- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Sokan a hátuk közepére sem kívánják a havas sípályákat, mire eljön a Húsvét pedig, ha tudnák...Nekünk köszönhetően most eláruljuk a szezon végi síelés varázsát.
Hochkar ideális helyszín, bár nem gleccser, de május elsejéig nyitva, köszönhetően a hóbiztos mikroklímának. Közel is van, hosszú hétvégére ideális. Budapestről kiindulva az M1-es felé száraz autópályán suhanunk majdnem a sípálya aljáig. Az "alpenstrasze" mert itt ilyen is van - az 1480 méteren található sípályához vezető alpesi út- ilyenkor már száraz, így egy hólánc szerelést már meg is spóroltunk!
Ha hétköznap érkezel, akkor biztos találsz parkolóhelyet is! Hochkaron több parkoló is ki van alakítva egymás alatt, mi egészen a jegypénztárig gurulunk, ahol találunk egy helyet magunknak. Bár a 3. parkolóban is vannak bőven, a pálya ilyenkor kellemes síelhető, tömegnek nyoma sincs.
Mivel csak 1 napra érkeztünk, már csatolok is, egyből nekiugranék a lejtőknek. Koncentrált készülődésem elmélyedt állapotából, csak az egyik társam billent ki aki viszont erősen egy forró rumos kakaóra fókuszál. Kisebb alkudozás után megegyezünk, egy mindenki számára elfogadható kompromisszumban. Kipróbáljuk a csúszást, és kicsit később a hangulatosabb, feljebb lévő hüttében állunk meg, de akkor már eszünk is. Tuti a biznisz, hamar belemegy a haver.
Galériához klikk a képre!
Hochkar mindig is a kedvenc hosszú hétvégés célpontunk volt. Emlékszem olyan télre, ahol Wieselburgban, már fényreklámon hirdették: 4 méteres a hó! Mindezt akkor, amikor más környező helyeken jeges műhavon, sárfoltos kanyarokban botladoztak a síelők.
A húsvéti hó 4-es alá. Délelőtt kicsit jeges, de délutánra már felolvad és bőszen lehet próbálgatni a frissen kölcsönzött freeride léceinket is. Persze csak óvatosan, együtt, felkészülve stb... A sógorok ezt jobban tudják. Az egyik menő lejtőt le is zárták "prüfung" felkiáltással. A helyi síiskola freeride-szűzhó vizsgáit tartotta épp. Az egyik jelöltre rájöhetett a vizsgadrukk, mert gyönyörűen kivitelezett szaltót produkált, amit még 4x-5x megismételt míg a lejtő alján lelassulva megállt. Nem nézett ki túl jól...
Kellően átgondolva életcélunkat, visszacsúsztunk a pályára, és ott húztuk az íveket, amíg el nem jött a kompromisszum időpont.
A rumos kakaó mellé, a nap kellemes lezárásaként, elfért még a bécsi szelet és a kávé is...Jövünk máskor is!