-ben Vipavski Križ városi rangot kapott. 1636-ban a kapucinusok kolostorában könyvtárat hoztak létre, amely ma nyitva áll a látogatók előtt. (forrás: Wikipedia) A keskeny utcácskák és a szürke kőépületek valóban a középkor hangulatát idézik, mintha időutazást tennénk a múltba, főleg abban a pillanatban, amikor egy habitusba öltözött szerzetes halad el mellettünk.
