Lachtalban aztán bebizonyosodott, hogy másoknak sem derogál a faszánkózás, sőt. .. A lachtali, síeléssel és freestyle versenynézéssel töltött egyik nap után a sífelvonó aljában figyelmesek lettünk egy kis plakátra, amely esti szánkóversenyre invitálta a vállalkozó szelleműeket. Úgy éreztük, ott a helyünk!
Este síruhába öltözve álldogálltunk a kijelölt buszmegállóban, ahol öblös fékezéssel, hangzatosan megérkezett a szánkózókat szállító kisbusz, utánfutójában a szánkókkal. A kiindulási pontnál már igen jó forralt boros hangulat uralkodott a versenyzők között, hamar akklimatizálódtunk hát mi is a körülményekhez.
A lányok piros, a fiúk sárga mezekben készülődtek a starthoz (nehogy összetévesszük a nemeket). A közel 60 versenyzőt profi, rádiós kommunikációval felvértezett szervező-csapat koordinálta a házi versenyen. A pálya lényegében egy kivilágított kanyargós hegyi út volt, amely a fenyőfák között vezetett.
A versenyzők különféle technikákkal igyekeztek szánkójukat gyorsabb tempóra bírni: többen választották a hason, fejjel előre szánkózást, ami hát... nem egy életbiztosítás. Mi maradtunk a nagyjából „klasszikus”-nak mondható technikánál, magyarul ültünk rajta, persze arccal a lejtő felé... Mindenkinek két lehetősége volt a pályán lezúzni, amik közül a jobbik idő számított.
Elvileg tervben volt egy csinnadrattás eredményhirdetés is, ám abból inkább lett egy „zirben snapszos”, sörös és boros mulatozás az egyik helyi étteremben. Képtelenség volt kivárni a buli végét, így már sosem tudjuk meg, kik is nyerték ezt az ötletes kis versenyt.
S ha valaki azt gondolná, hogy ez biztosan drága mulatság, annak elárulhatjuk, hogy mindössze 3 Euro-ért kaptuk ezt a remek élményt!
