- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A legendás 3 fős szabadstílusú sí-csapatverseny idén ötödik alkalommal kerül megrendezésre a mitterbachi Gemeindealpén. A résztvevő csapatok a Gemeindealpe (1.626 m) csúcsáról indulnak, először sífelszereléssel a kézben körbefutják az adótornyot, majd saját választott nyomvonalaikon (a pálya vonalát csak néhány irányítókapu jelzi) kezeletlen síterepen, ugratókon és gyors szakaszokon keresztül csúsznak a völgy felé, majd 6 km-es száguldás után érnek be a célba (800 m).
A verseny egzotikus neve vagy a plakát egyedi hangulata volt-e a felelős, nem tudom, de tény, hogy elhatároztuk idén először benevezünk egy sícsapatversenyre. A csapatversenyek mindig hangulatosabbak, bulisabbak így kiváló szezonzárónak gondoltuk az elsőre abszolút nem németes kiejtésű Gmoa Oim versenyt.
Ha nem tudom, hogy Gemeindealpén kerül megrendezésre, tőlem akár egy kelta hangverseny is lehetett volna.
Alsó-Ausztria kedvenc síterepei mellett kicsit háttérbe szorult Gemeindealpe. Az apró Mitterbach településen található síterep kb. 1 órára van Semmeringtől. A 15 km-nyi sípályából 8-at egyhuzamban lehet teljesíteni. A mindössze 2 ülős és 2 húzós lifttel rendelkező síterep sokkal érdekesebb annál, mint ahogyan a számokból ez kitűnik.
Néhány éve újrapozicionálták magukat, azóta sítúra-, freeride és sportbázisként működnek. Egy napos időben több túrázó lehet a pályán, mint "átlagos" síelő. A hegy adottságainak köszönhetően a túrasízéssel még csak ismerkedők számára is kötelező célpont.
A kezdők mellett a haladók sem unatkozhatnak a terepen, ahol kijelölt freeride zóna és túraútvonal várja őket.
Biztonságos freeride! Ha kedvezőek az időjárási körülmények és kellő mennyiségű porhó lepi el az egész hegyet, akkor anélkül lehet belekóstolni a pályán kívüli síelésbe, hogy a biztonságos jelentő felvonóktól és ratrakolt pályáktól túlságosan messzire kerülnél. Nagyrészt teljesen növényzet-mentes, széles és jól belátható freeride területeiről egyszer sem téveszted szem elől a kijelölt nyomvonalakat. Szuper.
Gemeindealpe nem csak az egyik legolcsóbb osztrák síterep (síbérletárak itt) , de még közel is van (útvonalterv pedig itt). Ezenfelül nem csak télen hanem nyáron is tuti célpont köszönhetően az Erlaufsee-nek ahol a strandon kívül búvárbázis szélesíti a választékot.
A verseny egy helyi szerveződés a környék népszerűsítésére. A freeride síverseny mely a csúcstól (Terzer-haus) a völgyállomásig tart, mintegy 8 km-en keresztül először pályán kívül, majd fekete és kék pályák nyomvonalában került kijelölésre.
A versenyre 40 csapat jött össze melynek többsége helyi baráti társaságok. Ennek megfelelően laza hangulatú, barátságos milliő fogadott minket, melyet egyedül a helyiek érthetetlen dialektusa nehezített imitt-amott.
Talán itt illik elmesélni, hogy a rendezvény neve Gmoa Oim, nem más, mint a hegy Gemeinde Alpe, dialektusban kiejtve. Hmmm
A versenyt azért mindenki komolyan vette. A szervezésre a lelkesedés, és tenni akarás jellemző.
Fejenként 20 Euró befizetése ellenében először egy pasta party-ra voltunk hivatalosak a festői Terzer Haus-ba iszonyú sok kajával és ingyen sörrel.
Felújított, modern enteriőrrel rendelkező hütte a csúcson egyensúlyoz egy szikla peremén. A hatalmas napozó terasz szédületes kilátást nyújt a környező hegyekre, a Hochschwabra, az Ötscherre és Hochkarra. A modern és kellemes étterem mellett matrac lágerben télen-nyáron szállás is elérhető.
A startpisztoly zárás után fél 5-kor dördült el először, majd 5 percenként addig míg a 40 csapat 6-os hullámokban el nem fogyott a hegyről. Mi az utolsó hullámban indultunk, először az adótornyot sífelszerelésben körbefutva, majd felcsatolás és jöhetett az igazi siklás. Biztonságérzetünket emelte, hogy a hegyimentők külön csapatokat alkotva indultak a versenyen, így nekünk is jutott belőlük egy.
Mondjuk, a snowboardos csapattag szépen elbénázta a felcsatolást, így a mezőny bőven féltávnál volt mire mi nekilódultunk a lejtőn. Hála istennek az esemény inkább a buli kategóriába tartozott mint sem olimpiai válogatók közé.
Ezt erősítendő beérkezéskor minden részvevő ajándékcsomagot kapott és egy meghívást az este 7-kor tartandó záróbulira és eredményhirdetésre. A tombolával tarkított össznépi dzsemborin majdnem minden második részvevő nyerhetett valamit. A rajtszámokat húzták ki így az is ki volt zárva, hogy egy valaki több mindent nyerjen míg mások esetleg semmit sem. Nem kínai piacos gagyi dolgokról volt itt szó kérem, hanem több száz eurós komoly díjakról. Mi a Gösser sörkollekcióra hajtottunk, de nem bántuk, hogy lemaradtunk róla. A hátizsák, bor és az 500 eurós bőrgatya több, mint amire számítottunk.
A szervezők nagyon odafigyeltek ránk, az egyetlen csapatra akik nemzetközi szintre emelték a versenyt.
Különdíjjal jutalmazták, hogy messze mi lettünk a legutolsók.
Persze kíváncsiak voltak, hogy a messzi pannon sztyeppékről hogyan és mikor kezdtünk el síelni. Ki kellett őket ábrándítsuk, hogy nem tegnap csatoltunk először csak félre lettünk informálva a versenyt illetően. Siegfried a főszervező, ugyanis délelőtt nyomatékosította, hogy a csapattagoknak egyszerre kell beérniük a célba. Persze ezt a szabályt elfelejtették alkalmazni, így lett feláldozó ácsorgásunk, hogy bevárjuk a snowboardos társunkat a "leglassabb csapat" díjjal jutalmazva.
Jövőre győztes csapattal jövünk!
