- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Túránkat Selce városából, alacsonyforgalmú úton kezdjük. Az útvonal mentén a szükséges helyeken táblázásokat találunk, melyekkel egész jól el lehet tájékozódni GPS használata nélkül is.
Az út egy rövid szakasz kivételével folyamatosan de nem túl meredeken emelkedik, miközben több apró falvacskán is keresztül haladunk. Nagyjából 15 kilométer megtétele után vioszont megérkezünk a hegy lábához, és az út az eddigi keskenynél is keskenyebbé válik, plusz a meredekség is enyhén nagyobb lesz.
Eleinte ugyan erdő és bokrok takarják a kilátást, ám pár perc elteltével a növényzet megritkul, és balunkon elénk tárul a látvány - tériszonyosknak nehéz kilométerek következnek. A korlát nélküli út széle meredeken zuhan a mélybe, az alattunk többszáz méternyi mélységben húzódó a Vinodol-völgy és a tenger látványával. Az út pont annyira emelkedik, hogy közepes edzettséggel kényelmes tempóban, nem túl megterhelően fel lehet tekerni rajta – persze ha van ebike akkor sokkal könnyebb dolgunk lesz, de szerencsére a több kilométeren keresztül kacskaringozó út minden fordítója fotózásra csábít, így sűrűn lesz indok kicsit megállni.
Az út mentén két kilátópont is épült, melyek mindegyike az Eyes of Vinodol nevet viseli a térkép szerint: az első a Vidikovac PRIDVA, míg a második a Vidikovac Mahavica kiegészítést kapta ezen nevek mellé. Mindkét helyen érdemes, sőt kötelező megállni, olyan csodálatos a kilátás!
A másodiktól kezdve, utunk nagyjából 23. kilométerétől, az eddigi izzadtságos mászás jutalmát kezdhetjük élvezni. Az út lejteni kezd, és kisebb emelkedők kivételével lejteni is fog a túránk végéig!
Hangulatos horvát hegyi falvakon keresztül ereszkedünk lefele a Vinodol-völgybe, miközben elhaladunk Drivenik vára alatt is, ahova kisebb, de meredek kitérővel juthatunk fel - a „hegy” tetején álló várat és kolostort 1 kilométer hosszú, ám 10-15%-os meredekségű úton érhetjük el.
Ha már itt járunk, érdemes felmenni a várhoz, amit először 1288-ban említettek írások, ám feltételezések szerint már a rómaiak idejében is őrtorony állhatott a helyén! Van magyar vonatkozása is, hiszen egy ideig a Zrínyiek tulajdonában volt. A vár melletti Szent Dujam (Domnius) tiszteletére szentelt temploma is nagyon régi – padlózatába épített sírkövek közül a legrégebbi 1653-ból származik, míg harangtornya 1806-ban épült.
Ha körbenéztünk fenn, guruljunk vissza a főbb útra, majd jobbra haladjunk tovább. Utunk immáron a Vinodol-völgy aljában halad, melyre túránk kezdetekor a hegyről ráláttunk.
Végül megérkezünk a még szezonon kívül is forgalmasabb Crikvenicába, ahonnan az utolsó 4 kilométert már a tengerpart mentén tekerjük le a kiindulási pontig.
Bár igen sok apró települést érint az útvonal, érdemes kellő mennyiségű folyadékkal és ennivalóval készülni, mert legtöbb faluban nincs bolt, esetenként csak kocsma... A beton és aszfalt burkolatok révén egy szélesebb gumival szerelt országúti- vagy gravel kerékpár a legideálisabb választás a körre.